Palástfű: gyógyító tulajdonságai és ellenjavallatai

Ennek a gyógynövénynek számos neve van. A szakkönyvekben közönséges palástfűként szerepel, de a népi nevek sokkal költőibbek – például varázsfű, istenkönnycsepp, mennyei harmat vagy csillagfű. Régen alkimistafűnek is nevezték. Valóban, ez az évelő, lágy szárú, kúszó növény számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik. Gyulladáscsökkentő, köptető és epehajtó hatású, antiszeptikus tulajdonságokkal bír, és képes megállítani a vérzést. És bár a palástfüvet hivatalosan nem ismerték el gyógynövényként, széles körben használják az iparban étrend-kiegészítők előállítására.

Kémiai összetétel

A közönséges palástfű minden gyógyító tulajdonságát alaposan tanulmányozták. Mindezek a gyökerei, szára és levelei kémiai összetételének köszönhetők. Az orvosi szempontból legfontosabb összetevők közé tartoznak:

1. Cserzőanyagok – elsősorban tanninok, ezek legnagyobb mennyiségben a gyökerekben találhatók, a levelekben és a szárakban csak 3%-ig.
2. Katekinek – ezek antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező flavonoidok.
3. Szteroidok – növényi eredetű, hormonszerű anyagok.
4. Lignin – jótékony hatással van a vastagbél mikrobiotájára.
5. Lecitin – májvédő szerek előállításához használják, mivel védi a májsejteket.
6. Aszkorbinsav (C-vitamin) – jótékony hatással van a vérkeringési rendszerre.
7. Különböző makro- és mikroelemek, beleértve a gyulladáscsökkentő tulajdonságú cinket, a bórt és a mangánt.

A növény továbbá tartalmaz olajsavat, fenolkarbonsavat, linolsavat és más savakat, lipideket, kumarinokat, glikozidokat.

Hogyan néz ki és hol nő

A modern fitoterápiában leggyakrabban a közönséges palástfüvet használják. Ez egy lágyszárú, alacsony növény, viszonylag vékony, a földön kúszó szárakkal. Virágzás idején ezek kissé felemelkednek. A palástfű magassága akár 30 cm is lehet.

A növény rizómája meglehetősen erőteljes, vízszintesen helyezkedik el. A gyökereknél lévő levelek nagyok, enyhén hullámosak. A száron lévő levelek viszont félkör alakúak. Mindkét oldalukon szőrösek, szélük fogazott. A levélkék formája önmagában is érdekes. Az alapjuknál mintegy tölcsérré csavarodnak, aminek köszönhetően képesek megtartani az értékes nedvességet.

Ezenkívül a levelek szélén hidatóda található – ezek speciális mirigyek, amelyekből cseppekben választódik ki a folyadék, így szabadul meg a növény a felesleges nedvességtől. Ez a folyamat (guttáció) főként a magas páratartalmú és gyenge fényviszonyokkal jellemezhető trópusi erdőkre jellemző. Mérsékelt éghajlaton ez a tulajdonság ritkán fordul elő, és a palástfű ennek egyik kevés példája.

Érdekes, hogy a sűrű szőrzet a túlnedvesedéstől is védi a növényt, mivel ennek köszönhetően még eső után is a levelek szinte teljesen szárazak maradnak.

A palástfű évente kétszer virágzik (kedvező körülmények között). Először nyár elején, másodszor kora ősszel lehetséges. Virágai aprók, világoszöldek, keskeny virágzatba tömörülnek, formájukat tekintve inkább golyókra emlékeztetnek (bár a botanikában az ilyet pajzs- és bugavirágzatnak nevezik). Termései (kaszattermések) augusztusban képződnek.

Fajok

A palástfűnek több változata létezik, de nem mindegyiket használják a gyógyászatban. Néhányat főként díszítő célokra termesztenek. Széles körben elterjedtek:

1. Puha palástfű. Ez a növényváltozat megtalálható Kelet-Európában és ázsiai országokban is – Törökországban, Iránban stb. Gyorsan terjedő, kúszó növény, gyönyörű sárga virágzattal. Csoportokban nő, elérve a 40 cm magasságot – és a szélessége nagyjából ugyanekkora. Amikor megjelennek rajta a csipkés virágzatok, ami általában júniusban történik, a bokor nagyon dús és látványos. A puha palástfűt főként tájépítészetben használják, a kertben gyakran ültetik vízpartokra, szegélyekbe és vegyes virágágyásokba. A florisztikában csokrokba teszik, hogy a virágkompozíciók dúsabbak legyenek.
2. Alpi palástfű. Meglehetősen zord éghajlati körülmények között fordul elő, Grönlandon és Észak-Európában. Ez a változat a meszes és köves talajokat részesíti előnyben. Más fajoktól ez a palástfű már küllemében is eltér. Mélyen hasogatott levelei vannak, a fonákukat nagyon világos ezüstös pihe borítja, amitől úgy tűnik, mintha fehér szegélyük lenne. Ennek köszönhetően a növény a virágzási időszakon kívül is nagyon dekoratív. Főleg tájépítészetben használják – sziklakertekbe ültetik, valamint a jácintokkal és tulipánokkal társított konténeres ültetések is látványosak.
3. Vörösnyelű palástfű. Ez a változat szintén gyakran előfordul magashegységi réteken. A természetben a Krímben, a bolgár Rodopékban, a Kaukázusban és a Kárpátok nyugati részén nő. A többi változattól nagyon kis mérete különbözteti meg – magassága legfeljebb 15 cm. Ezenkívül ennek a palástfűnek jellegzetes kékeszöld árnyalatú levelei vannak, amelyek vöröses nyélen kapcsolódnak a szárhoz. Ezt a változatot is gyakran használják tájépítészetben, sziklakertekbe ültetve. De ez a palástfű szegélyültetésekben is jól mutathat.

A felsorolt változatokat többnyire kertekben termesztik. De ezenkívül Oroszország középső sávjában sok vadon termő változat is előfordul. Összesen több mint 30 faja van ennek a növénynek. Például száraz területeken találkozhatunk a hegyi, kékes és gömbölyűen csavart változatokkal. Száraz vidékeken nő a gumós palástfű. Árnyas erdőkben és magas páratartalmú körülmények között nő a félholdszerű és hullámlevelű változat, a mocsaras területeken pedig a csupaszszárú.

Léteznek olyan változatok is, amelyek egyaránt jól érzik magukat száraz és nedves talajokon (például a sörtés palástfű). A leggyakoribb változat azonban a közönséges palástfű. Ezt használják a népi gyógyászatban és a gyógyszeriparban.

Gyűjtés és tárolás

A fitoterápiában a palástfű füvét és gyöktörzsét egyaránt használják. A föld feletti részt május második felétől a nyár közepéig gyűjtik. A füvet csak nappal szabad gyűjteni, figyelembe véve a fent leírt guttációs hatást – meg kell várni, amíg a reggeli harmat és a kiválasztott nedvesség megszárad.

A füvet levelekkel, hajtásokkal és virágokkal együtt éles késsel kell levágni. Ezt a nyersanyagot árnyékban kell szárítani, lehetőleg jól szellőző helyiségben. Használhatók speciális szárítók is. Ebben az esetben azonban a legkíméletesebb hőmérsékleti beállítást kell alkalmazni – legfeljebb 60 fokot. A megszáradt füvet és virágokat papír vagy vászonzacskókban kell tárolni a következő évig, tovább nem, mert idővel a fű nagyon kellemetlen keserű ízt kap.

A palástfű gyökerét is gyűjtik gyógyászati célokra. De ajánlott már kora ősszel kiásni. Nem kell megmosni, elég óvatosan megtisztítani a földtől. Szárításuk is a padláson történik. Az ilyen nyersanyagot vászonzacskókban tárolják legfeljebb 2 évig. Mint minden más gyógynövényt, a palástfüvet is száraz és sötét szekrényben tartják, távol a hőforrástól, hogy ne romoljon el a napsugarak és a magas hőmérséklet hatására.

A palástfű gyógyító tulajdonságai

A növény egyedi kémiai összetétele gyógyító tulajdonságokkal ruházta fel. Ezért hat az „alkimisták füve”, ahogyan régen a palástfüvet nevezték, a következőképpen:

1. Serkenti a progeszteron – a női nemi hormon – termelődését. Ez a növényi szteroidok magas tartalmának köszönhető. Ezeket a tulajdonságokat a Szentpéterváron végzett tudományos kutatások is megerősítették. A hormonális egyensúlyra gyakorolt hatása miatt a palástfű hatékony gyógymód a dysmenorrhoea ellen.
2. Szabályozza az anyagcsere-folyamatokat – szintén a szteroidok, lipidek és számos egyéb anyag tartalmának köszönhetően.
3. Normalizálja a szív- és érrendszer működését.
4. Fokozza a szervezet természetes immunvédelmét.
5. Antivírus aktivitással rendelkezik – a virológusok bizonyították hatékonyságát az influenza elleni küzdelemben. Ez a tulajdonság a flavonoidok hatásának köszönhető, amelyek erős antioxidánsok, és gyulladáscsökkentő hatással is bírnak.
6. Nemcsak gyulladáscsökkentő, hanem fiatalító hatással is bír, és méregtelenít a benne található ligninnek köszönhetően.
7. Felgyorsítja a szövetek regenerálódását, és gyógyítja az égési sérüléseket és vágásokat a kumarinok magas tartalmának köszönhetően.

