Cseresznye: jótékony tulajdonságai és ellenjavallatai

A cseresznyét néha édes gyógyszernek nevezik. Valóban nagyon sok hasznos anyagot tartalmaz – vitaminokat, ásványi anyagokat, antociánokat –, amelyek segítenek javítani az erek és az ízületek állapotát.

Miben különbözik a cseresznye a meggytől?

A cseresznye és a meggy nagyon hasonlítanak egymásra. Botanikai szempontból ez teljesen érthető. Hiszen mindkét fa ugyanabba a Rózsafélék családjába tartozik. És hogy biológiai rokonok, a kertészek már ősidők óta tudták, jóval a genetika megjelenése előtt. Ezért napjainkban a modern fajták nagy része a meggy és a cseresznye keresztezésének eredménye. Azonban még ma is mind a fák, mind a gyümölcseik különböznek egymástól.

Először is meg kell tanulni megkülönböztetni, hogy melyik fa áll előttünk – meggy vagy cseresznye, hiszen ők is nagyon hasonlóak. A meggy kérge barna, telítettebb árnyalatú, levelei kicsik, élénkzöldek, a koronája gömb alakú, a gyökérrendszere lehet vízszintes és függőleges. A cseresznye kérge világosabb, lehet ezüstös vagy enyhén vöröses árnyalatú. A gyökérrendszere csak vízszintes lehet, a koronája pedig megnyúltabb, tojásdad alakú.

De természetesen a fő különbség maguk a gyümölcsök. A meggy bogyói csak piros árnyalatúak, mindig nagyon lédúsak, de kissé savanykásak. Ez a savasság még a lekvárban is megmarad. A cseresznye gyümölcsei általában nagyobbak. Különböző árnyalatúak lehetnek: sárga, piros, rózsaszín és majdnem fekete. Télre ajánlott szárítani vagy fagyasztani, mivel a lekvár gyakran túl édesre sikerül.

Melyik egészségesebb: a cseresznye vagy a meggy?

Mindkét gyümölcs hasonló kémiai összetételű, de nem teljesen azonos. A dietetikusok szerint a meggy ásványi anyag összetétele lényegesen gazdagabb, és a gyümölcsök kevesebb szénhidrátot tartalmaznak, mint a cseresznye. Valójában azonban a glikémiás indexük alig különbözik: a meggyé 22 egység, a cseresznyéé 25. Az energiaérték is majdnem azonos. Tehát cukorbetegség esetén a meggy számít egészségesebbnek, de a cseresznyétől sem kell teljesen eltekinteni.

Ezenkívül a meggy gyümölcse több melatoninhormont tartalmaz, amely szükséges az endokrin rendszer normális működéséhez és a rossz koleszterinszint csökkentéséhez. Ezért a meggyet ajánlják a pajzsmirigybetegségben szenvedőknek. Viszont a cseresznye olyan anyagokat tartalmaz, amelyek segítenek a gyulladásos folyamatok és az ízületi fájdalmak leküzdésében. Ezért ízületi gyulladás és köszvény esetén hasznosabb termékként ajánlják.

Mennyi cseresznyét lehet enni naponta?

Az orvosok a cseresznye minden előnye ellenére azt javasolják, hogy ne vigyük túlzásba ezzel a termékkel. A friss cseresznye maximális mennyisége 300 g egy étkezés alkalmával, és naponta legfeljebb 1 kg. Ellenkező esetben emésztési problémák léphetnek fel, akár súlyos hasmenésig. Emellett a kellemetlen következmények minimalizálása érdekében a cseresznyét vagy önálló ételként uzsonnára, vagy desszertként kell fogyasztani, legkorábban fél órával a főétkezés után.

Természetesen csak minőségi terméket szabad fogyasztani, a bogyó érettségi fokát pedig a kocsány színéről lehet megállapítani. Zöldnek kell lennie, ha barna, akkor a cseresznye túlérett, és az ilyen termék nem hoz különösebb hasznot.

Lehet-e éjszaka enni

Sokan úgy gondolják, hogy mivel vacsorára nem szabad nehéz ételeket enni, helyettesíteni kell azokat bogyós gyümölcsökkel, például cseresznyével. Valójában azonban ez nem teljesen így van, mivel ez a gyümölcs enyhe hashajtó és vizelethajtó hatást fejt ki, és az éjszaka nyugtalan lehet. Másrészt, ha 5–10 szemet eszünk, nem történik semmi baj.

A legjobb reggelire vagy uzsonnára enni cseresznyét. Sokan úgy vélik, hogy ez nem túl jó ötlet, mert az ilyen étkezés nem tartalmaz elegendő fehérjét. Valójában a bogyókat kiegészíthetjük sovány túróval vagy joghurttal, sajttal vagy egy marék dióval. Így az étel fehérjében gazdag lesz, a szénhidrátok pedig lassabban szívódnak fel, így a vércukorszint egy szinten marad.

