A borsóliszt: jótékony tulajdonságai és ellenjavallatai

A borsóliszt a szárított borsó feldolgozásából származó termék. Bár a régi időkben széles körben használták a hagyományos orosz konyhában, idővel elfeledkeztek róla. De ma, amikor nő az érdeklődés az egészséges táplálkozás iránt, és sok embernek gluténmentes termékeket kell keresnie, a borsóliszt újra népszerűvé válik.

Összetétel és kalóriatartalom

A borsólisztet nem nevezhetjük alacsony kalóriatartalmú terméknek. Az energiaértéke 298 kcal/100 g. Azonban ha megnézzük az összetételét, világossá válik, miért hívják diétásnak.

A borsóliszt 20–30% fehérjét tartalmaz, amelyet a szervezet kiválóan felszív. Ezenkívül felülmúlja a búzalisztet vitaminok, makro- és mikroelemek, valamint olyan hasznos aminosavak, mint a lizin és a treonin tekintetében. Ugyanakkor a borsóliszt kémiai összetétele lehetővé teszi, hogy különféle sütemények és cukrászati termékek készítéséhez használják, ahol helyettesíti a búzalisztet.

A borsóliszt a következő elemeket tartalmazza (100 g-ban):

1. B1-vitamin (a napi szükséglet 54%-a). Ez a szénhidrát- és energia-anyagcsere legfontosabb eleme. Felelős az anyagcseréért, segítve a szervezetet az energia megszerzésében, ahelyett, hogy zsírtartalékokat halmozna fel. Szükséges továbbá a központi idegrendszer és a szív-ér rendszer normális működéséhez.
2. B5-vitamin (pantoténsav, a lisztben a napi szükséglet 44%-a található). Szükséges a szénhidrát-, fehérje- és lipidanyagcseréhez. Normalizálja a vér koleszterinszintjét, részt vesz a hormonok szintézisében, többek között a mellékvesekéreg működésének fenntartásával. Hiánya a bőr és a nyálkahártyák állapotának romlásához vezet.
3. Kolin (a norma 40%-a). Ez az anyag a lecitin összetevője, ami a lipidanyagcsere legfontosabb összetevőjévé teszi. Javítja a máj állapotát, segít megszabadulni a zsírtartalékoktól.
4. H-vitamin (a norma 38%-a). Segít lebontani a zsírokat és elősegíti az aminosavak felszívódását, beleértve a borsólisztben találhatóakat is. Felelős továbbá a bőr szépségéért és fiatalságáért.
5. PP-vitamin (a norma 32,5%-a). Fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban. Biztosítja az emésztés normális folyamatát, jótékony hatással van az idegrendszerre, javítja a bőr állapotát.
6. B6-vitamin (13,5%). Növeli a szervezet természetes immunitását, felelős a lipidanyagcsere normalizálásáért, szabályozza az étvágyat, biztosítja a bőr fiatalságát és egészségét.
7. Kálium (a napi szükséglet 34,9%-a). Szükséges a vízháztartás szabályozásához, részt vesz a szív-ér rendszer munkájában, szabályozza a vérnyomást.
8. Foszfor (a napi szükséglet 41,1%-a). Nemcsak az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges, hanem a fogak és csontok mineralizációjához, valamint a szellemi tevékenység javításához is.
9. Magnézium (a napi szükséglet 26,8%-a). Szükséges a kalcium és a nátrium normális felszívódásához. Megakadályozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, segít a görcsök leküzdésében.
10. Szelén (23,8%). Ez az elem antioxidáns és immunmoduláló hatással rendelkezik. Részt vesz a pajzsmirigyhormonok termelésében is.
11. Cink (a napi szükséglet 26,5%-a). Gyulladáscsökkentő elemként ismert. Fogyasztása segít normalizálni a reproduktív rendszer működését. Jótékony hatással van a májsejtek állapotára is.

