Macskamenta: gyógyhatásai és ellenjavallatai

A macskamenta évelő lágyszárú növény, az árvacsalánfélék családjába tartozik. A növény télálló és nedvességkedvelő. Kedvező természetes körülmények között több mint két évig él. Összetételében körülbelül 2,5–3% illóolaj található, amely kifejezett citromillatot kölcsönöz.

A növényt macskamenta, glusznyak, sebfű, illatos sandra, mezei menta, erdei csalán, senda és santa néven is ismerik. A macskamentát először az ókori egyiptomiak használták. A fáraók országának lakói imádták a macskákat, és az illatos fűvel kínálták a templomokban mindenütt élő bolyhos állatokat. Az egyiptomiak meg voltak győződve arról, hogy a macskafélék a Basztet istennő rokonai.

A kelta gyógyítók a santát felvették a gyógyítás alapját képező növények listájába. A középkorban Európa legtöbb országában a senda gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságai miatt vált híressé, és széles körben használták az orvosok és varázslók. A mágiában a sebfüvet szerelmi bájitalként vagy védőtalizmánként használták.

Az erdei csalánt gyakran macskamentának nevezik, ugyanis a növény izgató hatással van a macskafélékre. Miután az állat megszagolja a glusnyakot, azonnal aktivitási rohamok kezdődnek – ugrálás, fejrázás, földön hentergés és hangos dorombolás. Ha a macska túlreaktív, akkor az ellenkező hatás következik be – megnyugszik.

Tudományos kutatásokban leírták azt az autoszomális gént, amely szabályozza a macskafélék macskamentára adott reakcióját. A mű nemcsak a háziasított, hanem a vadon élő képviselőkről is szól – tigrisekről és oroszlánokról. Azonban a család körülbelül egyharmada genetikailag nem érzékeny a mentára – ez anomáliának számít.

A macskafélék szervezetére gyakorolt ilyen hatást az illóolajok tartalma magyarázza, amelyek befolyásolják a receptorokat és a kedvencek hormonális állapotát. Néha a macskáknál enyhe, rövid ideig tartó hallucinációk lépnek fel – az agyban bekövetkező idegi hullám miatt. A menta semmilyen hatással nincs a kiscicákra, amíg el nem érik a 10–12 hónapos kort. Ebben a korban az állat eléri a hormonális érettséget. A mérsékelt mennyiségű macskamenta pozitív hatással van a bolyhos kedvencek egészségére, ezért gyakran leharapják a növény leveleit a kertekben.

Kémiai összetétel

A macskamenta föld feletti részének összetevői között illóolajok találhatók:

• geraniál;
• inerol;
• nerál;
• citrál;
• geronoll;
• citronellol;
• geranil-acetát.

A macskákat vonzzák a nepetalakton-tartalmú illékony összetevők – mintegy 70%-ban, azaz karvakrol, dipentén és pulegon. A macskamenta magvak körülbelül 30% zsíros olajat tartalmaznak. Az észtereken kívül a készítmény tartalmazza:

• aszkorbinsav és urszolsav;
• szaponinok;
• glükozidázok;
• csersavak;
• növényi keserűanyagok és nyálkák;
• limonén.

Megfelelő adagolás és ésszerű használat esetén a macskamenta felbecsülhetetlen értékű jótékony hatással lehet az emberi szervezetre. A savas összetevőknek köszönhetően normalizálódik a víz-só anyagcsere, nő az enzimaktivitás, javul a szív- és érrendszer rugalmassága és tónusa. A hőkezelés semmilyen hatással nincs a macskamentára, azaz a növény főzés vagy szárítás során sem veszíti el jótékony tulajdonságait.

Hogyan néz ki és hol nő

A növény elágazó gyökérrel rendelkezik, és 40–100 cm magasra nő. Külső jellemzői alapján a bokor hasonlít a mentára és a citromfűre, ezért a tapasztalatlan kertészek gyakran összekeverik őket.

A szárak felállók, sok ággal és levéllel. A levelek megnyúlt háromszög alakúak, nagy fogakkal, amelyek szív alakú alapokkal együtt lehajlanak. A virágok kétajkúak, öt részből állnak, álörvös virágzatot alkotnak, amelyek fehér-lila vagy kékes-lila árnyalatúak. A termesztett növények virágai nagyobbak és szebbek, míg a vadon élőké kisebbek és jelentéktelenebbek. Az ontogenezis befejeződése után a virágok helyén toktermések kezdenek megjelenni, amelyek érésével az önvetés folyamata zajlik.