Összetétel és kalóriatartalom

A meggy energiaértéke mindössze 52–62 kcal 100 grammonként, fajtától függően. Ezenkívül összetételében legtöbb a víz (82–85,7 g) és a szénhidrát – 10,6–16 g. A többi fehérje, zsír (együtt alig több mint 1%) és számos hasznos anyag, amelyeket alább tárgyalunk. A cseresznye konkrétan a következőket tartalmazza:

1. Antociánok (250 mg/100 g) – a flavonoidok csoportjába tartozó anyagok. Egyrészt ezek felelősek a bogyók piros és lila színéért. A sárga cseresznyében gyakorlatilag nem találhatók meg. Másrészt gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, felelősek a bél barrier funkciójáért, ami lehetővé teszi súlyos betegségek megelőzését.
2. Kumarinok – olyan anyagok, amelyek görcsoldó és daganatellenes hatással rendelkeznek.
3. Szénhidrátok – glükóz, fruktóz. A szénhidrátok 75%-a fruktóz, amely könnyen és káros következmények nélkül felszívódik a szervezetben. Ezért ezeket a bogyókat még a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják (természetesen kis mennyiségben). Emellett bizonyított, hogy a fruktóz javítja a hasnyálmirigy működését.
4. Pektinek – normalizálják az emésztési folyamatot, javítják a bélműködést.
5. C-vitamin (15 mg) – felelős a vérkeringésért.
6. PP-vitamin – jótékony hatással van a látásra.
7. Tokoferol (vagy E-vitamin – 0,3 mg) – antioxidáns.
8. B-vitaminok – normalizálják az idegrendszer működését és felgyorsítják az anyagcserét.
9. Vas (1,8 mg, vagy a napi szükséglet 10%-a) – ez az elem szükséges a vérképző rendszer normál működéséhez.
10. Kálium (233 mg, ez több mint a napi szükséglet 9%-a) – szükséges a vérnyomás normalizálásához, a szívizom erősítéséhez.
11. Kalcium (33 mg) – szükséges az erek erősítéséhez.
12. Magnézium (24 mg) – görcsoldó hatással rendelkezik.
13. Foszfor (28 mg) – szükséges a normál anyagcsere-folyamathoz, javítja a kognitív funkciókat.

Így tehát a cseresznye vitaminos összetételének köszönhetően hasznos lesz azok számára, akik vashiányos vérszegénységben, mozgásszervi elváltozásokban vagy bőrbetegségekben szenvednek.

Miben hasznos a cseresznye?

Általános előnyök

Bár a különböző cseresznyefajták kémiai összetétele kissé eltérhet, valójában mindegyik egyformán hasznos.

1. A cseresznyében található melanin pigment védi a bőrt a napfény káros hatásaitól, és megakadályozza a rákos megbetegedések kialakulását. Ezért a déli régiók lakóinak ajánlott minél gyakrabban fogyasztani ezeket a bogyókat, természetesen ügyelve az ésszerű mértéktartásra az adagok méretét illetően.
2. A bogyók húsa sok rezet tartalmaz, amely serkenti a kollagén fehérje aktív képződését, ami biztosítja a bőr rugalmasságát és feszességét, ezáltal meghosszabbítva annak fiatalságát.
3. A cseresznyét érdemes fogyasztani mindenkinek, aki szív- és érrendszeri betegségekkel küzdött. A kumarinok, antociánok és vitaminok segítenek megerősíteni nemcsak a szívizmot és a nagy ereket, hanem a hajszálereket is. Ezenkívül a kumarinok hozzájárulhatnak a véralvadás csökkentéséhez, ami megakadályozza a vérrögképződést, így a cseresznye kiváló megelőző szer a szívinfarktus és a stroke ellen.
4. A bőséges oldható rosttartalom, amely enyhe hashajtó hatással bír, a cseresznyét kiváló székrekedés elleni gyógyszerré teszi, amely nemcsak hatékony, hanem nagyon ízletes is.
5. A cseresznye sok C-vitamint tartalmaz. A tudósok még ma is vitatkoznak arról, mennyire fontos szerepet játszik az immunrendszer kialakításában. Az azonban teljesen bizonyos, hogy javítja a vas felszívódását. Ezért a cseresznyét érdemes fogyasztaniuk a vegetáriánusoknak, valamint azoknak, akik szigorú diétát tartanak, mivel a hús hiánya az étrendből jelentősen növeli a vérszegénység kialakulásának kockázatát.

Nők számára

A szépnem képviselői számára a cseresznye több okból is hasznos.

Először is, olyan anyagokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a hormonális egyensúly stabilizálását, ami kedvezően hat a menstruációs ciklusra, és kevésbé fájdalmassá teszi a folyamatot.

Másodszor, a cseresznye fogyasztása megelőzheti a vérrögök képződését, amelyekből később trombusok alakulhatnak ki. Ezzel a problémával leggyakrabban azok a nők szembesülnek, akik hosszú ideig hormonális fogamzásgátló tablettákat használnak.

Ezenkívül a vér hígítása nagyon fontos a menopauzában lévő nők számára, így számukra is hasznos lehet a cseresznye. Emellett sok tokoferolt (azaz E-vitamint) tartalmaz, amely antioxidáns, és biztosítja a bőr szépségét és fiatalságát.

Férfiak számára

Az erősebb nem képviselői számára a cseresznye azért hasznos, mert csökkenti a rossz koleszterin szintjét, és ezzel a problémával leggyakrabban éppen a férfiak szembesülnek. Így a friss, szárított vagy fagyasztott cseresznye rendszeres fogyasztása megelőzheti a szív- és érrendszeri betegségeket.

Ezenkívül a cseresznyében található antocianinok és antioxidánsok megakadályozzák a prosztatarák kialakulását. Ez a gyümölcs pozitívan befolyásolja a férfi nemi hormonok termelődését is. Az orvosok azt javasolják a férfiaknak, hogy naponta legalább 100 g cseresznyét fogyasszanak az erekciós diszfunkció megelőzése érdekében.

