Szardella: milyen hal, jótékony tulajdonságok, elkészítési receptek

Az utóbbi időben a FÁK országok gasztronómiai kultúrája folyamatosan gazdagodik a tengerentúli csemegékkel. Ráadásul néhány közülük azonnal polgártársaink étrendjének megszokott részévé válik. Így, gyorsan és magabiztosan, jelentek meg asztalunkon a szardellák – kicsi, de nagyon hasznos tengerek és óceánok lakói. Ezek az apró halak régóta a világkonyha szerves részét képezik. Különböző országokban belőlük készítenek ízletes ételeket. Indiában és Kínában a szardella már régen a nemzeti konyha látványossága. A Karib-térség lakói is szeretik a szárított vagy sózott tengeri herkentyűt. Európában ez az ízletes hal előkelő helyet foglal el a legjobb éttermek étlapján.

Mellesleg, ebből a szerény megjelenésű halból számos hasznos és kitűnő ízvilágú ételt készíthetünk. De mielőtt megismerkednénk a neves séfek legjobb receptjeivel, először érdemes tájékozódni a szardella jellemzőiről és jótékony tulajdonságairól.

Szardella: milyen hal, hogyan néz ki és hol él

A szardellák a saját nevüket viselő családba tartoznak, de a heringfélék rendjének képviselői. Ezek a tengeri élőlények meglehetősen szerény megjelenésűek: hosszú, vékony testük nem haladja meg a 20 cm-t. Nagy, szürkés árnyalatú pikkelyek borítják, amelyek kékes csillogásúak, és érintésre nagyon könnyen leválnak. Apró fogaik egyetlen sorban helyezkednek el mindkét állkapcson.

A szardellák jellegzetes sajátossága a fej függőleges elhelyezkedése. Ha oldalról nézzük a halat, úgy tűnik, mintha szándékosan 'pózolna', annyira tökéletes a profilja. Testének szerény mérete ellenére ennek az apró halnak hatalmas szája van, amelynek vonala messze túlnyúlik a szemek elhelyezkedésének határain. Pontosan erről a kulcsfontosságú jellemzőről lehet a szardellákat könnyen megkülönböztetni más apró halaktól. Egy másik megkülönböztető jegyük az ikrák ellipszoid alakja. Mellesleg, a szardellák májustól az ősz elejéig aktívan szaporodnak, és akár 25 ezer ikrát is leraknak egy alkalommal, ami nem kevés egy ilyen kicsi halnál. Igaz, éppen e halak termékenysége vonzó a tengeri ragadozók számára.

Táplálkozás

A szardellák tápláléka apró planktont képez, melyet nyitott szájjal fognak fel mozgás közben. A szájba került táplálék a kopoltyúkban szűrődik ki.

Élőhely

A szardellák nem különösebben igényesek az élőhelyi körülményekre, kényelmesen érzik magukat a Földközi-tenger partvidéki zónáiban és az Észak-Atlanti-óceánban. Ez a halfaj gyakorlatilag a bolygó összes vízgyűjtőjében megtalálható, és egyes alfajok még édesvízi folyókban is élnek.

A szardellák a rajban való életet részesítik előnyben, mert nagy csoportban magabiztosabbnak érzik magukat. A magányos egyedek hamar a nagyobb halak, delfinek, fejlábúak prédájává válnak. A sirályok és más madarak is szívesen lakmároznak az ízletes halacskából.

Fontos: A szardellák nem tartoznak a tengeri hosszú életűek közé: élettartamuk mindössze 3–4 év.

Fajok

Lehet, hogy egyesek számára ez a kis hal egzotikusnak tűnik. Ebben az esetben egyszerűen hamsának is nevezhetjük, mivel mindkét halfajta rokoni kapcsolatban áll a heringgel. A szardellák és a hamsa éppen közeli rokonuktól örökölték a hajlékonyságot, a húsosságot és az ezüstös színezetet. Összesen több mint 15 szardellafaj ismert, de a mérsékelt övi part menti vizekben csak nyolcuk terjedt el leginkább:

1. Kaliforniai. A Csendes-óceán keleti részén található. Ez az alfaj nagyobb méretéről, valamint a tengeri mélységek iránti szeretetéről ismert. Gyakran él 300 m-nél nagyobb mélységekben.
2. Ausztráliai. Új-Zéland és Ausztrália déli partjainál él.
3. Japán. Széles körben elterjedt a Japán-tenger és a Sárga-tenger vizeiben. Halászatával a Szahalin szigetén, az Ohotszki-tenger déli partjainál foglalkoznak.
4. Ezüstös. Többnyire az USA keleti partja mentén él.
5. Foki. Főként a Dél-Afrika partjai mentén húzódó meleg Atlanti-óceáni vizekben él.
6. Perui. A bolygónk legnépesebb halászati halfaja. Kedvelt élőhelye a Peru és Chile északi része körüli partvidéki zóna.
7. Argentin. Az Atlanti-óceán nyugati részén található. Ez a halfaj a szürke tőkehal és a makréla fő táplálékforrása.
8. Európai (hamsa). A legszélesebb körben elterjedt a mi féltekénken. Ez a faj tömegesen benépesíti a Fekete-, Azovi- és Földközi-tenger vizeit, a meleg évszakban pedig gyakran még Norvégia partjainál is előfordul.