Ezenkívül a borsóliszt nagyon sok molibdént tartalmaz (a napi szükséglet akár 120%-át). Ez az anyag orvosi szempontból azért értékes, mert a purinanyagcserét támogató enzimek kofaktora. Ez azt jelenti, hogy segít megelőzni a köszvény – a purin anyagcsere-folyamatok zavarával összefüggő betegség – kialakulását.

A magas kobalttartalom (a napi szükséglet 131%-a) szintén a borsóliszt diétás termékként való egyik előnye, mivel ez az anyag részt vesz a zsírsavak anyagcseréjében.

A borsóliszt krómot, szilíciumot, mangánt, rezet és számos hasznos aminosavat is tartalmaz. És mindeközben az egyik legkönnyebben hozzáférhető élelmiszertermék marad, mivel gasztronómiai és gyógyászati célokra akár otthon is elkészíthető.

Miben hasznos a borsóliszt

A borsóliszt nem tartalmaz túl sok vitamint, viszont elegendő ásványi anyagot, amelyek tulajdonságai határozzák meg a termék jótékony hatását. Először is meg kell jegyezni, hogy a borsólisztben található fehérjét a szervezet jobban hasznosítja, mint az állati eredetű proteineket. Ez hozzájárul az emésztés általános javulásához és az anyagcsere normalizálódásához is. De a termék előnyei ezzel nem érnek véget.

A borsóliszt a következő jótékony tulajdonságokkal rendelkezik:

1. Általános erősítő hatás, beleértve a természetes immunitás erősítését is.
2. A bőr állapotának javítása olyan összetevők tartalmának köszönhetően, mint a lizin és a piridoxin.
3. Az endokrin rendszer működésének normalizálása.
4. Az idő előtti öregedés megelőzése antioxidánsoknak köszönhetően.
5. Normál emésztési folyamatok biztosítása, amelyek során a táplálékkal bevitt összes hasznos összetevő maximális mértékben felszívódik.
6. Székrekedés megszüntetése.
7. A vér koleszterinszintjének normalizálása.
8. Vérrögképződés megelőzése.
9. Az anyagcsere-folyamatok biztosítása, ami lehetővé teszi a túlsúly elleni küzdelmet.
10. A kognitív képességek javítása az agyi aktivitás serkentése által.

A nők számára a borsóliszt azért előnyös, mert kalciumot tartalmaz (a napi szükséglet 11,5%-át), ami segít erősíteni a csontokat, ami különösen fontos a menopauza idején az osteoporosis kialakulásának megelőzése érdekében. Azt is meg kell jegyezni, hogy a borsóliszt meglehetősen sok szelént tartalmaz, amely egyrészt antioxidáns, amely lassítja az idő előtti öregedést, másrészt szabályozza a pajzsmirigyhormonok szintjét és megelőzi a pajzsmirigybetegségeket. Végül ez a termék sok szilíciumot tartalmaz (a napi szükséglet 276%-át), és ez az anyag felelős a kollagén termeléséért, ami biztosítja a bőr rugalmasságát és fiatalságát.

A férfiak számára a borsóliszt azért előnyös, mert meglehetősen nagy mennyiségű cinket tartalmaz – ez lehetővé teszi a prosztata gyulladásos betegségeinek megelőzését. Azt is figyelembe kell venni, hogy a liszt sok szelént tartalmaz – ez az elem segít elkerülni a gerinc és az ízületek betegségeit.

A borsóliszt enyhe vizelethajtó és epehajtó hatással rendelkezik, ami számos betegség esetén hasznos. De használat előtt ajánlott orvoshoz fordulni, mert például epekövek képződésével járó epehólyag-gyulladás esetén ezek a tulajdonságok akár károsak is lehetnek.

A borsóliszt hasznos a terhesség alatt, nem csak azért, mert sok B-vitamint vagy jól felszívódó fehérjét tartalmaz. Elegendő vasat tartalmaz, ami megelőzi a vérszegénységet, amellyel a kismamák szembesülnek. Emellett kobaltot is tartalmaz, amely a folsav felszívódásáért felelős, ami elengedhetetlen a magzat normális fejlődéséhez.