Ez a gyümölcs hasznos lesz azok számára, akik aktívan sportolnak. Úgy tartják, hogy nemcsak energiát ad és segít erőt gyűjteni, hanem megakadályozza az izomfájdalmak megjelenését is, amelyek az intenzív edzések után jelentkezhetnek. Mindezen célokra jobb a sötét fajtájú cseresznyét fogyasztani, amely több, a szívre és az erekre jótékony hatású anyagot tartalmaz.

Terhesség alatt

A cseresznye nagyon hasznos a kismamák számára. Béta-karotint és A-vitamint tartalmaz. Ezek az anyagok biztosítják a bőr, a nyálkahártyák, a haj és a körmök sejtjeinek megújulását, amelyek állapota terhesség alatt gyakran romlik. A cseresznye B-vitaminokat is tartalmaz, amelyek szükségesek a normál anyagcsere-folyamatokhoz, és a kismamák számára nagyon fontos az optimális testsúly fenntartása, különben az ödéma elkerülhetetlen. Ezenkívül ezek a vitaminok normalizálják az idegrendszer működését, ami lehetővé teszi a nő számára, hogy megszabaduljon a szorongástól és az ingerlékenységtől, valamint a hangulatingadozásoktól, amelyek különösen gyakran az első trimeszterben jelentkeznek.

A PP-vitamin szükséges a sejtlégzéshez, hogy a magzat elegendő oxigénhez jusson, segít megelőzni a hipoxiát annak a gyermekre veszélyes következményeivel együtt. A C-vitamin terhesség alatt nemcsak az immunrendszer erősítéséhez szükséges, hanem a gyors fáradékonyság leküzdéséhez is – ezzel a szervezet hormonális átalakulásával összefüggő problémával sok nő szembesül.

A cseresznye gyümölcsei enyhe vizelethajtó hatásukkal serkentik a vesék működését, eltávolítva a felesleges folyadékot – ennek pangását a terhesség alatt az magyarázza, hogy a vesék terhelése jelentősen megnő. Az antocianinok és a kumarinok segítenek normalizálni a vérnyomást, míg a második és harmadik trimeszterben sok nő szembesül annak emelkedésével a szervezetben lévő vérmennyiség növekedése miatt.

A rost lágy hashajtó hatása nem befolyásolja a méh tónusát, ugyanakkor segít könnyen megbirkózni a székrekedéssel, amellyel sok kismama küzd.

Végül, a korai szakaszban a cseresznye segít megbirkózni a reggeli rosszullét rohamaival. De ehhez az eredményhez szó szerint 3–4 szem gyümölcsöt kell enni, csupán azért, hogy ne érezzen se éhségrohamokat, se hányingert. Néha ezek a gyümölcsök még a fejfájás leküzdésében is segítenek a terhesség korai szakaszában.

Az érett cseresznye sok vitamint, szerves savat és ásványi anyagot tartalmaz. Összetétele a következő:

• kedvezően hat a méhlepény kialakulására és a magzat fejlődésére;
• megelőzi a vérszegénységet;
• biztosítja a szervezet toxinoktól való megtisztulását;
• megelőzi és kezeli a visszérbetegséget;
• hozzájárul a magzat csontjainak erősítéséhez;
• javítja a szív működését;
• stimulálja a kollagén termelődését és lehetővé teszi a striák megjelenésének megelőzését.

Természetesen mindez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a kismamának nincs allergiája a cseresznyére. A kockázat elkerülése érdekében a piros gyümölcsöket lehet sárgára cserélni – ezek nem okoznak ilyen reakciót. Minden esetben a gyümölcs étrendbe való beillesztése előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.

Szoptatás alatt

A kisgyermekek nagyon érzékenyek az anya étrendjére, saját emésztőrendszerük még csak most alakul, és allergiás reakciók akár viszonylag ártalmatlan élelmiszerek fogyasztása esetén is felléphetnek. Ezért addig, amíg a baba nem tölti be a két hónapos kort, a cseresznyét érdemes kihagyni a fiatal anya étrendjéből. Később azonban csak hasznot hoz.

1. A benne található B-vitaminok normalizálják az idegrendszer működését, segítenek stabilizálni az érzelmi állapotot és megelőzni a szülés utáni depressziót.
2. A gyümölcsben található antioxidánsok és ásványi anyagok segítenek javítani a bőr, a haj és a köröm állapotát.
3. Ezenkívül a cseresznye normalizálja az emésztési folyamatokat és felgyorsítja az anyagcserét, ami lehetővé teszi a terhesség alatt felszedett felesleges kilók leadását.

Azonban mértékkel kell fogyasztani a cseresznyét, figyelve a baba reakcióját erre a termékre. Kezdetben próbáljon meg inni 1 evőkanál cseresznyelevet. Ha a gyermeknél nem jelentkezik allergia, nem lesz kólika, akkor megehet néhány szem gyümölcsöt, és ismét ellenőrizheti a baba reakcióját.

Szoptató anya esetében a maximális cseresznye mennyiség 300 g naponta.