A közönséges palástfű csak nevét tekintve hétköznapi, valójában ez a fű sok szempontból egyedülálló. A belőle készült készítmények nemcsak a sebek gyógyítására és a hajszálerek erősítésére szolgálnak, hanem felgyorsítják a regenerációt, és hatékony megelőzést jelentenek a szívrohamok és számos érrendszeri betegség ellen.

Nők számára

A szép nem képviselői számára a közönséges palástfű azért hasznos, mert szteroidokat tartalmaz. Ezek a női nemi hormonok növényi analógjai. Ezzel szemben a hormonpótló terápiában használt szintetikus készítményekkel ellentétben a palástfű forrázatai és főzetei gyakorlatilag nem rendelkeznek ellenjavallatokkal és mellékhatásokkal.

A palástfű alapú készítmények elsősorban dysmenorrhoea, azaz menstruációs cikluszavarok esetén használatosak, de hatékonyak lehetnek a menopauza időszakában is. Gyulladáscsökkentő tulajdonságaik pedig kiváló gyógymóddá teszik őket számos kismedencei szervi betegség ellen.

Férfiak számára

Az erősebb nem képviselői számára is fontosak a palástfű gyulladáscsökkentő tulajdonságai, mivel a belőle készült készítmények használhatók prosztatagyulladás és húgycsőgyulladás kezelésére. De számukra sokkal fontosabb a fű azon képessége, hogy erősíti az ereket és szabályozza a „rossz” koleszterin szintjét, mivel a férfiak nagyobb mértékben vannak kitéve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának, mint a nők.

Terhesség alatt

A népi gyógyászatban úgy tartják, hogy a palástfű főzetét vagy annak kevésbé tömény teáját akkor kell inni, ha fennáll a vetélés veszélye. Ezenkívül sok gyógynövényes szakember javasolja ezeket a készítményeket az első trimeszterben fellépő erős toxikózis vagy hasi fájdalmak esetén. Azonban az ilyen gyógyteákat csak orvossal való konzultációt követően szabad fogyasztani, különösen mivel a fájdalmak összefügghetnek például méhen kívüli terhességgel.

Régen a vajúdó nőknek közvetlenül a szülés előtt adtak palástfű főzetet a folyamat megkönnyítése érdekében, de a mai kórházi körülmények között ezt nem támogatják, ráadásul léteznek hatékonyabb gyógyszeres készítmények is.

A közönséges palástfüvet a laktáció elősegítésére is jónak tartják, sokan javasolják a szoptatást beindítani próbáló fiatal anyáknak. Azonban óvatosságra van szükség, és először győződjön meg arról, hogy a gyermeknél nem jelentkezik allergiás reakció az ilyen főzetekre és forrázatokra.

Gyermekek számára

Bár a közönséges palástfüvet jó gyulladáscsökkentő és köptető szernek tartják, kisgyermekek kezelésére nem ajánlott alkalmazni. Egyes gyermekorvosok szerint óvodásoknak egyáltalán nem szabad adni, tinédzsereknek viszont hasznos lehet az izmok és ízületek erősítésére. Ezenkívül a tinédzser lányoknak palástfű főzeteket és forrázatokat adnak a menstruációs fájdalmak enyhítésére és a ciklus rendezésére.

Fogyás esetén

A szteroidok, a lignin és a lecitin azok az összetevők, amelyek a közönséges palástfüvet a fogyás szempontjából is hatékonnyá teszik, mivel segíti az anyagcsere beindítását. Ezenkívül a növény tartalmaz fenolkarbonsavat is. Ez egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: egyrészt melegítő hatású, másrészt javítja az erek áteresztőképességét. Ennek köszönhetően fokozódik a vérkeringés és gyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, különösen mivel a fenolkarbonsav hatását a növényben található flavonoidok és tanninok erősítik. Mindezek mellett öregedésgátló hatásuk van, és lehetővé teszik, hogy a bőr simábbá és rugalmasabbá váljon, így a palástfüvet a cellulit kezelésére is használják.

