Margarin: miből készül, típusai, jótékony tulajdonságai

A margarin növényi és állati zsírok felhasználásával készült termék. A vaj helyettesítőjének számít, otthoni és kereskedelmi konyhákban használják.

Mi a margarin?

A margarin olyan termék, melynek előállításához egy vagy többféle növényi olajat vagy állati zsírt használnak fel. A termék vizes részét emulgeálják. Az összetevők eltérőek lehetnek. Tartalmazhat szilárd és folyékony tejtermékeket, sót stb. Az utóbbi időben azonban a margarint leggyakrabban finomított növényi olajok és víz felhasználásával állítják elő.

Sokoldalúságának köszönhetően a legtöbb sült termék egyik alapvető összetevője.

Miből készül?

A modern margarin előállításához a legkülönfélébb olajok és zsírok használhatók fel, amelyekhez sót, sovány tejet és emulgeálószereket adnak. A növényi és állati eredetű összetevők olvadáspontja eltérő lehet. E termék előállításához szalomaszok (növényi olajokból készült szilárd zsírok) is felhasználhatók.

A termékhez kötelezően adnak sót, színezőanyagokat, ízesítőket és egyéb anyagokat, amelyek a margarinnak színt, ízt és megfelelő állagot adnak. Növényi összetevőként használható napraforgó-, pálma-, olíva-, földimogyoró-, repce- és egyéb olaj. Nagyon ritkán használnak kakaóvajat. A margarin gyártása során cukrot, vitaminokat, tartósítószereket is adnak hozzá.

A margarin fajtái

Állaga szerint a margarin a következő típusokra osztható:

1. Kemény – rugalmas és sűrű állagú termék. Képes megtartani állagát 20 fokos hőmérsékleten. Főzéshez, pékáruk gyártásához használják. Leveles tészta készítésére is alkalmas. Szuflék összetevője, lisztes édesipari termékek tölteléke.
2. Lágy margarin – lágyabb és rugalmasabb állagú, 10 fokon is megőrzi formáját. Szendvicsek kenésére és házi főzéshez használják.
3. Folyékony – homogén folyékony állagú termék. Az ilyen típusú margarint sütéshez és házi sütemények készítéséhez, valamint a vendéglátás területén használják.

Miben különbözik a spread a margarintól?

Ez a két termék nagyon hasonló ízű és majdnem azonos tápanyag-összetételű. A fő különbség a spread és a margarin között a felhasznált zsírok típusában rejlik.

A spread a margarinhoz hasonlóan a vaj mesterséges helyettesítője, amelynek előállításához természetes növényi olajokat és állati zsírokat használnak. E termékek készítése is az olaj vízben történő emulgeálásával történik, aromák, színezékek, tartósítószerek, valamint só és cukor hozzáadásával.

A spread és a margarin közötti fő különbség, hogy az első készítésekor a GOST korlátozza a növényi és állati alapú zsírok használatát, valamint ellenőrzi a transz-zsírok mennyiségét (legfeljebb 8% a teljes tömegben). A margarinra viszont nagy mennyiségű transz-zsír tartalma jellemző (a teljes tömeg akár 40%-a).

Állati eredetű zsírokból készült spreadhez tejzsírok használata megengedett, míg a margarinhoz bármilyen zsír használható. Néha a kész termékben még halolaj is található. A spread általában olyan olajokat tartalmaz, mint napraforgó-, pálma- és szójaolaj, és ezen összetevők mennyisége szigorúan szabályozott és arányos a tejzsír tartalmával. Készítése során A- és D-vitamint adnak hozzá. A margarinra viszont a gyapotmag-, napraforgó- és pálmaolaj használata jellemző.

A margarinnal összehasonlítva a spread gyártásakor úgy választják meg az összetevők mennyiségét, hogy a termék hűtött állapotban könnyen kenhető legyen a szendvicsre.

Miben különbözik a margarin a vajtól?

Ma a vaj és a margarin széles választékban kapható, és mindkét termék nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. Annak ellenére, hogy a termékeket ugyanazon célokra használják, nagyon kevés közös vonásuk van. Elsősorban a termékekben lévő, eltérő eredetű zsírok tartalmáról van szó.