Kisgyermekeknek nem adnak borsólisztet, mivel az emésztőrendszerük még nem elég fejlett ahhoz, hogy megemésze. De a három éven felüli gyermekek étrendjébe rendszeresen beiktatják a borsólisztet, kis mennyiséggel kezdve. Különösen hasznos a lisztérzékenységben (cöliákiában) szenvedő gyermekek számára, mivel nem tartalmaz glutént, ugyanakkor elősegíti a normális növekedésüket és fejlődésüket.

A borsóliszt alkalmazása az orvostudományban

A borsóliszt alacsony glikémiás indexű (35 egység). Ezért, ellentétben a búza- és rizsliszttel, fogyasztható 2-es típusú cukorbetegség esetén. A népi gyógyászatban pedig e betegség gyógymódjának is tartják. Ennek tudományos magyarázata van – a borsóliszt krómot tartalmaz, amely normalizálja az inzulinérzékenységet. Javasolt fogyasztása étkezés előtt 1/2 teáskanálnyi, vízzel leöblítve.

A népi gyógyászatban ajánlott a borsólisztet naponta háromszor 1 evőkanálnyit fogyasztani a bőr állapotának javítása és az elhízás elleni küzdelem érdekében. Az orvosok azonban kisebb mennyiséggel – legalább 0,5–1 teáskanállal – való kezdést javasolják. Úgy vélik, hogy ez az adag nemcsak csökkenti a cukorbetegség tüneteit, hanem segít megszabadulni a fejfájástól, valamint az érelmeszesedés elleni megelőző intézkedésként szolgál, és javítja az agyműködést.

A borsóliszt a kozmetikában

A borsólisztből különféle kozmetikai termékek készíthetők arc- és kézbőrre. Hajápolásra is használható. Ennek az összetevőnek a fő előnyei a sokoldalúságában és a többfeladatos jellegében rejlenek. A liszt minden bőrtípusra alkalmas – a száraz, normál, zsíros és kombinált bőrre egyaránt. Minden attól függ, hogy mivel hígítják a lisztet – vízzel, tejjel, kefírrel, mézzel vagy alapolajokkal.

Fontos: házi kozmetikai termékek használatakor mindig fennáll az allergiás reakció kockázata bármely összetevőre. Ha a borsóliszt használata után vörös kiütés jelenik meg a bőrön, vagy irritáció jelentkezik, amelyet viszketés kísér, akkor a kezelést abba kell hagyni.

Arcápoláshoz

A következő arcmaszkok készíthetők:

1. Száraz és normál bőrre. 300 g borsóliszthez vegyen egy kevés meleg vizet, hogy pépes legyen, majd adjon hozzá tejet, amíg sűrű tejföl állagú lesz. A kapott keveréket tartsa lassú tűzön, időnként megkeverve, 30 percig. Ezután hűtse le, és adjon hozzá 5–7 csepp rozmaring illóolajat. Vigye fel a maszkot az arcra, hagyja hatni 15 percig, majd mossa le meleg vízzel.
2. Zsíros bőrre. A borsólisztet keverje össze enyhén melegített kefírrel vagy aludttejjel, hogy ne legyen túl sűrű a massza. Vigye fel a krémet a bőrre 15 percre, majd mossa le kozmetikai termékek használata nélkül. Vegye figyelembe, hogy a maszk enyhe fehérítő hatást fejt ki, amely fokozható egy kis frissen facsart citromlé hozzáadásával.
3. Fiatalító maszk. A borsólisztet keverje össze mézzel egyenlő arányban. Vigye fel a keveréket az arcra 15–20 percre, majd öblítse le meleg vízzel.

Az összes felsorolt maszk után ajánlatos másodszor hideg vízzel arcmosást végezni, hogy a pórusok összehúzódjanak.

