Sörényes karagána: gyógyhatásai és ellenjavallatai

A sörényes karagána lombhullató cserjének az emberek még több nevet is adtak: hívják sörényes csapizsnak, tevefaroknak vagy egyszerűen sörényesnek. Mindezen elnevezéseket a növény ágainak formája ihlette, amelyet a botanikusok a hüvelyesek (Fabaceae) családjába sorolják. A karagána külsőre nem feltűnő, de sok hasznos tulajdonsággal rendelkezik.

Kémiai összetétel

A sörényes karagána minden része egy egész sor, az ember számára hasznos anyagot tartalmaz.

1. Így az ágakban és a levelekben csersavak, más néven tanninok találhatók, amelyek jótékony hatással vannak az emésztésre: segítenek a szervezetnek megoldani a bélrendszer összes problémáját, eltávolítani a különféle mérgező lerakódásokat és jobban felszívni a hasznos anyagokat.
2. A növény gyökerei gazdagok szaponinokban. Ezek az összetett vegyületek, amelyek a glikozidok közé tartoznak, köptető hatásúak: serkentőleg hatnak a légzőrendszerre, gyorsítják a nyálkaképződést, ami elősegíti a hörgők gyorsabb tisztulását és a fertőzéstől való megszabadulást. Ezenkívül a szaponinok vizelethajtó és hashajtó hatással is rendelkeznek, serkentik a hormonok szintézisét, és segítenek megtisztítani a vért a koleszterintől, amely plakkokat képez az érfalakon.
3. A növény föld feletti része számos hasznos anyagot tartalmaz, és ezek sorában az elsők a flavonoidok – kvercetin, miricetin és izoramnetin –, amelyek képesek aktiválni az emésztésben részt vevő enzimek működését. Emellett kiváló antioxidánsok és antikarcinogének. Segítenek a szövetek és szervek oxigénnel való ellátásában, erősítik az ereket, csökkentik a duzzanatokat, és immunmoduláló, érerősítő és értágító hatásúak.

A sörényes karagána olyan összetevői, mint az alkaloidok, túladagolás esetén veszélyesek lehetnek a pszichés állapotra gyakorolt negatív hatásuk miatt, ugyanakkor megengedett adagokban kiválóan védik az emberi szervezetet a betegségeket okozó káros baktériumok ellen. Részt vesznek az idegrendszer, a szív- és érrendszer, valamint a légzőrendszer fejlődési folyamataiban. Ezek az anyagok hatékonynak bizonyulnak a rosszindulatú daganatok kezelésében.

A növény ágaiban és leveleiben található kumarinok számos jótékony hatással rendelkeznek, többek között elpusztítják a kórokozó flórát – mikrobákat, gombákat, baktériumokat és vírusokat –, ezért felhasználhatók mind bakteriális, mind vírusos betegségek kezelésére. A kumarinokra jellemző, hogy értágító hatásúak, csillapítják a fájdalmat, eltávolítják a méreganyagokat és salakanyagokat, valamint megnyugtatják a felborult idegeket. Ezenkívül a kumarinokat jó eszköznek tartják az onkológiai problémák kezelésében, mivel gátolják a rákos sejtek fejlődését és osztódását.

A karagána másik összetevője a szerves savak. Ezek elismert antioxidánsok. Ezenkívül aktívan javítják a bélműködést, lassítják a rothadást okozó baktériumok szaporodását, csökkentik az erjedést az emésztőrendszer vastagbél-szakaszában, serkentik a perisztaltikát, ezáltal normalizálják a székletet, valamint „ösztönzik” a gyomornedv-termelődés folyamatát.

A cukrok szintén megtalálhatók a növényben, energiát adnak a szervezetnek.

A gyógynövény következő fontos összetevője a szterinek. Hiányuk az emberi szervezetben nagyon gyorsan jelez: gyengíti az immunrendszert, jelentősen rontja a fogak, körmök és haj állapotát. Szterinhiány esetén az ember kimerültnek érzi magát, az idegrendszer kimerül, ami hirtelen hangulatingadozásokban vagy teljes apátiában nyilvánul meg, és megjelennek a korai, idő előtti öregedés első jelei. Az érelmeszesedés oka is lehet a szterinek hiánya.