A vaj előállításához állati zsírokat használnak. Ebben az esetben az alapvető összetevő a tej vagy a tejszín. Leggyakrabban tehéntejet használnak, de használhatnak juhtejből vagy kecsketejből készült termékeket is. A vaj színe a fehértől a sárgáig terjed. Ez nem minőségi mutató, az árnyalat csupán a gyártáshoz felhasznált tejről árulkodik. Ha a vaj csomagolásán az szerepel, hogy a termék édes tejszínes vaj, az azt jelzi, hogy a gyártás során tejszínt használtak tej helyett. A köpülés előtt a terméket pasztörizálják, azaz meghatározott hőmérsékletre melegítik. Ez az eljárás meghosszabbítja a késztermék eltarthatósági idejét. Egyes országokban tilos a nem pasztörizált vaj árusítása.

A felverés során a felhasznált összetevő sűrű paszta állagot nyer. A folyamat során levegő kerül a vajba, ami könnyebbé teszi a terméket. Ennek köszönhetően a vaj kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a szokásos állati zsírok.

Ha korábban a margarin előállításához még használtak állati zsírokat, és el lehetett mondani, hogy a vaj helyettesítője, ma már csak növényi zsírokat használnak az elkészítéséhez. Egyes gyártók tejet adnak a termékükhöz, de csak kis mennyiségben.

A vajhoz hasonlóan a margarinnak is legalább 80% zsírt kell tartalmaznia. Vannak olyan termékek is, amelyek alacsonyabb zsírtartalmúak. Érdemes megjegyezni, hogy minél kevesebb zsír van a termékben, annál több vizet tartalmaz.

Mivel a margarin alapja növényi olaj, nem tartalmaz koleszterint és telített zsírokat. Ugyanakkor nagy mennyiségben tartalmaz mono- és többszörösen telítetlen zsírokat.

Melyik egészségesebb: a vaj vagy a margarin?

A margarin a vaj alternatívája. Ahogy már említettük, a vaj előállításához állati zsírokat használnak, míg a margarin összetételére a növényi zsírok jelenléte jellemző, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak. Ahhoz, hogy a margarin összetételében lévő növényi olajok sűrűvé váljanak, feldolgozáson és hidrogénezésen esnek át. Bár a margarin kevesebb telített zsírt tartalmaz, mint a vaj, a hidrogénezés itt transzzsírokkal történik. A transzzsírok olyan kémiai úton létrehozott anyagok, amelyek tulajdonságaikban hasonlóak a telített zsírokhoz. Ennek köszönhetően a margarin sűrűbbé válik és tovább eltartható. Azonban ezek az anyagok hozzájárulnak a jó koleszterin szintjének csökkenéséhez, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Ha arról beszélünk, hogy a két termék közül melyik a jobb, nem azt kell figyelembe venni, hogy mi egészséges, hanem hogy mi kevésbé káros a szervezetre. Ebben az esetben a kisebb 'rossz' a vaj. Függetlenül attól, hogy az egyes emberek számára mi a jobb – a vaj vagy a margarin – fontos, hogy korlátozott mennyiségben fogyasszuk őket.

Összetétel és kalóriatartalom

A margarin összetevői víz, növényi olajok, aromák, színezékek, tartósítószerek. Ezenkívül A-, E-, B2- és PP-vitamint is tartalmaz. A margarin számos nyomelemet tartalmaz, például foszfort, káliumot, magnéziumot és kalciumot. Azonban emlékezni kell arra, hogy ezeket az anyagokat mesterségesen adják a termékhez.

Kalóriatartalom tekintetében a margarin csak kissé marad el a vaj mögött. 100 grammonként 750 kalóriát tartalmaz.

Miben hasznos a margarin?

A termék előnye közvetlenül összefügg azzal, hogy milyen növényi olajokat használnak a margarin előállításához, és milyen feldolgozáson esnek át.

A margarinfajták nagy része sok többszörösen telítetlen zsírt tartalmaz. Mennyiségük a növényi összetevő típusától függ. Például, ha a margarin gyártásához szójabab-olajat használtak, a többszörösen telítetlen zsírok tartalma körülbelül 20% lesz. Ezek az elemek jótékony hatásúnak számítanak a szív számára.

Minden növényi olaj tartalmaz stanolt és szterolt, amelyek képesek csökkenteni a koleszterinszintet. Az omega-3 zsírsavakat az emberi szervezet nem állítja elő, mennyiségüket az elfogyasztott ételekből pótoljuk. Ilyen anyagok megtalálhatók egyes növényi olajokban, például a szója-, repce- és búzacsíraolajban. Azonban ezek az összetevők csak a drága márkák margarinjában találhatók meg.