A szél a magokat meglehetősen nagy távolságra viszi, ezért a növény nagy területeken elterjedt, a nyugat-európai régióktól Észak-Amerikáig. Macskamenta bozótokat fedeztek fel a kaukázusi, szibériai, távol-keleti és közép-ázsiai szélességi körökön.

Virágzása június első dekádjában kezdődik és szeptemberben ér véget. A növény igénytelen, és szinte bárhol megél – hegyvidéken és elhagyott területeken egyaránt, de az Antarktiszon nem. Előnyben részesíti a könnyű, homogén talajt, és nem kedveli a gyomok társaságát.

A mezei menta nemcsak vadon élő, gyakran termesztik kertészek a kerti telkeken. A macskamenta nemcsak díszíti a területet, hanem csalogatóul szolgál a méhek számára. Kifinomult illata és vonzó megjelenése lehetővé teszi a növény használatát a tájépítészetben.

Fajok

A macskamentának meglehetősen nagy számú változatát azonosították. A nemesítők szinte évente több új fajtát termesztenek ki. A kerti telkeken gyakran előforduló főbb fajok a következők:

1. Citromos macskamenta – a legnépszerűbb faj.
2. Fasséna – hibrid, amely díszítő tulajdonságaival tűnik ki.
3. Nagyvirágú – a nevéből is egyértelmű, hogy nagy, élénk virágzat jellemzi.
4. Félig ülő – igénytelen, gyakran használják tájépítészetben, ezt a fajtát szokták leggyakrabban összetéveszteni a citromfűvel.
5. Musina (Mussini) – fűszer, páclevekbe és likőrökbe adják.
6. Szibériai – elterjedt a mongol és közép-ázsiai területeken.
7. Többszörösen bevágott – lejtőkön vagy nyílt réteken fordul elő, nagy, telített kék virágzatokkal.
8. Erősen erezett (barázdás) – bőségesen virágzik nyár elejétől végéig, napos helyeken megtelepszik.
9. Fürtös – virágágyások díszítésére használják.
10. Kokandi és buharai – magashegységben nő, magassága nem haladja meg a 40 cm-t.

Az illatos macskamentát nehéz egzotikusnak nevezni, aligha nyűgözi le a hétköznapi embert. A növény szépsége a szerénységben rejlik: finom, bolyhos leveleiben és apró, élénk virágaiban. A szerény növények közé ültetve a macskamenta nagyon előnyösen fog mutatni.

A magas macskamentabokor dominálni fog a sziklakertben, alpesi dombon vagy vegyes ágyásban. Ha az erdei csalán magasabb az összes többi ültetett növénynél, akkor jobb, ha középre helyezzük. A macskamenta jó társai az anaflisz, a varádics, a floxok, a santolina és a réti gólyaorr minden fajtája. A közepes méretű macskamenta alkalmas szegélyek és virágágyások kialakítására, kék és lila, vagy kontrasztos sárga és piros árnyalatú virágokkal kombinálva.

A díszítő funkción kívül a macskamentát fűszerként, teákhoz vagy népi gyógymódokhoz is használják. Ezért a növény néha zsálya, citromfű és menta bokrok mellett található.

Gyűjtés és tárolás

A 2–3 éves illatos macskamentabokrok jó termést hoznak. A virágzás idején kezdik gyűjteni, amikor a szárakon jelentős számú virágzat van. Pontosan ebben az időszakban – június első dekádjától szeptember végéig – kell levágni és szárítani a bokor felső részét.

Nem kell sietni a szárak begyűjtésével az ültetés utáni első 12 hónapban, mert a növényben még nem halmozódtak fel a vitaminok és nyomelemek. A macskamenta a harmadik virágzási évben éri el a hasznosság csúcsát, miután maximális mennyiségű illóolajvegyületet halmozott fel. A gyűjtés kézzel történik, csak a csúcsokat kell levágni, a száraktól 15–20 cm magasan hagyva a gyökerektől.