A karagána összetételében található vitaminok közül meg kell említeni a karotint és az aszkorbinsavat.

Hogyan néz ki és hol nő

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a felfelé növő, enyhén ívelt, szinte kardalakú és nem elágazó törzseket sűrűn borítják a levelek. Alaposabb vizsgálatkor a sötétszürke ág-törzseken az új leveleken kívül gyakran láthatók az előző évről megmaradt, már elhalt levélnyelek is. Ezek élesek, mint a tüskék, néha elérik a 7 cm hosszúságot is.

A levelek „fonákja”, azaz alsó oldala molyhos és fehéres, a felső oldala sötétzöld színű. A párosával, 4–6 darabban elhelyezkedő apró levélkék nagyobb levelekké állnak össze.

A növény egyes virágait pálhalevelek veszik körül, amelyek a levelekhez hasonlóan fehér szőrökkel borítottak. Maguk a virágok harang-cső alakú csészékkel rendelkeznek, általában rózsaszín, sárgás és fehér árnyalatúak, nem túl nagy méretűek – körülbelül 3 cm-esek. A növény június–július elején virágzik, majd termése érik – egy szőrös hüvely, legfeljebb 4 cm hosszú, 5–7 mm széles, kemény és éles véggel. Belsejében kerek magvak találhatók, amelyek augusztusra érnek be, addigra barnásbarna színt öltenek.

Természetes élőhelyein az Oroszországi Föderáció területén a növény megtalálható Burjátföldön, Kelet-Szibériában – a Krasznojarszki határterületen és Zabajkaljében, az Altájban, a Szajánokban, Jakutföldön, a Tuva Köztársaságban és a Távol-Keleten. Nő a szomszédos területeken is – Közép-Ázsia országaiban, Tibetben, Mongóliában, Kínában, Bhutánban, Nepálban és Indiában, valamint számos észak-amerikai államban.

A karagána magassága 30–100 cm között van. Napos helyeket kedvel, és nem tűri az árnyékot; száraz, köves, homokos vagy agyagos talajon nő. Általában domboldalakon, hegyek lejtőin, magashegységi sztyeppeken, tűlevelű erdőkben, bokros területeken, folyók melletti kavicsos talajon található. A növény rendkívül ellenálló és életrevaló, a szárazság után is újraéled.

A sörényes karagánát ritka és veszélyeztetett növények közé sorolják, ezért számos régió Vörös Könyvében szerepel, így az Irkutszki terület és Burjátföld is felvette.

Fajok

A karagána nemzetségben különböző adatok szerint 70–80 faj található. A sörényes karagánát az egyik legmagasabbnak tartják, általában 1 méter magasra nő. És ez az egyetlen faj a karagánák közül, amelyet gyógyászati célokra használják. Egyes népi gyógyítók kifejezetten termesztik a kertjükben, hogy gyógyításra használhassák.

De ennél sokkal nagyobb a fás karagána. Ez a faj lehet lombhullató cserje vagy kis fa, melynek magassága 4–7 méter között van. A 19. században borsóhüvelynek, borsóakácnak, szibériai akácnak nevezték. Előfordulási területe az Altáj, a Szájánok, a Déli-Urál, a Kaukázus erdős vidékei, beleértve Grúzia régióit is. Nem nehéz találkozni vele Közép- és Kelet-Kazahsztán területén is. A sörényessel ellentétben a fás karagána jól tűri a gyenge árnyékot, ezért erdőszéleken, parkokban és aljnövényzetben nő.

Ez a karagánafaj meglehetősen díszes, nagy sárga virágainak köszönhetően; virágzás idején szó szerint nem látszanak a levelek, így a növény teljesen sárgának tűnik. Ebben az időszakban a környék összes méhe a bokorra gyülekezik; ezt a növényt nagyra értékelik a méhészek és a vadméhészek a méztermő tulajdonságai miatt. Díszítő értéke miatt pedig elterjedt a kertekben és parkokban; a kertészek kiválóan megtanulták nyírni, és belőle gyönyörű, sűrű sövények készíthetők. Sőt, az ilyen sövények gyökereikkel akár lejtőket is megerősíthetnek.