Fogyás céljára a leghatékonyabbnak az ebből a növényből készült tea számít, amelyet alább ismertetünk. A cellulit ellen viszont jobb palástfű főzetes borogatásokat alkalmazni.

A palástfű alkalmazása a népi gyógyászatban

Bár a természetben több mint ötszáz fajtája fordul elő ennek a növénynek, csak a közönséges palástfű lehet hasznos a fitoterápiában, viszont számos különböző kórkép esetén hatékony:

1. A méh gyulladásos megbetegedései esetén ajánlott palástfűből készült főzetet inni – naponta 0,5 litert, három egyenlő részre osztva. Az íz javításához tehet hozzá egy kis mézet. Ez a szer hatékonynak számít a méh helyreállítására is nehéz szülések után.
2. Amenorrhoea (fájdalmas menstruáció) esetén ajánlott naponta 400 ml palástfű főzetet inni, két adagra osztva – reggel és este.
3. Migrén és magas vérnyomás által kiváltott fejfájás esetén naponta egy csésze palástfű alapú teát ihat.
4. Gennyes sebek és vágások kezelésére palástfűből készült forrázatot használnak, amelyből borogatásokat és pakolásokat készítenek.
5. Egyes kismedencei szervek gyulladásos megbetegedései esetén a palástfű forrázata vagy főzete használható hüvelyi öblögetésre.
6. Az aranyér kezelésében a palástfű komplex hatásának köszönhetően hatékony. Megállítja a vérzést, elősegíti a szövetek regenerálódását, erősíti az ereket. E célokra palástfű forrázatot használnak, amellyel speciális tamponokat áztatnak át.
7. Anémia és érelmeszesedés esetén ajánlott e növény leveleinek főzetét bevenni, amelyet szőlőborban áztatnak. Ez a szer szívfájdalmak esetén is hatékonynak számít.
8. Krónikus vastagbélgyulladás esetén, exacerbációs időszakokon kívül, ajánlott naponta 10–15 csepp alkoholos palástfű-tinktúrát bevenni (kevés vízben felhígítva).
9. Cukorbetegség esetén ajánlott naponta 200 ml palástfű-főzetet bevenni. De más betegségek kezelésétől eltérően, ehhez mézet nem szabad hozzáadni.
10. Vágott sebek kezelésénél friss leveleket lehet használni, amelyeket enyhén dörzsölünk a kezünkben, hogy levet engedjenek. Ezt a zöld masszát egyszerűen a sérült bőrfelületre kell helyezni.

A felsorolt esetekkel a palástfű alkalmazása nem merül ki. Ez a növény használható köptetésre különböző eredetű hörghurutok esetén, valamint más légúti betegségeknél, beleértve a tüdőgyulladást is. Ezenkívül a fű főzetét szájöblögetésre használják szájgyulladásnál, borogatást készítenek belőle kötőhártya-gyulladásnál (ha a betegség bakteriális eredetű, a palástfüvet az antibiotikumos terápia kiegészítéseként használják, nem helyette).

A palástfüvet tartalmazó gyógyhatású készítmények fajtái

Ebből a növényből készítenek belső és külső használatra szánt készítményeket. A leggyakoribb változat a hatóanyagok vizes kivonata, azaz főzetek és forrázatok. Egyes gyógynövényesek azonban a cukorbetegség és az elhízás kezelésére az őrölt növényi anyagból készült port ajánlják.

Ami a külső használatra szánt készítményeket illeti, ezek lehetnek különböző borogatások, pakolások, applikációk. Ezekhez nemcsak forrázatokat és főzeteket, hanem palástfűlevet is használnak. Ezt fiatal levelekből és hajtásokból préselik ki. Ez a szer használható pattanások kezelésére, ha 1:10 arányban tejjel hígítjuk. A lé alkalmas belső használatra is – például hasmenés esetén isszák (2 óránként 1 teáskanálnyit).

Forrázat

Ezt a szert a következőképpen készítik: vesznek 3 teáskanál aprított palástfűfüvet és leveleket, felöntik 250 ml forrásban lévő vízzel, majd 2 órán át zárt fedél alatt hagyják. Ezután a forrázatot leszűrik, a maradék növényi anyagot kinyomják.