Hajápoláshoz

Borsóliszt és színtelen henna alapján készíthető egy maszk a haj erősítésére és növekedésének serkentésére. 2 evőkanál liszthez vegyen ugyanennyi színtelen hennát, 1 evőkanál bojtorján- vagy olívaolajat, valamint 1 friss tojássárgáját. Keverje össze az összes hozzávalót, adjon hozzá egy kevés meleg vizet, amíg a massza tejföl állagú lesz. Melegítse a maszkot fél percig a mikrohullámú sütőben, vigye fel nedves hajra, hagyja hatni fél órát, majd mossa le sampon használata nélkül.

A hagyományos kínai hajápolásban létezik egy borsólisztet használó eljárás, amely segít tisztítani a hajat és a fejbőrt anélkül, hogy kiszárítaná őket. Ehhez vegyen borsólisztet, és öntse fel meleg vízzel, amíg sűrű tejföl állagú lesz (a csomók elkerülése érdekében folyamatosan keverje). Ezután hagyja állni egy éjszakán át. Reggel vigye fel a masszát a fejbőrre és a haj teljes hosszára, hagyja hatni fél órát, majd öblítse le meleg vízzel samponok és balzsamok használata nélkül. Ez a szer zsíros hajra ajánlott, mert segít eltávolítani a felesleges faggyút.

Ártalmak és ellenjavallatok

A borsóliszt nem tartalmaz káros anyagokat. Nagy mennyiségben történő fogyasztása azonban olyan kellemetlenségeket okozhat, mint a puffadás, hasi felfúvódás vagy emésztési zavarok.

Ellenjavallatok:

1. Idősebb embereknek, akik emésztési problémákkal küzdenek, nem ajánlott a borsóliszt rendszeres fogyasztása.
2. Borsóliszt ellenjavallt vesebetegségek, köztük akut nephritis esetén. Nem kívánatos az étrendbe iktatni akut epehólyag-gyulladásnál.
3. Hasnyálmirigy-gyulladás, gyomorhurut, fekélybetegség és egyéb gyulladásos emésztőrendszeri betegségek akut formájában a borsóliszt ellenjavallt. Krónikus formában, tartós remisszió esetén azonban kis mennyiségben beilleszthető az étrendbe. Természetesen előzetesen orvossal kell konzultálni.

Hogyan válasszuk és tároljuk

Bármilyen liszt kiválasztásakor nagyon fontos ellenőrizni a csomagolás sértetlenségét, különben fennáll a nedvesség bejutásának veszélye. Továbbá a csomagolás papírból készüljön, mert a polietilénben a liszt nem lélegzik. Vásárlás előtt a lejárati időt is ellenőrizni kell. A borsóliszt nem tárolható hosszú ideig, ezért nem érdemes tartalékba venni.

A legértékesebb az úgynevezett óorosz módra készült borsóliszt, ami durva őrlésű vagy teljes kiőrlésű – ez a legegészségesebb. Az üzletben persze nem lehet szemügyre venni, de általában tudni kell, hogy a minőségi borsólisznek világos bézs árnyalatúnak kell lennie. Minél finomabb az őrlés, annál magasabb a minősége és világosabb a színe. Természetesen azonnal ellenőrizni kell, hogy nincs-e benne sötét pötty, csomó, bogár stb.

A jól tárolt borsóliszt nem keserű, nem savanykás, íze enyhén édeskés. Nem lehet dohos mellékíze vagy kellemetlen szaga, és a kóstoláskor nem érződhet homokosság a fogakon. Száraz állapotban a lisztnek egyáltalán nem szabad illatoznia, de ha egy kis forró vizet önt rá, megjelenik a jellegzetes borsóillat.

Ellenőrizze a borsólisztet a következő módon: vegyen egy kis mennyiséget, és szorítsa össze a kezében. A minőségi liszt nem képez csomókat. A nedves liszt a bőrhöz tapad.