Ennek a karagánaváltozatnak van még egy alkalmazási területe: erős és hajlékony fája miatt az ágait kosarak és különféle díszek fonására használják, illetve seprűket és keféket készítenek belőle.

Szkíta karagána. Ez a növényfaj alacsony – legfeljebb 40 cm. Kevesebb tövise van, mint rokonainak, és jelentősen bokrosabb, ágai vékonyak és hajlékonyak. A szkíta karagána Kelet-Európa déli részén nő – Moldovában, a Fekete-tenger melléki régiókban és az Alsó-Don vidékén. Talajként általában köves, meszes kőzeteket választ, de előfordul csernozjomokon és magas sótartalmú talajokon is. Jól tűri a szárazságot, de erősen érzékeny a kártevő rovarokra, ezért nem terjedt el széles körben.

A cserjés karagána gömb alakú bokorként nő, eléri a 2 méter magasságot. Kérge meglehetősen sajátos megjelenésű: sárgásszürke vagy zöldesszürke színű, és teljes egészében vékony, világos, csaknem fehér csíkok borítják. Meglehetősen elterjedt Oroszország egész európai területén, valamint Szibériában, a Távol-Keleten, Közép-Ázsia országaiban és Amerika egyes államaiban. Általában nagy területeket foglal el, amelyeken összefüggően nő, előnyben részesítve az erdős és erdős-sztyepp övezeteket, valamint a hegyvidéki területeket.

Az usszuri karagána szintén bokros növény, de kompaktabb, mint a cserjés faj. Magassága nem haladja meg az 1 métert. Virágzási folyamata igen érdekes: kezdetben a sárga virágzatok gyakorlatilag piros színezetet kapnak. Természetes környezetében egyetlen helyen fordul elő: Oroszország területén, Primorjében.

Törpe karagána. A neve magáért beszél: ez a vékony, finom ágakkal rendelkező bokor nem lehet 1 méternél magasabb. Hosszan virágzik, csaknem négy hónapig – májustól augusztus végéig. További jellegzetessége a fényes, sima aranyos kérge és a rokon növényekénél világosabb árnyalatú levelei. Hazája az Altaj terület; itt ez a cserje hegyi törmelékes lejtőket foglal el a hegyi patakok mentén.

Tüskés karagána. Ez a közepes termetű bokor körülbelül 1,5 méteres. Elágazó hajtásait meglehetősen gyakran borítják akár 5 cm hosszú tüskék. Köves talajokon, homokon, sós talajokon nő, előfordul az Altaj terület hegyvidéki részein, a Szajánokban, Burjátföld déli területein, köves lejtőkön vagy törmelékes omladékokon telepszik meg.

Narancssárga karagána. Alacsony növény, legfeljebb 1 méter magas. Abban különbözik, hogy a levelek kinyíláskor sárgászöld színűek, majd természetes zöld tónust kapnak. Ennek a karagánafajnak a virágai sárgák, narancsszínű árnyalattal, innen származik a név. Sűrű bozótokat alkot Kína északnyugati részének folyami kavicsos partjain és a Tien-san hegyeiben. Kertészek és tájépítészek díszítő célokra használják a narancssárga karagánát.

Turkesztáni karagána magassága 1 és 2 méter között változik. Külsőre nagyon hasonlít a sörényes karagánára, kivéve a kéreg színét: a turkesztáninál egyértelműen zöld árnyalatok látszanak. Az asztalosok ennek a növényfajnak a kemény, sűrű, nehéz fáját használják berakásokhoz, valamint esztergálási termékeket is készítenek belőle. A turkesztáni karagána magasan a szurdokokban nő: a Pamíron és az Altajban, a Tien-san nyugati részén, Kína északi és nyugati területein.