Ezután a nyersanyagot jól szellőző helyiségben kell megszárítani, ellenkező esetben rothadási folyamatok indulnak meg. Miután a szárak és virágzatok mocsári szürke árnyalatot értek el, szövetzsákokba kell csomagolni és raktárba szállítani. Megfelelő előkészítés esetén a nyersanyag 1,5–2 évig tárolható, az idő leteltével a jótékony tulajdonságok elvesznek.

Miben különbözik a macskamenta a citromfűtől?

Mindkét növény népszerű a kertészek körében, és gyógyszerkészítményekben, valamint népi gyógyászati receptekben használják. Ezt nemcsak kellemes citrusos és mentás ízük, hanem az emberi szervezetre gyakorolt széles körű hatásuk is indokolja.

A citromfű leggyakoribb fajtája az orvosi citromfű, amely – akárcsak az erdei csalán – az árvacsalánfélék családjába tartozik. Ez a nemzetség egyik fő képviselője. Legközelebbi rokona a menta, ezért ez a növény szinte soha nem fordul elő finom, gyengéd citromos jegyek nélkül az illatában.

A citromfüvet először a Földközi-tenger térségében vették észre és kezdték el termeszteni, majd a növény fokozatosan elterjedt Dél-Európa, Közép-Ázsia, Nyugat-Szibéria és a Kaukázus országaiban.

A növény – akárcsak a macskamenta – évelő, de legfeljebb 70–80 cm magas. Jellemzője az egyenes szár, amelyet apró, négyszögletes, világoszöld színű levelek borítanak. A háromajakú citromfű virágkoronája elágazó alakú. A növény termései szárazak, a virágzási időszak végén 3–4 barna vagy fekete magra hullanak szét, amelyek harapáskor keserűek. Erősen citromillatú.

A hideg időszak végzetes a citromfű számára. A növény meglehetősen gyorsan kipusztul, mivel érzékeny a hirtelen hőmérséklet-csökkenésre. Ültetéskor jól megvilágított, a hidegtől védett helyet válasszanak.

A citromfű bokrosodással, bujtással és vegetatívan – dugványok átültetésével – szaporítható. A macskamenta szaporításához magokra lesz szükség, megfelelő gondozás esetén a növény néhány héten belül kikel. A legjobb kora tavasszal vagy késő télen ültetni.

Nőknek citromfű tea ajánlott, ha petefészek-diszfunkciót, hormonális zavart állapítottak meg, valamint menopauza, fájdalmas menstruáció vagy mérgezés esetén. A növény nyugtató hatású pszichózis vagy neurózis esetén, javítja az agyi aktivitást és az anyagcserét, különösen segít megtisztítani a gyomor-bél traktust, pozitívan hat a szív- és érrendszerre. A citromfű segít felgyorsítani a sejtek megújulását és a bőr gyógyulását. Az erdei csalán abban különbözik rokonától, hogy antiszeptikus hatású.

A macskamenta gyógyhatásai

A mezei menta sokrétű hatással van a szervezetre. A sántafűből készült főzetek gyógyítanak és számos betegség megelőzésére szolgálnak. Az erdei csalán a következő hatásokat képes kifejteni:

1. Gyulladáscsökkentő – mind a belső szervek, mind a sérült bőr esetében.
2. Görcsoldó – megszünteti a gyomor- és bélkólikát, ellazítja a simaizmokat.
3. Nyugtató – oldja a stresszes állapotokat, beleértve a neurózisokat is.
4. Fájdalomcsillapító – tompítja a kellemetlen érzéseket súlyos sérülések után vagy migrénes roham során.
5. Vérzéscsillapító – egyaránt hat belső vagy külső vérzés esetén, erős menstruációnál ajánlott.
6. Vizelethajtó – megszünteti a duzzanatokat, megtisztítja a veséket és csökkenti a húgyúti gyulladásokat.
7. Köptető – hígítja a váladékot és csökkenti annak viszkozitását, fokozza a nyák kiürülését és felgyorsítja annak eltávozását.
8. Stimuláló – hosszan tartó betegségek esetén az étvágy csökken, de a növény természetes éhségérzetet vált ki, és az ember elkezdi pótolni az energiaraktárait.