Margarin az orvostudományban

Egyes növényi olajokban található omega-3 zsírsavak pozitívan hatnak a szív működésére, rugalmasabbá téve az ereket. Ezek az anyagok erősítik a csontrendszert is, védve az ízületi gyulladások kialakulásától. Az omega-3 savak segítségével normalizálódik az ember mentális egészsége. Továbbá ezek az összetevők javíthatják a bőr, a haj és a körmök állapotát. E zsírsavaknak köszönhetően a sebgyógyulási folyamat nem húzódik el sokáig.

A kiváló minőségű margarin olívaolaj, lenmagolaj vagy repceolaj felhasználásával készül. Mindegyikre jellemző az antioxidáns hatás, ami lehetővé teszi a vérnyomás csökkentését és a vérkeringés javítását.

A margarin egészségre gyakorolt jótékony hatású tulajdonságai a gyártás során felhasznált alapanyagok minőségétől függenek.

Ártalmak és ellenjavallatok

Annak ellenére, hogy a margarin hasznos anyagokat és vitaminokat tartalmaz, a legtöbb dietetikus szerint a termék károsíthatja az emberi szervezetet. A margarinban transzzsírok és különféle egyéb vegyi anyagok találhatók. A margarin mesterséges összetevőit a szervezet emésztőrendszere nem dolgozza fel. Emiatt az ilyen termék rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az anyagcsere zavarához. Emellett a margarin használata csökkenti az immunitást, növeli a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A transzzsírok negatív hatással vannak az anyatejre, rontva annak minőségét. Továbbá az ilyen zsírsav-transzizomerek fogyasztása következtében alulsúlyos csecsemők születnek.

A margarin hosszan tartó és folyamatos fogyasztása az étrendben azt eredményezi, hogy romlik a férfiak spermájának minősége, csökken a férfi hormon, a tesztoszteron termelése, és nő a meddőség kialakulásának kockázata.

Nemcsak a margarinban található zsírok és zsírsavak okoznak kárt az emberi egészségben. Rajtuk kívül a termék számos tartósítószert és más anyagot is tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem emészt meg.

A margarin ellenjavallt elsősorban azok számára, akik intoleránsak a termékkel vagy annak összetevőivel szemben. Az ellenjavallatok kiterjednek a cukorbetegekre, az elhízásban és szívbetegségben szenvedőkre is. Tudósok bebizonyították, hogy napi 40 g margarin fogyasztása 50 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát.

A termék fogyasztása nem ajánlott várandós és szoptató nőknek, valamint gyermekeknek.

Hogyan válasszunk és tároljunk margarint?

A margarin kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az alacsony ár gyenge minőségű összetevők használatára utal. Ügyeljen arra, hogy a margarin fóliacsomagolásban legyen, ne papírban. A fólia védi a terméket a fény, a nedvesség és a szagok hatásaitól. Válasszon aromák és különféle emulgeálószerek nélküli termékeket. A szín legyen egyenletes a darab teljes felületén, foltok nélkül. Az adalékanyagoktól függően a margarinrúd árnyalata is eltérő lehet.

1. Például, ha a margarin fehér színű, akkor színezékek nélkül készült.
2. A világossárga árnyalat vaj vagy színezékek jelenlétére utal.
3. A sárga szín azt jelzi, hogy színezékeket vagy vitaminkészítményeket használtak.
4. Az egyenetlen színű margarin – a terméket nem megfelelően hűtötték és a hőmérsékleti előírások betartása nélkül tárolták.

Továbbá figyelembe kell venni a gyártás dátumát és a termék eltarthatóságát. A terméket hűtőszekrényben egy hónapig kell tárolni 0–4 °C-on, körülbelül két hónapig mínusz 10–20 °C-on. Ha a termék savanyú ízű vagy fémes mellékíze van, meg kell szabadulni tőle.

Kulináris felhasználás

A margarint leggyakrabban sütéshez használják, kekszek, sütemények készítéséhez. Szép megjelenést kölcsönöz a készterméknek, javítja az ízét, a süteményt pihe-puhává és kellemes illatúvá teszi. Ezenkívül a margarin használata a főzés során megnöveli a késztermék eltarthatóságát.

Léteznek olyan margarinfajták, amelyek leveles tésztához vagy egyszerű süteményekhez használhatók. Ezt általában feltüntetik a termék csomagolásán.

A margarint krémek készítéséhez is használják. A terméket levesekhez és különféle köretekhez adják.

Helyettesíthető-e a vaj margarinnal?