Fás szomorú karagána (pendula). Ez a faj a kertészek által előállított, hajlékony, karcsú ágú bokor törzsre oltásával. Rendkívül szép májusban, amikor sárga a virágoktól, és télen, amikor ágait hósapka borítja. A szomorú karagána elviseli az árnyékolást, és nem kényes a talaj összetételére.

A Lorberg-féle fa alakú karagána – egy másik faj, amelyet kertészek munkájával hoztak létre. Cserjének számít, de leggyakrabban törzses formában termesztik, 3 m magasra nő. Koronája nagyon hasonlít egy csészéhez, amelynek szélén hajlékony ágak lógnak le. A Lorberg karagána levelei hosszúak és vékonyak, mintha vörösfenyő tűi lennének. Összességében a korona könnyednek és légiesnek tűnik, szinte semmi árnyékot nem ad. Általános külseje miatt ezt a növényt néha északi pálmának nevezik.

Gyűjtés és tárolás

Gyógyászati alapanyagként a sörényes karagána minden részét felhasználják – a föld felettieket és a gyökeret is. A növény begyűjtését az év bármely szakában végzik, még a téli hónapokban is. De a legértékesebbnek azt az alapanyagot tartják, amelyet tavasszal, abban a két hétben gyűjtenek, amikor a karagána virágzik, illetve ősszel, amikor további hasznos anyagokat halmozott fel.

A gyökeret úgy veszik ki, hogy a növény egyik oldalánál enyhén aláásnak, levágva egy kis darabot, majd a gödröt visszatemetik. A gyökér begyűjtését különösen óvatosan kell végezni, mert ettől függ, hogy ez a Vörös Könyvbe felvett faj tovább él-e vagy elpusztul. A gyökéren apró fehér gömb alakú kinövések láthatók. Ez normális, ezekben a karagána nitrogént halmoz fel. Az ilyen gyökér teljesen egészséges, és méltó arra, hogy gyógyszerré váljon. A gyökeret lerázzák a földről, alaposan lemossák folyó víz alatt, és vékony rétegben kiterítik árnyékos, huzatos helyen rácsokra, hogy az alapanyag minden oldalról egyszerre szellőzzön és száradjon.

Arról, hogy hogyan kell gyűjteni a leveles ágacskákat, két vélemény létezik. Egyes gyógynövénygyűjtők szerint nem szabad fém szerszámokat használni, mások óvatosan levágják metszőollóval vagy késsel, a talajtól távolabb, hogy ne sértsék meg a gyökeret. Ezután a levágott alapanyagot kis csokrokba kötik, amelyeket kötelekre akasztanak egy olyan helyiségben, ahol meleg, száraz és jó szellőzés van.

Ha saját kezűleg gyűjtjük a növényt, biztosak lehetünk benne, hogy ez a valódi, igazi sörényes karagána, és nem a sárga akác, amelyet a becstelen eladók néha a piacokon kínálnak.

A gyógynövény egy évig megőrzi gyógyító tulajdonságait – feltéve, hogy száraz helyen, pamut zacskóban tárolták.

A sörényes karagána gyógyhatásai

A hivatalos orvostudomány nem alkalmazza a sörényes karagánát, és nem szerepel az orosz gyógyszerkönyvben sem, elégtelen ismertsége, valamint klinikai vizsgálatok hiánya miatt. De régóta használja a hagyományos tibeti orvoslás, valamint a népi gyógyítók. Széles körű gyógyító tulajdonságai és erős egészségjavító hatása miatt a mongolok ezt a növényt arany karagánának nevezték.