A kapott forrázatot meglehetősen töménynek tartják. Használják erős menstruáció kezelésére, valamint csillapítja a gyulladást különböző gennyes betegségek esetén. Az utóbbi esetben belőle ülőfürdőt és borogatást készítenek. A palástfű-forrázatos borogatások enyhítik a visszértágulat tüneteit, bár annak okait nem szüntetik meg teljesen.

Bizonyos esetekben a forrázatot kevésbé töményen készítik: vesznek 3–5 evőkanálnyi anyagot 1 liter forrásban lévő vízhez, felforralják, és még 10–15 percig kis lángon tartják. Ezután egy órán át áztatják. Ezt a gyógynövény-forrázatot lehet inni fogyókúra céljából, a szedését sportolással összekapcsolva.

Tinktúra

A palástfű alapú szer a legtöbb más tinktúrával ellentétben nem alkoholra, hanem borra készül. Ehhez vegyen 1 teáskanál szárított, aprított növényi alapanyagot 170 ml borhoz. A szer gyorsan ázik – egy nap alatt (ehhez hagyja sötét, száraz helyen). Fogyasztás előtt a kész tinktúrát szűrje át két réteg gézen. Szedje ateroszklerózis és egyéb betegségek esetén.

Főzet

A palástfű főzetét kiváló antiszeptikus szernek tartják. Ezenkívül összehúzó és köptető tulajdonságokkal rendelkezik, és számos tanulmány kimutatta nyugtató hatását. Többnyire szájon át szedik. De antiszeptikus tulajdonságainak köszönhetően külső szerként is használható – például pattanásos bőr esetén.

A hagyományos főzet elkészítéséhez vegyen 4 teáskanál aprított füvet 250 ml forrásban lévő vízhez, forralja fel újra, majd tartsa tűzön további 5 percig. Ezután hagyja hűlni a főzetet, szűrje át gézen vagy szűrőpapíron, és használja belsőleg vagy külsőleg.

A palástfűből boros főzet is készíthető. Vegyen 30 g aprított szárított szárat és levelet 1 liter vörösborhoz, és melegítse 10 percig. Ebből a szerből fogyasszon naponta 3–5 evőkanálnyit étkezés előtt. Segít megszabadulni a hasmenéstől (feltéve, hogy azt diszbiózis vagy bélfertőzés okozza; ha egy hónapos ilyen kezelés után is fennállnak a tünetek, forduljon orvoshoz).

A palástfű gyökeréből boros főzet készül. 20 g szárított növényi alapanyaghoz vegyen egy pohár bort, forralja fel, majd hagyja közepes lángon további 30 percig. A kész főzetet szűrje át több réteg gézen, hogy eltávolítsa a gyökér darabokat. Van egy másik változata is ennek a receptnek. A gyökér főzetét készítse el külön, nagyon kevés vízzel, majd adja hozzá a bort és melegítse fel, de ne forralja, hogy a hasznos anyagok maximálisan megmaradjanak.

Ezt a szert naponta 2 evőkanálnyit lehet bevenni 30 perccel étkezés előtt vérszegénység esetén; diszbiózis és az általa okozott puffadás ellen is hatásosnak tartják. A dietetikusok szerint ez a boros főzet kiváló módja az anyagcsere felgyorsításának.

Tea

Ebből a növényből teát is készítenek – ugyanúgy főzik le, mint a hagyományos tealevélből készült italt: 1–2 teáskanál aprított szárított alapanyagot öntsön le egy pohár forrásban lévő vízzel, hagyja ázni 10–15 percig, majd szűrje le. A teát főleg általános erősítő szerként fogyasztják, emellett jól segít álmatlanság esetén. Egyes gyógynövény-szakértők azt ajánlják, hogy adják gyermekeknek angolkór megelőzésére, de jobb előre konzultálni egy gyermekorvossal, mivel a modern orvosok szerint ez a szer allergiát válthat ki a kicsiknél.

Alkalmazás a kozmetikában

A mandzsetta nem véletlenül számít „női” gyógynövénynek. Nemcsak betegségek kezelésére hasznos, hanem otthoni szépségápolási eljárásokhoz is. A növény szárított leveleiből készült port hozzáadhatja kész kozmetikai maszkokhoz és testápolókhoz, mivel antioxidáns hatással is rendelkezik, és megakadályozza a bőr idő előtti öregedését.