Gyermekek számára

A cseresznye jótékony hatása a gyermek szervezetére vitathatatlan. És évről évre a tudósok és kutatók egyre több tulajdonságát fedezik fel ennek a csodálatos gyümölcsnek. A gyermekek számára azért hasznos, mert lehetővé teszi a természetes immunitás erősítését gyógyszerek szedése nélkül. A cseresznyében található antocianinok és más anyagok aktiválják a gyulladásos folyamatok elleni küzdelmet. Emellett védik a szervezetet a rákos megbetegedésektől.

A cseresznye javítja a gyermek étvágyát, erősíti az érfalakat, normalizálja az idegrendszer működését. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a nyugodt alváshoz.

A kisgyermekeknek azonban nem szabad sietni a cseresznye adásával. A bogyók ugyanis allergéneket tartalmaznak. Ezért amíg a gyermek nem tölti be az egy éves kort, nem szabad cseresznyét adni neki, még akkor sem, ha nincs semmilyen előfeltétele az allergiás reakciónak, és egyik szülő sem volt allergiás gyermekkorában erre a termékre.

A bogyókat fokozatosan vezetik be az étrendbe, és csak a szezonban, hogy érettek legyenek, helyi fajtákból. Először szó szerint néhány bogyót adnak, mivel nagyobb mennyiségben fokozott gázképződést és puffadást okozhatnak. Ha vannak előfeltételei az allergiás reakciónak, akkor sárga cseresznyét adjanak, ne pirosat. A gyümölcsök legyenek rugalmasak, fényesek, egyetlen folt nélkül, a száruk pedig zöld. Ajánlott a bogyók vásárlása előtt kettőt kettétörni, hogy ellenőrizzék, nincsenek-e bennük férgek.

Fogyás esetén

Gyakorlatilag a cseresznye összes fajtája – sárga, rózsaszín, piros – egyformán hasznos a fogyáshoz. Bár a sötét fajták több gyümölcscukrot tartalmaznak, mégis segítenek a súlyfelesleg leadásában, és jót tesznek a bőrnek, mivel antociánokat tartalmaznak. A sárga cseresznye több vizet tartalmaz, kalóriaértéke alacsonyabb, és gyorsabban segít megszabadulni a súlyfeleslegtől és a duzzanatoktól.

A cseresznye diéta azért jó, mert ezzel a bogyóval a szervezet szinte mindent megkap, amire szüksége van, beleértve a gazdag vitamin- és ásványianyag-készletet (nem is beszélve a nagy mennyiségű vasról). Emellett a forró nyári napokon a cseresznye jól telít, az emberben nem jelentkezik éhségérzet, ami a diéta megszakításához vezethetne. Pszichológiailag az ilyen étrend nagyon jól tolerálható. Csak emlékezni kell arra, hogy egy ilyen diéta során naponta nem szabad 450–500 g-nál több cseresznyét enni. Ezt a mennyiséget is egyenlő adagokra kell osztani, nem pedig egyszerre megenni, hogy ne károsítsa az emésztőrendszert. Iható még cukor nélkül főzött cseresznyebefőtt is.

Mint minden monodiéta, az ilyen táplálkozási rendszer előzetes orvosi konzultációt igényel. Mindenképpen nem szabad hét napnál tovább követni. Viszont ez idő alatt 4–5 kg súlyfeleslegtől lehet megszabadulni.

A cseresznye diéta menüje a következő lesz:

1. Reggelire csak 250 g cseresznyét egyen, és igyon meg egy csésze zöld teát.
2. Ebédre – 100 g főtt vagy párolt csirke- vagy pulykafilé. A szárnyas helyettesíthető sovány hallal, de ugyanolyan módon elkészítve. Desszertként – egy pohár cseresznyebefőtt.
3. Uzsonnára – 200 g cseresznye.
4. Vacsorára – még 100 g szárnyas vagy hal (attól függően, hogy mi volt ebédre). Ehhez még hozzáadható 40–50 g leveles zöldségsaláta.

Lefekvés előtt ajánlott meginni fél pohár natúr joghurtot. Többre nincs szükség, mivel a cseresznye elegendő rostot tartalmaz az emésztési folyamat normalizálásához.

A cseresznye leveleinek és magjainak előnyei

Nemcsak a cseresznye bogyói, hanem a levelei, szárrészei és magvai is hasznosak. A levelekből antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkező főzetet készítenek (1 evőkanál száraz, aprított alapanyag egy csésze forrásban lévő vízhez). Ezt a főzetet ajánlott lábfürdőkhöz adni, amelyek a lábgomba megelőzésére és kezelésére szolgálnak.

A cseresznye szárrészeiben található amigdalin anyag. Nyugtatóan hat az idegrendszerre. Ajánlott a szárrészekből főzetet készíteni (1 evőkanál alapanyag egy csésze forrásban lévő vízhez), és reggel és este 200 ml-t inni belőle, hogy elkerülje a stressz következményeit, mint a szorongás és ingerlékenység érzését.

Az amigdalin a cseresznye magvaiban is megtalálható. Hasznos illóolajok és zsírsavak is vannak bennük. Úgy tartják, hogy a magok főzetét érdemes fogyasztani vesebetegségek esetén, mivel enyhe vízhajtó hatást fejt ki.

A szárított és fagyasztott cseresznye előnyei

A szárított és aszalt cseresznye nagyrészt megőrzi a friss bogyók jótékony tulajdonságait. Azonban vannak bizonyos finom különbségek. Míg a friss cseresznye enyhe hashajtó hatást fejt ki, addig a szárított éppen ellenkezőleg, megkötő hatással rendelkezik.