Tárolja a borsólisztet papírzsákban vagy vászonzacskóban, száraz, sötét helyen, hogy ne oxidálódjon és ne vegyen fel nedvességet.

Hogyan készítsünk borsólisztet otthon

A borsólisztet otthon is elkészítheti szárított borsószemekből. A legegyszerűbb változat: a szárított borsót darálja le kávédarálóban porrá. Ilyen módon nem lehet nagy mennyiségű lisztet előállítani egyszerre, de rakott ételhez, gyógyászati vagy kozmetikai célokra jó megoldás.

Van egy bonyolultabb változat is, de a liszt finomabb lesz, az ételek pedig ízletesebbek. Ehhez a módszerhez főzzön borsókását (szárított borsóból), majd turmixolja le. Ezután a pürét terítse el egy tepsiben, és szárítsa meg a sütőben a lehető legalacsonyabb hőfokon. A masszát időnként keverje meg. Az eredmény egy finom állagú por lesz, amely mentes a jellegzetes szagtól. Ebből akár édességek és cukrászsütemények is készíthetők.

Függetlenül attól, hogy milyen módon készült a borsóliszt, először fehér ruhára kell teríteni, egyenletes, legfeljebb 2 cm vastag rétegben elosztva a felületen. A lisztnek száraz helyen kell állnia egy ideig, hogy a nedvességmaradványok elpárologjanak. Ha könnyen leválik a kéz bőréről, az azt jelenti, hogy teljesen kész. Használat előtt azonban akkor is ajánlott átszitálni.

Mit lehet készíteni borsólisztből: receptek

A borsóliszt kiváló diétás termék. Az elkészítés során megtartja mindazokat a tápanyagokat, amelyek miatt értékelik. Emellett gyakorlatilag nem szívja fel a zsírt. Borsólisztből leveseket, palacsintákat és fánkokat készítenek. Igaz, sütéshez jobb más liszttel kombinálni, nem feltétlenül búzával, lehet zab- vagy hajdinával is.

Vastag palacsinta

A borsólisztből készült fánkok népszerűek a hagyományos indiai konyhában. Elkészítésükhöz 10 evőkanál borsólisztre 5 evőkanál zab-, hajdina- vagy búzalisztet vesznek. Szükség lesz még a következő összetevőkre: 1 paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál aprított gyömbérgyökér vagy ennek megfelelő mennyiségű por, só és kurkuma ízlés szerint.

Egy tálban összekeverik a lisztet és a száraz fűszereket, majd fokozatosan hozzáadagolják a hideg vizet vékony sugárban, hogy megfelelően sűrű tésztát kapjanak a fánkokhoz. A paradicsom héját eltávolítják, és turmixgépben aprítják fűszernövényekkel, majd hozzáadják a kapott tésztához. A tésztának nem szabad könnyűnek lennie, rugalmassá kell tenni, szükség esetén egy kis lisztet hozzáadva. A tésztából fánkokat formálnak, és mindkét oldalukat megsütik egy tapadásmentes serpenyőben.

Palacsinta

A borsólisztből készült palacsintákat elkészíthetjük vízzel vagy kefirrel is. Vannak más receptek is – például indiai gyömbérrel, de ezek nem olyan népszerűek.

Ha vízzel készítjük a palacsintákat, valami olyasmit kapunk, mint egy ízetlen lepény, amelyet zöldségsalátával, tejtermékekkel vagy sült hagymával tálalhatunk. Vegyünk 200 g borsólisztet, 1 tojást, sót ízlés szerint. A tojást összekeverjük a liszttel, majd meleg vizet adunk hozzá, hogy tejföl sűrűségű legyen. Ezután a palacsintákat úgy sütjük ki, mint a hagyományos búzalisztes palacsintákat. A tésztához cukrot is adhatunk, akkor jobb mézzel vagy lekvárral tálalni.