Az otthoni kozmetológiában leggyakrabban a mandzsetta főzetét használják. Ajánlott nyáron elkészíteni és jégkockaformákban lefagyasztani. A kapott kockákat arcmasszázshoz használják. Ez lehetővé teszi a bőr rugalmasságának növelését, simábbá tételét, valamint a bőr oxigénellátásának javítását a mikrocirkuláció fokozása révén.

Pattanásos bőr esetén leggyakrabban a mandzsetta forrázatát használják – testápolóként vagy borogatásként. Azonban hatékonyabbnak tartják a kenőcsöt, amelyet a mandzsetta alkoholos tinktúrájából (10–20 ml kész termék – gyógyszertárakban kapható) készítenek, vazelinnal elkeverve (legfeljebb 90 g). Ez a kenőcs hatékonynak számít egyedi pattanások és kelések ellen.

A mandzsetta hasznos lesz a haj erősítésére is, mivel a haj állapota közvetlenül függ a hormonális egyensúlytól. Hozzáadhatja a növény forrázatát vagy főzetét a hajöblítéshez készített vízhez. Vagy készíthet főzetet a következő növényi keverékből – 15 g szárított mandzsettafűhöz vegyen ugyanannyi csalánfüvet és kétszer annyi aprított szárított bojtorjángyökeret. Mindezt öntse fel 1 liter vízzel, forralja fel, főzze 5-7 percig, majd hűtse le és hagyja ázni 45-60 percig. A kapott készítményt hozzáadhatja a hajöblítéshez használt vízhez, vagy bedörzsölheti a fejbőrbe testápoló helyett. Rendszeres használata erősíti a hajhagymákat.

Egyes receptekben ehhez a keverékhez nyírfaleveleket is adnak, ami segít a készítményt hatékonnyá tenni a seborrhea ellen is.

Alkalmazási ellenjavallatok

A mandzsetta egyik előnye, hogy ennek a gyógynövénynek gyakorlatilag nincsenek ellenjavallatai. Csak allergiás reakciók és egyéni érzékenység, valamint magas véralvadási hajlam esetén nem szedhető. Óvatosan írják fel terhesség és szoptatás alatt – csak minden vizsgálat és orvosi konzultáció elvégzése után, mivel még a növényi szteroidok túladagolása is negatív hatással lehet a szervezetre.

Érdekes tények

1. A mandzsetta szerényen néz ki, de valójában a híres Rózsafélék családjába tartozik. A botanikában Alchemilla néven ismert, amely az „alkímia” szóból ered – ez egy ősi tudomány, amelynek követői a bölcsek kövét és az örök élet elixírjét keresték. Ennek a gyógynövénynek a gyógyító tulajdonságai már akkor is ismertek voltak, és az ókori tudósok úgy vélték, hogy a növény folyadék kiválasztó képessége a mágikus természetére utal. Különösen értékeltek voltak a reggeli harmatcseppek, amelyek a levéllemezek által alkotott természetes tölcsérben gyűltek össze.
2. A gyakorlat megmutatta, hogy a manzsetka valóban számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik, és képes megszabadítani a legkülönfélébb kóros állapotoktól, bár ebben természetesen nincs semmi varázslat.
3. Ennek a gyógynövénynek az orosz nevét, amelyet ma is aktívan használnak, a leveleinek a galáns korban divatos, dús csipkemandzsettákkal való hasonlósága miatt kapta. Angliában és Németországban viszont az emberek a formájukban Szűz Mária köpenyére ismertek, innen származik a „hölgy köpenye” elnevezés is. Nyugat-Európa szinte minden országában boszorkányos tulajdonságokat tulajdonítottak ennek a gyógynövénynek. Például úgy vélték, hogy a leveleken összegyűlt harmat segít visszaadni a fiatalságot, valamint megszabadít a pattanásoktól, szeplőktől és pigmentfoltoktól.
4. Érdekes, hogy a manzsetka a konyhában is felhasználható; általában a növény leveleit használják erre a célra, néha a fiatal hajtásokat. Kora tavasszal ez a gyógynövény salátához, leveshez vagy zöldborscshoz adható. Néha fűszerként is elkészítik. Ehhez a fent leírt módon szárítják, mivel ez lehetővé teszi szinte az összes hasznos anyag megőrzését, és télen akár levesekhez, akár főételekhez hozzáadható. Emellett ez egy hasznos vitaminkiegészítő, mivel nagy mennyiségű aszkorbinsavat tartalmaz. A keleti konyhában a leveleket más fűszernövényekkel vagy zöldségekkel együtt is sózhatják.

A palástfű gyógynövény fotója