A szárított bogyókat hozzáadják a süteményekhez, kompóthoz, zseléhez. Télen ez jó lehetőség a szervezet vitaminokkal való ellátására, mivel természetes szárítás során a jótékony anyagok gyakorlatilag nem bomlanak le.

Megfelelő fagyasztás (és megfelelő tárolási körülmények) esetén a cseresznye ebben a formában is megőrzi jótékony tulajdonságait. Természetesen a tápérték kissé csökken, de ez elhanyagolhatónak tekinthető, mivel főként nem a legértékesebb anyagok bomlanak le. A zsír- és vízoldható vitaminok viszont a bogyókban maradnak. Tehát a fagyasztott cseresznye továbbra is tartalmaz retinolt, aszkorbinsavat és B-vitaminokat.

Bizonyos szempontból azonban a fagyasztott bogyóknak vannak előnyeik a frissekkel szemben. Kevesebb peszticidet tartalmaznak. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen cseresznye sokkal ízletesebb, mint azok a nem szezonális friss bogyók, amelyeket télen árusítanak a szupermarketekben.

Cseresznye a gyógyászatban

A cseresznye a hivatalos orvostudományban nem számít gyógyszernek. Ennek ellenére jótékony hatását számos klinikai kutatás bizonyította. Többek között ismert, hogy e bogyók rendszeres fogyasztása:

• lehetővé teszi a vérnyomás normalizálását;
• csökkenti a vérrögképződés kockázatát;
• csökkenti a rossz koleszterin szintjét;
• növeli a természetes immunitást;
• szolgál a vírusos és megfázásos megbetegedések megelőzésére;
• normalizálja az emésztési folyamatot.

Emellett a cseresznye a szépség bogyója. Számos jótékony anyagot tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a bőr, a haj és a köröm állapotának javítását.

Cukorbetegség esetén

Bár a cseresznye glükózt tartalmaz, valójában a káros cukrok aránya ezekben a bogyókban viszonylag alacsony. Emellett a cseresznye alacsony glikémiás indexű (mindössze 25 egység). Ezért cukorbetegség esetén ezeket a bogyókat be lehet és kell is illeszteni az étrendbe, de csak friss formában, semmilyen lekvárt, zselét vagy kompótot. Naponta legfeljebb egy maréknyi bogyót lehet enni, akár sárgát, akár pirosat.

A cseresznye az antociánok tartalmának köszönhetően segít megszüntetni a cukorbetegség szövődményeit, beleértve a szívbetegségekkel kapcsolatosakat is, sőt megakadályozhatja a rosszindulatú daganatok kialakulását.

Hasnyálmirigy-gyulladás esetén

A hasnyálmirigy-gyulladás fellángolásakor a betegnek nagyon szigorú diétát kell tartania, így szó sem lehet friss gyümölcsökről. Körülbelül a fellángolás kezdetétől számított 4-5. napon bogyós gyümölcsből készült kompótokat és zseléket vezetnek be az étrendbe, amelyeket cseresznyéből is el lehet készíteni, annál is inkább, mert kevesebb savat tartalmaz, mint a meggy. Körülbelül 1-2 héttel a fellángolás után cseresznyéből zselét és gyümölcshabot lehet készíteni.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás tartós remissziója esetén a cseresznye frissen is fogyasztható. A szezont napi 1-2 szem gyümölccsel kell kezdeni. A betegségben naponta elfogyasztható cseresznye maximális mennyisége 100 g (körülbelül fél pohár).

Gyomorhurut esetén

Ennél a betegségnél a cseresznye fogyasztásának sémája nagyjából ugyanaz, mint a hasnyálmirigy-gyulladásnál. Az akut szakaszban, amikor bármilyen friss gyümölcs ellenjavallt, le kell mondani róla. Ezután ezekből a gyümölcsökből cukor hozzáadása nélkül kompótokat és zseléket főznek, zselét és pudingot készítenek. Tartós remisszió esetén pedig bátran be lehet iktatni a friss bogyós gyümölcsöket az étrendbe, mivel nem okoznak gyomorégést és nem növelik a gyomorsav savasságát.

Azoknak, akik gyakran szenvednek székrekedéstől, szintén hasznos lehet a meggy és a cseresznye fogyasztása. Szabad inni az ezekből a gyümölcsökből készült levet. De ha a gyomorsav savassága magas, a szakemberek azt javasolják, hogy a meggyet hagyják ki. A cseresznyét viszont még a gyomorhurutban és gyomorfekélyben szenvedők is bevehetik az étrendjükbe. Ennek az az oka, hogy a meggytől eltérően ez az édes gyümölcs soha nem fokozza a gyomorsav savasságát és nem vált ki gyomorégést.

A bélrendszer számára

A meggytől eltérően a cseresznye kevés savat tartalmaz. Gyakorlatilag nem irritálja a bél nyálkahártyáját, ezért fekélyes betegség esetén is fogyasztható (de csak nem a fellángolás időszakában, hanem remissziós stádiumban).

Irritábilis bél szindróma esetén, amely hasmenéssel jár, a szárított cseresznye segíthet. Ehhez vegyünk 30 g szárított cseresznyét, öntsünk fel egy pohár hideg vízzel, és hagyjuk állni egész éjszaka. A forrázatot kis adagokban kell bevenni, a teljes mennyiséget 3-4 adagra osztva.