Gyógyító tulajdonságainak köszönhetően a macskamentát a modern orvosok és a népi gyógyítók egyaránt nagyra értékelik. Az erdei csalánból készült forrázatokat és főzeteket gyakran ajánlják bizonyos betegségek esetén, amelyek közé tartoznak:

• migrén;
• erős fejfájás;
• depresszió;
• apátia;
• melankólia;
• hisztériás roham;
• puffadás;
• székrekedés;
• hasmenés;
• álmatlanság;
• görcsös feszültség;
• angina;
• torokszorítás;
• heveny légúti vírusfertőzések;
• fogfájás;
• gyulladásos folyamat;
• bélférgek;
• bronchitis;
• női problémák;
• fokozott vagy csökkent bél savasság;
• instabil artériás vérnyomás;
• gyomorhurut;
• fekély;
• disztrófia;
• vérszegénység (anémia);
• rüh;
• ekcéma;
• furunkulusok;
• cukorbetegség;
• hipertónia.

Mezei menta ideális főzetek és forrázatok készítéséhez. A szert gyermekek is kaphatják – a pihentető alvás, a szorongás megelőzése és a kólika enyhítése érdekében. Az orvosok a pemetefűt írják fel hiperaktív gyermekek számára az idegrendszer működésének normalizálására. A nőknek a macskamenta segít a menstruációs ciklus helyreállításában.

A macskamenta a népi gyógyászatban

1. Gyomor-bélrendszeri problémák esetén Ön öntsön 20 g szárított pemetefűt egy csésze forrásban lévő vízzel, majd hagyja állni 1,5–2 órán át. Ezután szűrje le a keveréket egy finom szűrőn, és vegye be napi 3 alkalommal, étkezés előtt, 15 ml-t. A keveréket használhatja bőrgyulladások – pattanások vagy mitesszerek – esetén is. Utóbbi esetben a főzet antiszeptikus hatású, és enyhén fehéríti a bőrt.
2. Az erdei menta, a macskagyökér, a komlótoboz, a kamillavirágok és a passióvirág kombinációja segít enyhíteni a gyakori álmatlanságot és az alvás közbeni szorongást. Keverje össze az összes hozzávalót egyenlő arányban. 100 g szárított gyógynövényhez fél liter forrásban lévő vízre lesz szükség. Párolja meg a keveréket, majd tegye közepes lángra. Főzze 5–7 percig, majd hagyja állni körülbelül egy órát. Szűrje le a főzetet, és igyon belőle 120 ml-t minden étkezés után. A kezelés időtartama 15–20 nap.
3. A babérlevél és az illatos pemetefű segít normalizálni a menstruációs ciklust. Az elsőből 25 levélre, a másodból 40 g-ra lesz szükség. Ön tépje a babérleveleket kis darabokra, keverje össze a pemetefűvel, öntse fel az egészet 300 ml forrásban lévő vízzel, és hagyja állni 30–40 percig. Igye meg azonnal lehűlés után. Folytassa a szedést a menstruáció kezdetéig, és kezdje el egy héttel a várható időpont előtt.
4. A menstruációs vérzés szabályozásához Ön vegyen 25 g szárított madárkeserűfüvet, 35 g mezei zsurlót, valamint egyenként 60 g ezerjófüvet, erdei csalánt és libapimpót. Ön keverje össze a hozzávalókat, öntse fel tisztított vízzel, majd tegye közepes lángra, és forralja fel. Hagyja állni 40–50 percig, majd szűrje le. Ön igya a főzetet apró kortyokban a nap folyamán.
5. A hörgők gyulladása esetén végezzen inhalációt 70 g mezei menta és 500 ml víz keverékével. Ön forralja fel a keveréket lassú tűzön. Az inhalációt étkezés után néhány órával végezze. Ehhez üljön le a főzettel teli edény mellé, de ne túl közel – fél méterre –, takarja le magát egy vastag anyaggal, és lélegezzen a száján keresztül – így a gőzök közvetlenül a hörgőkbe jutnak és hatnak azokra, kivezetve a váladék felhalmozódását. Az eljárás időtartama nem haladhatja meg a 15 percet. Ha az inhaláció során nehézségek lépnek fel, törekedjen arra, hogy legalább 5–7 percig kitartson. Az eljárás után feküdjön le, és pihenjen körülbelül fél órát; e közben tilos beszélni vagy enni.
6. A neurózisok és neurózisos állapotok enyhítésében egy egyszerű szer segít. Elkészítéséhez Ön öntsön 30 g macskamentát 300 ml forrásban lévő vízzel, majd hűtse le. Ezután adjon hozzá egy teáskanál citromlevet és 25 g mézet. Ön vegye be naponta 2–3 alkalommal, étkezés után, 120 ml-t.
7. A fogfájást és a szájüregi gyulladásokat megszünteti egy sendából készült borogatás. A növény leveleit porrá törjük, és természetes anyagba – len- vagy pamutszövetbe – csavarjuk. A kapott kis borítékot meleg vízbe mártjuk, és a gyulladt ínyrészre helyezzük 15–20 percre. Ezután öblítse ki a száját kamilla- vagy körömvirág-főzettel.
8. A székrekedés, hasmenés és hasi görcsök elkerülhetők, ha elkészítünk egy gyógynövényes oldatot beöntéshez. Ehhez vegyen Ön 2 evőkanál friss macskamentát, és aprítsa össze. Öntse fel 500 ml forrásban lévő vízzel, hűtse le, és végezze el az egészségügyi eljárást. A főzet akár 2 évesnél idősebb gyermekeknél is használható.
9. A gyulladásos folyamatokat enyhíti az alábbi keverék: orvosi zilizgyökérpor, zsályalevél, mezei menta, édesgyökér, fenyőbimbók és ánizs. Az összes hozzávalót azonos arányban használjuk. 100 g szárított fűszernövényhez 1 liter tiszta vízre lesz szükség. Keverjen össze mindent egy serpenyőben, és forralja fel. Hagyja ázni 1,5 órán át, majd 7 napon keresztül 3-4 óránként 70 ml-t vegyen be. A macskamenta anorexia esetén ajánlott, mert a betegség étvágytalanságot és gyomor- bélrendszeri zavarokat okoz, a növény pedig ellentétes hatást fejt ki.
10. Férgek vagy giliszták kimutatása esetén segít egy főzet, amelyhez egyenlő arányban szükséges: porított örvénygyökér, üröm, varádics, orbáncfű, macskagyökér és mezei menta. Ha minden összetevőből 1 teáskanálnyit vesz, akkor 600 ml forrásban lévő vízre lesz szükség. Forrázza le a száraz keveréket, és hagyja állni 2-2,5 órán át hűvös helyen. Szűrje le, és minden étkezés előtt (de ne éhgyomorra) fogyasszon 60 ml-t 30 napon keresztül.