1. Tibetben ősidők óta alkalmazták ezt a gyógynövényt lázcsillapítóként, valamint vért hígítóként is. Burjátia és az Irkutszki terület füvesemberei számára a karagána nélkülözhetetlen a különböző eredetű gyulladásos folyamatok kezelésében, amelyek közül a legegyszerűbbek a szájüreg, az íny és a torok, valamint a bőr és a nemi szervek nyálkahártyájának gyulladásai. Külsőleg alkalmazzák sipolyok, erős zúzódások esetén, és ezzel a módszerrel kezelik a bőrbetegségeket – mint például az ekcémát, gennyes kiütéseket, pattanásokat, valamint a neurodermatitiszt és a dermatózisokat. A karagána nemcsak megszünteti ezeket a problémákat, hanem megakadályozza a hegek és forradások kialakulását a sebek helyén.
2. Az influenza, az ARVI és az akut légúti megbetegedések, az angina és a tonsillitis – mindezek a betegségek, amelyeket az orvostudománytól távol álló emberek megszoktak a megfázással összefüggésbe hozni, szintén kezelhetők karagánával.
3. Kiválóan érvényesültek a kultúra gyulladáscsökkentő és sebgyógyító tulajdonságai a nőgyógyászati betegségek kezelésében. A gyógynövény segítségével megbirkóznak a méhnyak eróziójával, a méhben lévő jóindulatú elváltozásokkal, az adnexitisszel és az endometriózissal, a menorrhagiával; felírják a fehérfolyás megszüntetésére, a menstruáció rendszerességének helyreállítására és egyéb kényes női problémák megoldására. A népi gyógyítók különösen az ebből a növényből készült gyógyszereket ajánlják a nőknek a mihamarabbi teherbeesés érdekében, mivel ezek nemcsak a meddőséget okozó lassú lefolyású gyulladásos folyamatoktól való megszabadulásban segítenek, hanem helyreállítják a hormonális egyensúlyt a női szervezetben.
4. A gyulladáscsökkentő tulajdonság mellett a sörényes karagána daganatellenes, fájdalomcsillapító és radioprotektív hatással is rendelkezik – vagyis képes megvédeni a szervezetet az onkológiai kezelések mellékhatásaitól. A növény különösen hatékony a nemi, emésztő- és légzőrendszer szerveinek daganatai esetén. Ezért a sörényes karagánán alapuló készítményeket az onkológus által előírt gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként ajánlják. A tapasztalt onkológusok általában üdvözlik e gyógyító cserje főzeteinek fogyasztását az intenzív rákkezelés során, amikor sugárterápiás és kemoterápiás kúrákon vesznek részt.
5. A növény gyökerét a vérkeringési rendszer működésének javítására ajánlják – segítségével csökkenthető a vérnyomás és javítható a véráramlás.
6. A gyógynövényt az emésztőrendszer nyálkahártya-rendellenességekkel és gyulladásokkal járó betegségei esetén ajánlják – mint amilyen a gyomor- vagy nyombélfekély. Több esetben a kezelés olyan sikeres, hogy a betegség fejlődése a kezdeti szakaszban csupán a sörényes karagánán alapuló szerekkel megállítható, gyógyszertári készítmények nélkül.
7. A karagánát a fáradtság oldására, a kedv emelésére és a munkaképesség helyreállítására írják fel. Nyugtató hatásának köszönhetően a növény hasznos a szellemi munkát végzőknek és a magas szellemi és fizikai terhelésnek kitett sportolóknak. Fokozza az immunitást és javítja a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességét, ami különösen értékes a megfázásos és vírusos betegségek tavaszi-őszi időszakában, valamint enyhítheti a fogfájást.
8. Az állatokon végzett kísérletek feltárták a karagána májvédő képességeit is. Ezért ígéretesnek tartják a gyógynövény további tanulmányozását a hepatitisz vagy májcirrózis kezelésének módszereként.

A sörényes karagána a népi gyógyászatban

Bizonyos problémák esetén – például sebek és horzsolások – a karagána sörényesből készült készítményeket csak külsőleg használják, gyomorfekély esetén csak belsőleg. Egyes betegségeknél a gyógynövényesek a karagána alapú készítmények belső és külső alkalmazásának kombinációját javasolják.

Iskiász ellen

Tegyen 2 nagy evőkanál apróra tört karagánaágacskát egy pohár vízbe, tegye a tűzhelyre, és lassú tűzön forralja 4-5 percig, majd hagyja állni egy órán át. Szűrje le, és étkezés előtt igyon belőle negyed pohárral naponta háromszor. Az isiász mellett a forrázat segít megnyugtatni az idegeket, normalizálni az alvást, csökkenteni a vérnyomást magas vérnyomás esetén.