Székrekedés esetén

Sok minden természetesen a székrekedés okától függ. De ha bélatónia, a bélmozgás csökkenése okozza, akkor elég naponta 150-200 g friss cseresznyét fogyasztani, és az eredmény azonnal jelentkezik. Egyes orvosok azt javasolják, hogy ezt az édes gyógyszert 1-2 hetes kúrában vegyék be, de valójában pontosan ennyi ideig tart a cseresznyeszezon.

Köszvény esetén

A köszvény ízületi gyulladással járó betegség, amelyet a sóanyagcsere zavarai okoznak. Mivel a cseresznye nem tartalmaz purinokat, amelyek ilyen zavarhoz vezetnek, ezért e betegség esetén fogyasztható, sőt érdemes is fogyasztani, mert csökkenti az ízületi fájdalmakat és segít enyhíteni a gyulladást.

Ugyanakkor a cseresznye frissen is fogyasztható (napi 100–300 g, toleranciájának megfelelően). De más eszközök is jól hatnak, például a magokból készült forrázat, amelyet két hétig tartó kúrában isznak. Továbbá iható a cseresznye kocsányából (farkincáiból) készült főzet is. Ehhez 1 liter vizet kell forralni, beledobni 4 evőkanál kocsányt, és lassú tűzön főzni 3–5 percig, majd hagyni teljesen kihűlni és leszűrni. Naponta fokozatosan kell inni akár 0,5 liter ilyen főzetet.

Cseresznye a kozmetikában

Mivel a cseresznye sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, nyári arckozmetikai maszkokhoz használják. Ebben az esetben mind az érett, mind az éretlen bogyók szóba jönnek – ezek kevesebb cukrot tartalmaznak, de vitaminokban bővelkednek.

Az alábbi maszkokat készítheti:

1. Pórusok szűkítésére. Ehhez 100 g éretlen bogyót kell venni, a magokat eltávolítani, összetörni, a kapott masszát az arc, a nyak és a dekoltázs bőrére felvinni 12–15 percre, majd lemosni és nappali hidratáló krémet felvinni.
2. Száraz bőrre. Ehhez sárga cseresznyére van szükség – 5–6 összezúzott bogyóra, amelyeket egy evőkanál olívaolajjal kell összekeverni, és az arc bőrére kenni 15 percre, majd vízzel lemosni.
3. Zsíros bőrre – 7–8 piros cseresznyebogyót kell összezúzni, hozzáadni 1 teáskanál frissen facsart citromlevet, a bőrre kenni 20 percre, majd lemosni. A citromnak fehérítő hatása is van.

A cseresznye levét hozzá lehet adni a mosakodóvízhez – ez minden bőrtípusra jótékony hatással van.

Ártalmak és ellenjavallatok

A cseresznyének gyakorlatilag nincs ellenjavallata. Azonban a friss bogyókat nem szabad fogyasztani, ha fennáll a hasmenésre, fokozott gázképződésre és puffadásra való hajlam. Óvatossággal kell az étrendbe beiktatni a cseresznyét azok számára, akik elhízásban vagy cukorbetegségben szenvednek – legfeljebb az orvosi normának megfelelő mennyiségben.

Friss bogyókat nem szabad fogyasztani allergia, valamint akut gyomorhurut, gyomorfekély vagy kolitisz esetén.

A cseresznyeallergia tünetei

Általában az allergiás reakciót az erre a betegségre jellemző jelek kísérik – vörös kiütés és viszketés megjelenése. Egyes esetekben a csalánkiütés súlyosabb formái is előfordulhatnak, amikor az nemcsak a bőrt, hanem a nyálkahártyákat is érinti, azok duzzanatához vezetve, amelyet többek között köhögés és tiszta váladékkal járó orrfolyás kísér. Továbbá a cseresznyeallergia emésztési zavarokhoz is vezethet – hasmenéshez vagy puffadáshoz.

Hogyan válasszunk és tároljunk cseresznyét?

Ahhoz, hogy a cseresznye fogyasztásából hasznot merítsen, helyesen kell kiválasztania a bogyókat. Azoknak érettnek, de nem túlérettnek kell lenniük – rugalmasnak, fényesnek, foltok nélkül. A kocsányoknak zöldnek és frissnek kell lenniük.

De még az ilyen bogyókat sem lehet sokáig tárolni. Kicsit meghosszabbíthatja a frissességet, ha jól megmosott és megszárított üvegben tárolja, amelynek aljára tiszta meggyleveleket kell helyezni. A megmosott bogyókat öntse bele, rétegezve a levelekkel. Ezután az üveget fedje le műanyag fedéllel. A bogyók így több hétig is elállhatnak.

Téli tároláshoz a cseresznyét meg lehet szárítani – akár speciális szárítóban, akár klasszikus módszerrel. Utóbbi esetben 5–8 percig blansírozni kell forró vízben, azonnal hideg vízbe meríteni, majd egy rétegben egy elég nagy szitán elteríteni. Ezután a cseresznyét enyhén előszárítani a sütőben 65 fokos hőmérsékleten, majd teljesen megszárítani, a hőmérsékletet 85 fokra növelve.