A második változat – kefires palacsinta. Vegyünk 5 evőkanál borsólisztet és 3 evőkanál búzalisztet, 200 ml kefirt, 1 tojást, sót és olajat ízlés szerint. Mindkét lisztfajtát összekeverjük és átszitáljuk, majd hozzáadjuk a tojást és a kefirt. Szükség esetén egy kis vizet is adhatunk hozzá, hogy a keverék ne legyen túl sűrű. Ezután a palacsintákat serpenyőben szokásos módon sütjük ki.

Kása

A borsólisztből készült kását főzhetjük tűzhelyen és lassúfőzőben is. Az arány: 2 pohár víz és 1 pohár borsóliszt. Ezeket összekeverjük, hogy szuszpenziót kapjunk. Sót vagy cukrot ízlés szerint adunk hozzá. Tűzhelyen főzve a szuszpenziót közepes lángon addig főzzük, amíg pépes állagú nem lesz. Lassúfőzőben a 'Kása' vagy 'Pörkölt' üzemmódot választjuk. A kása mellé különféle feltéteket kínálhatunk – például sárgarépával és hagymával párolt zellergyökeret, tejfölben párolt gombát stb. Csak hússal nem ajánlott ezt az élelmiszert kombinálni a magas növényi fehérjetartalom miatt. Az édes kását mézzel és aszalt gyümölcsökkel tálalhatjuk.

Leves

A borsólisztből készült levest nagyon egyszerű megfőzni. Ez lehet krémleves is, amihez 6 evőkanál liszt szükséges 1 liter vízhez, só, fűszerek és zöldfűszerek ízlés szerint. Ekkor elég a lisztet vízzel elkeverni, hogy ne legyen csomós, hozzáadni a sót és fűszereket, felforralni, folyamatosan kevergetve, majd zöldfűszerekkel tálalni.

Második változat – főzzön krumplit, hagymát és sárgarépát, mint egy hagyományos leveshez. A borsólisztet keverje el vízzel, amíg a csomók eltűnnek, adja hozzá a zöldséges félkész termékhez, forralja fel, és tálalja zöldfűszerekkel.

Kisszel

Ruszban régen a borsókocsonyát szárított borsóból készítették. De lisztből finomabb, gyengédebb lesz, és még a gyomor-bélrendszer betegségeiben szenvedők is fogyaszthatják.

Az arány klasszikus: 2 pohár borsóra 5 pohár vizet vesznek, és lassú tűzön 30–40 percig főzik. Sót és fűszereket ízlés szerint adnak hozzá. Ezután lehűtik, formába öntik, és 3–4 órára hűtőbe teszik megdermedni. Sok szakács javasolja a borsókocsonya elkészítését gombával. Ebben az esetben a gombát hagymával külön megpirítják. A megdermedt kocsonyát gombás pirított résszel tálalják. Szeletekre vágva szokás fogyasztani.

Érdekes tények a borsóról

1. A világon mindössze hét borsófajta létezik, pedig ez az egyik legegészségesebb élelmiszer, sok rostot tartalmaz. Viszont a borsófajtákból sokkal többet nemesítettek. Azt mondják, hogy Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke birtokán több tucat fajtát termesztett.
2. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a borsó az egyik legkorábbi növény lett, amelyet az ember a 10 000 évvel ezelőtti mezőgazdasági forradalom során termesztett. Úgy tartják, hogy először a Földközi-tenger medencéjében és a Távol-Keleten kezdték termeszteni. Ezekben a régiókban a mai napig fontos szerepet játszik a konyhában, bár ma már világszerte elterjedt. A legtöbbet Kínában és Oroszországban termesztik, de a három legnagyobb termelő között van Kanada is. Egyes vetési borsófajták akár 2 méter magasra is megnőhetnek.
3. A borsó sok fehérjét tartalmaz. A 19–20. században ezt a tulajdonságát használták fel a pótkolbász elkészítéséhez, amely a német katonák étrendjében szerepelt a második világháború előtt. Igaz, a legtöbb esetben azért szalonnát vagy húst is tettek bele.

Borsóliszt fotó