Megfázások esetén

Aprítson fel 10 g karagána gyökeret, tegye egy pohár vízbe, és tegye a tűzre. Lassú tűzön forralja 5-6 percig, hagyja állni egy órán át, majd szűrje le. Megfázásos betegségek, felső légúti fertőzések és influenza esetén javasolt inni a következő séma szerint: naponta háromszor, étkezéstől függetlenül, pár evőkanállal. A kezelést legalább egy hétig folytassa.

Szepszis esetén

A recept nagyon hasonló az előzőhöz, de gyökér helyett karagánaágakat kell venni. Öntsön 10-12 g nyersanyagot 200 ml vízbe, forralja fel, és forralja 7 percig, majd hagyja állni egy órán át, szűrje le, és igya naponta háromszor étkezés előtt – 2 evőkanállal. Gyulladáscsökkentőként segít szepszis esetén, kiegészítő gyógyszerként használják az alapvető gyógyszeres kezelés mellett.

Szájnyálkahártya-gyulladás ellen

Szüksége van 2 nagy evőkanál összetört gyógyító növény gyökerére, öntse fel 300 ml forrásban lévő vízzel. Szorosan zárt fedő alatt hagyja állni két órán át, meleg törölközőbe csavarva. Szűrje le, és használja szájöblítésre szájgyulladás, ínygyulladás esetén. Ez a készítmény használható gégegyulladás, pharyngitis és torokgyulladás kezelésére is. A torok öblítéséhez melegítse fel a forrázatot meleg állapotúra, az öblítést végezze félóránként legalább három napon át.

Helyi szerként alkalmazzák gyulladásos jellegű problémák esetén a nemi szerveknél, valamint bőrproblémák megszüntetésére.

Előrehaladott aranyér ellen

Készítsen főzetet karagána sörényesből: tegyen 1 evőkanál finomra tört ágacskát egy tűzön lévő kis edénybe, amelyben 250 ml forrásban lévő víz van. Főzze 10 percig, majd hagyja állni másfél órán át, a kis edényt tekerje be sállal a meleg megőrzése érdekében. Szűrje le, és ossza a kapott folyadékot 3 adagra, amelyeket egyenletesen elosztva igyon meg a nap folyamán. Egyidejűleg borogatást is készíthet ebből a főzetből: áztasson be egy puha pamut ruhadarabot a gyógyító folyadékba, és helyezze a fájó testrészre 15–20 percre.

A szívizom erősítésére

A növény ágacskáit vágja vagy törje nagyon apróra. Vegyen 2 púpozott evőkanálnyit ebből a nyersanyagból, adja hozzá egy bögrényi 250 ml vízhez, és lassú tűzön forralja fel. Amikor felforrt, főzze 5 percig. Vegye le a bögrét a tűzről, csavarja meleg törölközőbe, és hagyja állni egy órán át. Szűrje le, és vegye be naponta egyszer 50–60 ml-t, lehetőleg este. A szert meg kell inni, és azonnal le kell feküdni aludni, hogy a gyógyszer bevétele után 8 órán keresztül ne egyen semmit. Ez a szer nemcsak a szívizom erősítésében segít, hanem a vérnyomás csökkentésében magas vérnyomás esetén és a stressz által megzavart alvás helyreállításában is. A kezelés időtartamát minden beteg számára egyénileg, szükség szerint határozzák meg.

Bőrproblémák kezelésére

El kell készítenie a karagána alkoholos tinktúráját: adjon 10 g aprított nyersanyagot 100 ml jó minőségű 40°-os vodkához. Hagyja állni meleg, sötét helyen, zárt, átlátszatlan kerámia vagy üveg edényben 8–10 napon át, naponta 2–3 alkalommal megkeverve a tartalmat. A pattanásos kiütések, fekélyek vagy dermatitissel érintett bőr kenéséhez hígítsa fel a tinktúrát vízzel 1:10 arányban. Ugyanez a hígított szer segít torokgyulladás, szájgyulladás, fogínygyulladás vagy fogágybetegség esetén; öblögesse vele a torkát vagy a száját minden étkezés után, valamint még egyszer lefekvés előtt.