Gyógykészítmények fajtái

A gyógyszer elkészítéséhez a bevált népi receptek alapján nem szükséges orvosi végzettség, elég csak ismerni az arányokat, hogy ne károsítsa a szervezetét.

Forrázat

Az alkoholmentes készítmény a legegyszerűbb. Szükség lesz egy pohár tisztított vízre és 50 g száraz, megőrölt macskamenta levélre. A folyadékot keverje össze a növényi porral, forralja fel mérsékelt lángon, majd szűrje le. A kész főzetet hűvös helyen tárolja 5-7 napig.

Tinktúra

Az alkoholos házi gyógyszert úgy készítjük, hogy egyenlő arányban veszünk szárított, aprított macskamenta levelet és citrom- vagy mentaolajat. A mezei mentát öntsük le 65–70%-os alkohollal. Hagyja állni egy napig, majd öntse át sötét üveg edénybe, miután hozzáadott 7–10 csepp illóolajat.

Főzet

Az elkészítéséhez szükség van 150 g száraz samanára és 2 l tiszta vízre – keverje össze egy lábasban, forralja fel, és főzze további 7–10 percig. Hagyja ázni 5–6 órán át, és használja külsőleg és belsőleg is.

Tea

Az univerzális ital 1 evőkanál száraz macskamentából készül 250 ml forrásban lévő vízre. A teát termoszban vagy termoszbögrében készítse el, és hagyja állni néhány órán át. A napi elfogyasztott ital maximális mennyisége nem haladhatja meg egy csészét, ellenkező esetben mellékhatások léphetnek fel.

A mezei menta és a fűzlevelű rózsa teája is jótékony hatásáról ismert. Keverjen össze 10 g gyógynövényt, és öntse fel 300 ml forró vízzel. Hagyja ázni fél órán át, majd fogyassza melegen, előzőleg ízlés szerint mézet és egy citromszeletet adva hozzá.