Le lehet-e fagyasztani

A cseresznyét le lehet fagyasztani. Ez segít megőrizni az összes tápanyagot. Csak be kell tartani bizonyos szabályokat a bogyók előkészítésére és további tárolására vonatkozóan. Először is meg kell jegyezni, hogy a bogyóknak érettnek, sértetlennek kell lenniük, mindenféle gyanús folt nélkül. Előzetesen el kell távolítani róluk a leveleket és a szárakat. Nagyon óvatosan kell eljárni, hogy a feldolgozás során ne sérüljenek a bogyók. Néhány érzékeny fajtát jobb közvetlenül a szárakkal együtt lefagyasztani, a tisztítást pedig csak a felolvasztás után elvégezni. Ideális esetben egyébként jobb csak azokat venni, amelyeket két órával a mélyhűtőbe tétel előtt szedtek le, de ez csak saját telken lehetséges.

A cseresznyét feltétlenül meg kell mosni. Ezután papírtörlőn megszárítani, egyenletesen elosztva egy rétegben. Tegyünk rá még egy törlőt, hogy gyorsabban felszívja a nedvességet.

A fagyasztott cseresznye tárolására használhatók mind a szupermarketekben kapható speciális zárható műanyag zacskók, mind a hagyományos élelmiszer-tároló műanyag dobozok. Már használt zacskókat nem szabad használni, mert idegen szaguk lehet, emellett apró lyukak is lehetnek rajtuk, így a bogyók elveszíthetik a légmentességet, és jég kerülhet beléjük. Az üvegedények nem alkalmasak, hidegen megrepedhetnek.

Ahogy már említettük, a fagyasztás előtt a cseresznyét alaposan meg kell mosni és meg kell szárítani. Ha télen befőttekhez használják, akkor a magok eltávolítása nem szükséges. Ha viszont a bogyók gombócok vagy piték töltelékének készülnek, akkor a magokat ki kell venni.

A cseresznyét érdemes a gyorsfagyasztási funkcióval lefagyasztani, műanyag fólián egy rétegben elterítve. Utána át lehet önteni zacskókba. Így a szemek épek maradnak. A cseresznyét zacskókba vagy dobozokba téve ügyelni kell arra, hogy a bogyók elég sűrűn legyenek. A levegőt maximálisan ki kell engedni. Ha a tartály átlátszatlan, fel kell jegyezni a tartalmát és a fagyasztás dátumát, hogy ne kelljen feleslegesen kinyitni.

A cseresznyét cukorral is le lehet fagyasztani. Ehhez a bogyókat rétegekben kell elhelyezni műanyag edényekben, rétegenként cukorral megszórva. Ezt a desszertet a mélyhűtőben kell tárolni.

A fagyasztott cseresznyét nem szabad más erős szagú élelmiszerek közelében tartani, különben átveszi az illatukat. A legjobb, ha a bogyókat kis adagokban fagyasztjuk le, speciális zacskókba osztva, hogy szükség szerint olvasszuk fel.

Mit lehet készíteni cseresznyéből: receptek

A cseresznyéből kompótot, lekvárt (bár ritkán) készítenek, pite tölteléket készítenek, gyümölcssalátákhoz és smoothie-hoz adják. Röviden, minden a háziasszony fantáziáján múlik.

Lekvár

Szükséges hozzávalók:

• Cseresznye – 1 kg.
• Cukor – 1 kg.
• Víz – 1 pohár.
• Vaníliás cukor – 5 g.
• Citromsav – 1 teáskanál.

Gyorsan megfőzni a cseresznyelekvárt sajnos nem lehet, mert a cukor egyszerűen nem tud beszívódni a rugalmas gyümölcsökbe. Emiatt az édességet általában több lépésben főzik:

1. A gyümölcsöket először megtisztítják a száruktól és alaposan megmossák. Ezután egy edénybe teszik (lehetőleg zománcozott edényt használjanak), és azonnal leöntik cukorsziruppal, majd 4–12 órán át hagyják, hogy átitatódjanak.
2. Ezután a cukros masszát ismét 3–5 percig forralják, és 5–8 órán át állni hagyják. Fontos mozzanat: a főzés során feltétlenül le kell szedni a habot.
3. A 2. főzés végén egy csipet vaníliás cukrot és citromsavat tesznek a lekvárba.
4. A lekvárt száraz, sterilizált üvegekbe töltik, a nyak felső szélétől 1/2 cm-rel alacsonyabban töltve.

Kompót

Ez az egyik legfinomabb nyári ital, de leggyakrabban ez az egyik módja a gyümölcsök télire való eltárolásának. 4–5 pohár cseresznyéhez 1,5 pohár cukrot, 3 l vizet, citromlevet és ízlés szerint vaníliát vesznek.

Eljárás:

1. A gyümölcsöket válogatják, mossák, az üvegeket sterilizálják, eközben a vizet felforralják.
2. Az elkészített üvegeket megtöltik gyümölcsökkel, felöntik forró vízzel, lefedik fedőkkel, és 15–20 percre állni hagyják.
3. Ezután a vizet visszaöntik a fazékba, hozzáadják a cukrot, a citromlevet és a vaníliát, majd újra felforralják.
4. Az üvegekben maradt gyümölcsöket újra leöntik sziruppal, és azonnal lezárják. Ezután fejjel lefelé fordítják, és letakarják egy törölközővel.

Bor

A déli országokban cseresznyéből bort készítenek – egy kellemes, könnyű ital, amely otthon is elkészíthető.

Ehhez 10 kg gyümölcshöz 1 kg cukrot, 0,5 l vizet és 25 g citromsavat vesznek. Az utóbbira azért van szükség, hogy eltávolítsa a felesleges édességet, emellett stabilizátorként is szolgál, és megnöveli az eltarthatósági időt. Az édes borok kedvelői hozzáadhatnak még egy pohár cukrot.