Meddőség esetén

Ha a meddőség oka lassan lezajló gyulladásos folyamat, akkor öntsön 2 nagy evőkanál megszárított és finomra vágott karagána sörényes gyökeret 300 ml forrásban lévő vízzel, és hagyja állni 2 órán át. Ezután szűrje le az áztatást, és használja hüvelyöblítésre. Jobb hétvégén vagy szabadság alatt kezelni magát, amikor otthon van, mivel az eljárást naponta 4–5 alkalommal kell megismételni. A kezelés időtartama 10 nap.

Lázcsillapító szer

A karagána áztatása használható megfázás esetén, ha láz emelkedett. Úgy kell elkészíteni, mint a hagyományos teát: öblítse ki a teáskannát forrásban lévő vízzel, tegyen bele 2 evőkanál gyógynövény-alapanyagot (használhatja a gyökereket és az ágakat is). Miután 20–30 percig állt, töltse és igya mézzel együtt fogyasztva.

Ha a láz nagyon magas, a teafőzéskor adhat a kannába vörös áfonyát (10–15 szem) vagy kecskefűz kérgét. A magas láz gyorsan le fog csökkenni.

Gyógykészítmények fajtái

Forrázat

1. Gyomorfekély esetén. Gyógyító hatást fejt ki a 10 g száraz, aprított karagána ágacskából és 200 ml forrásban lévő vízből készült áztatás. Öntse le a gyógynövényt, hagyja állni fél órán át vízfürdőn, majd azonnal szűrje le. Vegyen be 1 evőkanálnyit étkezés után (naponta 3–4 alkalommal).
2. Gyomorégés ellen. Aprítson össze 2 evőkanál szárított levelet. Öntse le 250 ml forrásban lévő vízzel, és hagyja 2 órán át szorosan lezárt fedél alatt ázni. Ezután alaposan szűrje le, és igyon belőle 2 evőkanálnyit naponta 2-3 alkalommal.

Tinktúra

Aranyér ellen. 100 ml 70%-os alkoholhoz vegyen 10 g szárított, apróra tört karagágaágacskát. Öntse le a gyógynövényt alkohollal, és hagyja 10 napig sötét üvegedényben ázni. Fogyasszon belőle 30 cseppet negyed órával étkezés előtt, kevés vízzel hígítva.

A tinktúra használható szájöblítésre, valamint a bőr kenésére, ha az pattanásokkal, fekélyekkel, dermatitiszsel érintett. Ehhez a szert vízzel kell hígítani 1:15 arányban.

Főzet

Hipovitaminózis esetén. A főzet elkészítéséhez a növény szárított kérgére és gyökerére lesz szükség. 10 g apróra vágott alapanyagot öntsön le egy pohár frissen felforralt vízzel, és tegye tűzre. Forralja a keveréket 8-10 percig, majd hagyja 3 órán át ázni. Szűrje le. A szer fogyasztása előtt melegítse fel, hogy langyos legyen. A kezelés menete: fél pohárral naponta kétszer, étkezéstől függetlenül. A folyadékot kortyonként igya.

Alkalmazási ellenjavallatok

A sörényes karagánának nincsenek különösebb ellenjavallatai. Előfordulhat, hogy egyes betegeknél allergiás reakció miatt nem alkalmazható, bár ez rendkívül ritka, vagy a növény összetevőivel szembeni egyéni intolerancia miatt.

Mivel a gyógynövény alapú készítmények csökkentik a vérnyomást, a főzetek, forrázatok és tinktúrák belsőleges használatakor a hipotóniás betegeknek óvatosnak kell lenniük.

A karagána szedésével ajánlott várni a várandós nőknek és a szoptató anyáknak – a csecsemőknél jelentkező allergiás tünetek elkerülése érdekében.

Minden esetben a kezelés megkezdése előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.

Karagána fotó