Olaj

A macskamenta illóolaját gyógyszertári raktárból is megvásárolhatja, de jobb, ha saját maga készíti el – így a szer megőrzi maximális jótékony hatását. Szükséges friss erdei csalánt vásárolni vagy levágni, leszedni a leveleket, és hideg folyóvíz alatt lemosni, majd papírszalvétával megszárítani, és friss levegőn 10–15 percre kitenni.

Gyűjtse össze az alapanyagot egy zacskóba vagy textilzsákba, és verje meg egy fa kalapáccsal – így több illékony vegyület szabadul fel. Tegye át egy üveg befőttesüvegbe, enyhén tömörítve, és öntse le olíva- vagy kókuszolajjal, jól rázza össze, és hagyja 24 órán át sötét, hűvös helyen.

Idő múlva nyomja ki a leveleket, és szűrje le a folyadékot, ismételje meg az eljárást 1–2 alkalommal, de ezúttal új adag alapanyag felhasználásával. A kész olajat sötét üvegtartályban tárolja hűtőszekrényben vagy pincében legfeljebb 12 hónapig.

Kulináris felhasználás

Az erdei csalán gyakran méhészetek közelében nő, mivel kiválóan betölti a mézelő növény szerepét. Az első virágzás után a füvet lekaszálják. Nem sokkal később újra virágzik, és a méhek hozzák a második termést az ízletes mézből.

A macskamentát aktívan használják kulináris remekművek elkészítéséhez. Kiválóan alkalmas szószokhoz, bizonyos sajtfajtákhoz, hal és hús sózásához, valamint pác fűszereként. Frissen is fogyasztják nyári salátákban.

Falusi lekvár

Szüksége lesz:

• Alma – 2,5–3 kg.
• Mezei menta – 85 g
• Tisztított víz – 1,2 l.
• Finomított cukor – 1,4 kg.

Elkészítési technológia

1. A macskamenta leveleit mossa le hideg víz alatt, és szárítsa meg. Öntsön vizet egy serpenyőbe, és forralja fel. Ezután tegye a leveleket a forró vízbe, és hagyja közepes lángon 5–7 percig.
2. Eközben mossa meg és vágja apró darabokra az almákat. A kész főzetet szűrje le, a leveleket nyomja ki, és távolítsa el.
3. Öntse le a folyadékkal az almadarabokat, és főzze körülbelül 20–30 percig, amíg enyhén zöldes püré nem keletkezik.
4. Törje át szitán, hogy egységes állagot kapjon, és adja hozzá a cukrot, szükség esetén vizet. Alaposan keverje össze, és üvegekbe töltse le.

A lekvárt lehet lekvárként fogyasztani, vagy szószként használni sertés- vagy kacsaételekhez. Az elkészítés során megengedett friss fűszeres gyömbér vagy torma hozzáadása, de ezt akár közvetlenül tálalás előtt is megteheti.

Nyári frissítő ital

Hozzávalók:

• Homoktövis – 30 g.
• Citromfű – 2 ág.
• Macskamenta – 3 virágzat.
• Oregánó – 2 ág.
• Ribiszke – 6–7 levél.
• Málna – 5–6 levél.

Elkészítés:

1. Az összes hozzávalót mossa meg, szárítsa meg kissé, és öntse le 700 ml forrásban lévő vízzel.
2. Ízlés szerint adjon hozzá bogyókat ugyanazon növényekről.
3. Hagyja állni körülbelül fél órát, tálalja mézzel és citromszelettel forrón vagy hűtve. Kiválóan oltja a szomjat.

Fűszeres házi szósz

A következő összetevőkre van szükség:

• Paradicsom (szilva fajta) – 3 kg.
• Vöröshagyma – 1 db.
• Almalé – 250 ml.
• Szegfűszeg – 4 db.
• Macskamenta – 3 teáskanál.
• Szegfűbors – 4 db.
• Tengeri só – 20 g.
• Bazsalikom – 3–4 ág.
• Ecet 6% – 40 ml.
• Fokhagyma – 4 gerezd.
• Olívaolaj – 40 ml.