Bár a margarin a vaj alternatívája, összetételük nagyon eltér. A vaj készítéséhez tejszínt vagy tejet használnak, a margarinhoz növényi olajokat. Bizonyos esetekben a helyettesítés lehetséges.

Például a margarin segíti a tészta gyorsabb „kelését”, és az ezzel a termékkel készült sütemény tovább marad pihe-puha. Ami a krémeket illeti, itt inkább ízletes, szagtalan vajat érdemes használni. Margarint akkor használjunk, ha a recept előírja.

Lehet-e margarinon sütni?

Bármilyen olajon süthetünk, margarinon is. Előállításához növényi olajokat használnak. Azonban egyes márkák termékeihez vegyi anyagokat adnak az íz javítása érdekében. A margarin egyes összetevői sütéskor kiéghetnek, és ragacsos masszát képezhetnek. Ez a viszkózus és ragacsos keverék befolyásolja a termék ízét. Az ilyen ételeket fogyaszthatjuk, de nem túl egészséges. Ajánlott természetes olajokon főzni.

Hogyan olvasszuk fel a margarint?

A margarint meg lehet olvasztani mikrohullámú sütőben. Egy 200 g-os darab felolvasztásához elég, ha egy tálba tesszük, és 2–3 percre a legalacsonyabb teljesítményre tesszük a mikrohullámú sütőbe. Így egyenletesen felolvasztható a termék.

A margarint vízfürdőben lehet megolvasztani. Az olvasztáshoz körülbelül tíz perc szükséges.

Mit lehet készíteni margarinból?

1. Ostyatekercsek. Az ostyatekercsek elkészítéséhez 250 g margarint kell megolvasztani. Törjünk fel egy tálba 4 tojást, elég egyszerűen felverni őket, habverés nélkül. Ezután adjunk hozzá 200 g cukrot és 20 g vaníliás cukrot, és keverjünk össze mindent. A kapott masszához adjuk hozzá az olvasztott margarint, és alaposan keverjük el. Ezután szórjunk bele 180 g lisztet, és keverjük simára, hogy egyenletes állagú tésztát kapjunk. Majd 0,5 teáskanál szódabikarbónát oltsunk el 1 teáskanál ecettel, és adjuk a tésztához, jól keverjük el. Az előmelegített formát csak egyszer, vékonyan kenjük meg növényi olajjal. A forma közepére tegyünk egy evőkanál tésztát, zárjuk le a vaffliserutót. 30 másodperc elteltével vegyük ki az ostyát, amelyet tekercsbe kell csavarni.
2. Pizzatészta. Margarinból is készíthetünk pizzatésztát. Ehhez 200 g margarint reszeljünk le, és tegyük egy mély tálba. Ezután adjunk hozzá egy evőkanál cukrot és egy tojást, és keverjük össze alaposan. Most szórjunk bele 0,5 teáskanál szódabikarbónát (ecettel eloltva) és 300 g lisztet. Már csak össze kell gyúrni a tésztát, és megsütni a pizzát.

Fogyasztható-e margarin a böjt idején?

Mint ismeretes, a margarin előállításához növényi olajokat használnak. Ilyen esetben a fogyasztása böjt idején megengedett. Azonban egyes gyártók állati eredetű összetevőket adnak termékeikhez. Az állati zsír használata pedig böjt alatt tilos. Ezért vásárlás előtt ajánlott áttanulmányozni a margarin összetételét.

Érdekes tények a margarinról

1. A természetes margarin fehér színű. Ha a margarin sárgás árnyalatú, az festékanyag hozzáadására utal.
2. A margarin nevét a 19. század elején kapta, amikor egy francia vegyész felfedezte az úgynevezett "margarinsav"-t, amely görögül "gyöngyöt" jelent. Azonban annak az anyagnak és a mai terméknek semmi köze egymáshoz.
3. A 19. század közepén a francia császár, III. Napóleon nagy jutalmat ígért annak a tudósnak, aki vajhelyettesítőt készít a hadsereg számára. Ekkor az egyik tudós kitalálta, hogyan lehet a növényi zsírokat szilárd termékké alakítani. Ennek eredményeként a francia katonák étrendjében megjelent az „oleomargarin” nevű termék. Ennek előállításához a növényi olajokból elpárologtatták a vizet. A század végén azonban már amerikai üzletemberek szabadalmaztatták az új terméket. De sok amerikai állam betiltotta a margarin árusítását, és ez a korlátozás ma is érvényben van. Ennek oka, hogy a tejipar elutasította a vaj alternatívájának létrehozását.

A margarin fotója