Egyes szakemberek azt javasolják, hogy ne mossák meg a cseresznyét, hanem egyszerűen töröljék át száraz ronggyal, hogy a must gyorsabban erjedjen. De ez csak akkor érvényes, ha környezetbarát termékről van szó, amelyről biztosak lehetünk, hogy semmivel nem kezelték. Ha nincs ilyen bizonyosság, jobb megmosni a gyümölcsöket. Ezután a következőképpen járnak el:

1. A gyümölcsökből a lehető legnagyobb gondossággal eltávolítják a magokat, ügyelve arra, hogy a lé ugyanoda kerüljön, ahová a hús. A magok mérgező anyagokat tartalmaznak, és kellemetlen keserű ízt adnak.
2. A gyümölcsökhöz vizet öntenek, összekeverik. Az egészet átteszik egy edénybe, amelynek a száját gézzel kötik át, és 2–3 napra sötét helyre teszik. Az edényt nem kell hidegen tartani, a szobahőmérséklet tökéletes lesz. A felületén egyfajta „sapka” jelenik meg a héjból és a húsdarabokból. Ezt le lehet verni egy fakanállal.
3. Amint megjelenik a hab és az enyhe savanyú szag, a levet gézen keresztül egy új edénybe szűrik, és az edény térfogatának 2/3-áig töltik. A maradék törkölyt (héját és húsát) alaposan kinyomják.
4. Hozzáadják a citromsavat és 2 csésze cukrot, összekeverik, majd az edényre vagy egy kész vízzárat, vagy egy közönséges orvosi kesztyűt helyeznek, amelynek egyik ujján egy kis lyukat készítenek. Az edényt sötét helyiségben, szobahőmérsékleten tartják.
5. 4 nap múlva eltávolítják a vízzárat, a mustból 1 liter mennyiséget egy külön edénybe öntenek, hozzáadnak másfél csésze cukrot. Szirupot kapnak, amelyet visszaönték az edénybe, majd ismét ráteszik a vízzárat. Három nap múlva a szirup elkészítésének és leöntésének eljárása megismétlődik, amihez a maradék cukrot használják fel.
6. Körülbelül egy hónap múlva a bor kivilágosodik, az edény alján üledék képződik – ez normális. Mivel többé nem termelődik gáz, a vízzár kesztyűje leereszkedik. A bort egy vékony csövön keresztül, amilyet infúziókhoz használnak, egy előkészített edénybe öntik.

Kívánság szerint ismét adhatunk hozzá cukrot a borhoz, vagy erősebbé tehetjük vodka hozzáadásával (de legfeljebb a kész térfogat 10%-áig). A tárolásra szánt edényt szorosan le kell zárni. Ha cukrot adtak hozzá, akkor további egy hétig ismét fel kell helyezni a vízzárat. Háromhetenként ajánlott a bort az üledékről lefejteni. Ha nincs üledék, akkor az ital kész.

Lehet-e cseresznyét adni állatoknak?

A modern macska- és kutyaeledelek minden szükséges vitamint tartalmaznak, ezért a cseresznye nem jelent különösebb előnyt az állatok számára. De nem is mondhatjuk egyértelműen tiltott ételnek. Időnként, ha a kedvenc szereti a cseresznyét, adhatunk neki pár szem bogyót, de feltétlenül meg kell hámozni és ki kell venni a magját.

Érdekes tények a cseresznyéről

1. Cseresznyefák minden európai déli régióban nőnek. Akár 25–30 méter magasra is megnőhetnek – a tudomány ilyen eseteket rögzített. Egy átlagos fáról a méhek 35 kg virágport gyűjthetnek.
2. Sokféle cseresznyefajta létezik, és némelyiknek a bogyói elérhetik a 2 cm átmérőt. Jelenleg a világon körülbelül 15–20 cseresznyefajtát aktívan termesztenek.
3. Angliában a cseresznyét édes meggynek nevezik, ezzel hangsúlyozva a két bogyó közötti hasonlóságot. De sok más nyelvben a „madárcseresznye” elnevezés honosodott meg. Azért van ez így, mert a madarak sokkal jobban szeretik az érett cseresznyét, mint a meggyet. Néha egész veréb- vagy vetésivarjú-csapatok szó szerint ellepik a fát és lecsipegetik az összes bogyót.
4. A meggyfát aromásabbnak tartják. Cserében a cseresznyefa gyantája szénhidrátokat tartalmaz. Valaha rágógumiként használták.
5. A cseresznye színét az antociánok tartalma határozza meg. Minél több van belőlük, annál sötétebb a szín és magasabb az érettségi fok. De a cukor mennyisége is arányosan növekszik. Érdekes, hogy a cseresznyét ételfesték előállítására használják, azonban nem piros, hanem zöld színt ad.
6. Bár a cseresznye és a meggy nagyon hasonlóak, nem egyszerre jelentek meg. Az első mégis a cseresznye volt, és ez lett a meggy őse – ezt mutatták a genetikai vizsgálatok. Ugyanakkor a cseresznye már több mint tízezer éve ismert az emberek számára, de mivel nagyon melegkedvelő, gyakran nem marad meg a zordabb körülmények között. Még Közép-Oroszországban sem találkozhatunk vele, bár a meggy kiválóan nő ebben a régióban.

Cseresznye fotó