Elkészítés:

1. Kivesszük a paradicsomokból a magházat, és kinyomkodjuk a gyümölcscentrifugával. A kapott keveréket átpasszírozzuk egy szitán, a magokat kidobjuk. A paradicsomlevet erős tűzre tesszük, felforraljuk, és 1,5–2 órán át főzzük, amíg a folyadék felére elpárolog.
2. Felaprítjuk a hagymát és a fokhagymát, serpenyőben aranybarnára pirítjuk, hozzáöntjük az almalevet, és botmixerrel simára turmixoljuk. Az alapanyagot a paradicsomokhoz öntjük.
3. Szegfűszeget, macskamentát, bazsalikomot és szegfűborsot steril gézbe vagy gézlapba csomagolunk, csomóra kötjük, és a szószos edénybe merítjük. Nagyjából fél órán át főzzük, ízlés szerint sózzuk és cukrozzuk.
4. Szterilizált üvegekbe töltjük, és tetővel lezárjuk. Frottírkendőbe csavarjuk, és hagyjuk kihűlni.

Az aromás szószt sötét helyen tároljuk. Húsételek mellé tálaljuk.

Felhasználás az állatorvoslásban

A növény alkalmazása nemcsak az emberek, hanem az állatok számára is hasznos. A macskamentát széles körben használják az állatorvostanban. A növény jótékony hatással van a macskafélékre – a házi kedvencek békésebbé és kiegyensúlyozottabbá válnak. A macskamenta szárát adják a szőrös kedvenceknek költözéskor, hosszú utazások során vagy stresszes helyzetekben – például állatorvosi látogatáskor.

Hasonló hatással van a tigrisre, oroszlánra, leopárdra, pumára és gepárdra. Az ókorban a hiúz csalogatására az erdei csalánt használták csalétként. A rovarok viszont félnek a növénytől, pontosabban illóolajaitól, ezért a macskamenta kivonatot hozzáadják a csótányok, házi molyok és szúnyogok elleni riasztószerekhez.

Alkalmazási ellenjavallatok

A macskamenta nemcsak jótékony tulajdonságokkal rendelkezik, hanem szigorú ellenjavallatokkal is. A gyógynövény terhesség alatt szigorúan tilos, mivel belső vérzést és vetélést idézhet elő. Szoptatás alatt sem szabad fogyasztani a macskamentát, mert a növény jelentősen csökkenti a tejtermelést.

A macskamenta fogyasztásának mellőzését a szív- és érrendszeri problémák indokolják – a főzetek és forrázatok felgyorsítják a vérkeringést, és mérsékelt tachycardia-rohamokat okoznak.

Nagy koncentrációban a növény álmosságot idézhet elő. Vezetés vagy más fontos tevékenységek előtt jobb elkerülni a macskamenta fogyasztását.

Bár a macskamenta gyakorlatilag nem tartalmaz olyan mikroelemeket, amelyek mellékhatásokat vagy ellenjavallatokat váltanának ki, a macskamentával végzett kúrát jobb orvosi felügyelet mellett folytatni. A szakember általában egy ismerkedési időszak keretében írja fel a kezelést, amely során kiderül, hogy a növény hogyan hat a szervezetre: képes-e a szervezet allergiás reakció és más kellemetlen tünetek nélkül fogadni a növényi anyagot.

Hogyan neveljünk macskamentát magról?

A macskamenta igénytelen évelő növény, és nem igényel bonyolult gondozást. Gyakran megtalálható terméketlen talajokon – töltéseken vagy utak mellett. A macskamenta bizonyos változatait gyomnak tekintik, ezért kemény körülmények között is nőnek. De ha akarjuk, a macskamentát a nyaralóban is elültethetjük.

Olyan világos, de meglehetősen száraz helyet kell választani, amely nem gyomos – ez főként az északi területekre vonatkozik. A déli régiókban a talajrésznek természetes árnyékban kell lennie. Az élénk napfény szükséges ahhoz, hogy a növény dúsan virágozzon és magtokokat képezzen. Gyenge fényviszonyok esetén a szárak csúnyán megnyúlnak, mert a napot próbálják elérni.

A kiválasztott talajnak lazának, víz- és levegőáteresztőnek kell lennie. A túl nehéz aljzat könnyítéséhez homokot vagy komposztot kell hozzáadni. 5–6 év után meg kell változtatni a bokor helyét, különben túlságosan elterjed és elveszti díszítő értékét. Ezenkívül a macskamenta ugyanazon a területen magától elkezd terjedni a szomszédos parcellákra. Ennek megakadályozása érdekében időnként át kell ültetni és meg kell fiatalítani a növényt.

Az öntözésben és a nedvességben a középút a fontos: a szárazság és a túlzott nedvesség egyaránt káros. Mérsékelt csapadék esetén a macskamentát nem kell gyakran öntözni. Ha viszont alacsony a páratartalom és hosszabb ideig nem esik az eső, akkor 10–12 naponta egyszer intenzív öntözésre van szükség. Az illatos macskamenta szinte nem gyökerezik meg magas talajvízszintű talajokon – ilyen esetben a bokrok számára jobb emelt ágyásokat készíteni.

Az organikus és komplex ásványi műtrágyák, magas nitrogéntartalommal, őszi és tavaszi időszakban ajánlottak. Ősszel a macskamentát ökörfarkkóró- vagy csirketrágyából készült áztatással lehet táplálni (7–8 cm átmérőjű golyó 15 liter vízhez).

A metszést virágzás idején kell elvégezni – az eljárás serkenti az új virágzatok megjelenését, így a szezonban második 'adag' bimbó jelenik meg. A begyűjtéshez a legdúsabb szárakat kell kiválasztani. Vágáskor 15–20 cm-es hajtásokat kell hagyni, amelyek 3–4 hét múlva újra virágoznak. Az évelők időben történő metszése segít megelőzni a nem kívánt önvetülést. A levágott zöldet meg kell szárítani, és gyógyszerként, fűszerként vagy kozmetikai szerként felhasználni.

A macskamenta fagyálló növénynek számít, ezért mérsékelt éghajlaton nincs szükség kiegészítő takarásra. Az északi területeken termő macskamenta a kemény télen néha elfagy, ezért a bokrokat takarni kell. Ehhez száraz leveleket, fenyőágakat, fűrészport vagy mesterséges takaróanyagokat – polietilént vagy hungarocellt – használnak.

A macskamenta magokkal, bokrosztással vagy dugványokkal szaporítható. Az első esetben készen kell megvásárolni, vagy a kalászszerű virágzatokról kell gyűjteni – a kalászok alsó részének megszáradásakor levágni. A kapott nyersanyagot szellős helyiségben fehér vagy egyszínű papírra kell teríteni utóérésig vagy teljes megszáradásig. Ezután minden egyes virágzatot le kell hántolni a magok kinyeréséhez. Azok már készen állnak az ültetésre.

A csírázóképesség a begyűjtést követő 22–24 hónapig marad meg. Az ültetés történhet palántaként vagy közvetlenül a földbe. A választott módszer befolyásolja az ültetés időzítését. Palántának április első felében, szabadföldbe pedig május második felében érdemes ültetni.

A magvak csíráztatásához keverje össze krétával – a jövőbeli növények elkülönítése érdekében. Ezután készítse elő a talajt: ásson legfeljebb 1–2 cm mély lyukakat, szórja meg homokkal, és nedvesítse be permetezővel. Majd helyezze a magokat a földbe, óvatosan takarja be földdel, és ismét permetezze be. Ha előbb palántát szeretne nevelni, a folyamatot ismételje meg, de ezúttal mini üvegházakban.

Állandó helyre vetéskor a sorok közötti minimális távolság 30 cm legyen. A csírázás optimális hőmérséklete 18–20°C, ilyen körülmények között mérsékelt páratartalom mellett az első csírák 2–3 héten belül jelennek meg. Túl sűrűn vetve a palánták akadályozzák egymást, ezért ritkítsa ki őket, csak a legerősebbeket meghagyva. Nagy mennyiségben a gyenge hajtások akadályozzák a szomszédok fejlődését.

A további gondozás magában foglalja az időben történő öntözést és a vadon termő gyomok eltávolítását. A palántából nevelt erdei csalán az élet első 12 hónapjában már virágzik, míg magok szabadföldbe vetése esetén a bimbók csak néhány év múlva jelennek meg.

A macskamenta képes elriasztani a káros rovarokat – a levéltetveket és a poloskákat. Az évelők mellé ültetett növények szintén védettek a parazita támadásoktól. A lehetséges kártevők – a lepkék és molyok, amelyek a süket csalán bokrokban rakják le tojásaikat – elleni védekezés vegyi rovarölő szerekkel történik. A kultúrát specifikus gombák és más betegségek szinte nem érintik, így nem okoz különösebb gondot a kertészeknek.

Macskamenta fotó