Oroszországban a szardellák halászatával az Azovi-, Fekete- és Balti-tengerben foglalkoznak.

A szardellák az egyik legértékesebb halászati halfajnak számítanak, mivel húsuk zsírtartalma majdnem 30%. A zsírtartalom tekintetében a rekordot az azovi alfaj tartja. Éppen ezt értékelik a legtöbbre az ókor óta.

Érdekes tény! A szardellákat nem mindenhol használják gasztronómiai célokra. Így a perui faj lisztként feldolgozva kerül az állatok takarmányába, a japán fajt pedig csaliként használják a tonhalhalászat során.

Miben különbözik a szardella a kilkától

Csak a tengeri halak igazi szakértője tudja külső jegyek alapján megkülönböztetni a sprotnit az ajókától, annyira hasonló a két tengeri mélység képviselője. De ízbeli tulajdonságaik jelentősen eltérnek. Ezért nagyon fontos a halászati termékek kiválasztásánál, hogy ne kövessünk el olyan hibát, amely elronthatja a már elkészített ételt.

Hogy ne fordulhasson elő ilyen kellemetlen helyzet, meg kell jegyezni azokat a jellemzőket, amelyek alapján könnyen megkülönböztethető az ajóka a sprotnitól:

1. A sprotni vagy tyulka, ahogy a Fekete-tenger partján élők nevezik ezt a halat, alsó állkapcsa előreugrik. Az ajókának nincs ilyen tulajdonsága. Viszont a fejének felépítése olyan, mint a cápaé, különösen a száj méretét tekintve.
2. A sprotni édes- és gyengén sós vizekben él. Az ajóka a tengerek és óceánok őshonos lakója. Csak ritkán kerül a folyókba.
3. A sprotni a nevét a hajógerincre emlékeztető pikkelyeiről kapta. Az ajóka testét nagy, sima pikkelyek borítják.
4. A két hal ízbeli tulajdonságaiban is különbözik, mivel eltérő a zsírösszetételük és zsírtartalmuk. E tekintetben az ajókák vezetnek. Az egyedi íz megőrzése érdekében olajban sózzák fűszerek hozzáadása nélkül, a sprotnit pedig fűszerekkel paradicsomszószban készítik.

Összetétel és kalóriatartalom

Az ajóka húsa gazdag fehérjében. Ezért tápértékében versenyezhet az állati hússal. Viszont a szénhidrátok teljesen hiányoznak a halból, ami értékes diétás termékké teszi. A friss ajóka húsa tartalmazza az ember számára fontos elemek teljes készletét:

1. Az A-vitamin vagy retinol elengedhetetlen építőanyag a csontrendszer számára. Ez a zsírban oldódó összetevő lassítja az öregedési folyamatokat és pozitív hatással van a szexuális funkciókra.
2. A B-vitamin komplex szinte teljes egészében jelen van az ajóka húsában. Ezek az anyagok szabályozzák a vérképzés folyamatát, aktiválják az agyi tevékenységet, pozitívan hatnak az ideg- és immunrendszer állapotára.
3. E-vitamin (tokoferol). Ez az erős antioxidáns megtisztítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, elősegíti a retinol felszívódását, valamint serkenti a nemi hormonok termelődését mindkét nem képviselőinél.
4. K-vitamin megelőzi a vérrögök képződését, szabályozva a véralvadást.
5. D-vitamin biztosítja az izmok és ízületek erősségét. Szükséges a gyermekek számára a csontváz teljes növekedéséhez és fejlődéséhez.
6. A többszörösen telítetlen zsírsavak, az omega-ok rendkívül fontosak az immunrendszer normális működéséhez.
7. Az aminosavak, beleértve az esszenciálisakat is, biztosítják az emésztőrendszer és az idegrendszer normális működését.
8. Ásványi anyagok. Az ajóka filéje hatalmas mennyiségben tartalmaz makro- és mikroelemeket. A kis hal húsában található létfontosságú anyagok közé tartozik a jód, magnézium, foszfor, szelén, vas, cink és még több tucat hasznos ásványi anyag.

Kétségtelenül ez az egyedülálló összetétel nagyon értékes az emberi egészség szempontjából. Ezért a dietetikusok határozottan ajánlják, hogy ebből a halból készült ételeket vegyék be a betegek és az egészségesek étrendjébe is. Figyelembe véve, hogy ezen értékes tengeri hal kalóriatartalma 135 egység, az ilyen ételeket nyugodtan be lehet illeszteni a fogyókúrázók étrendjébe.

Megjegyzés: bár a termék energiatartalma viszonylag magasnak tekinthető, majdnem a fele (55 kcal) azokra az energiafelhasználásokra esik, amelyeket az állati zsírok adnak a szervezet számára.

A szardella jótékony hatásai

Általános előnyök

Ahogy az összetétel leírásából látszik, a szardella nem csak tápláló, hanem rendkívül egészséges is. Ezért még ennek a kis halnak az alkalmi megjelenése is az étlapon kedvezően befolyásolja bármely korú ember közérzetét. Különösen hasznos a halcsemege idős emberek és gyermekek, sportolók és cukorbetegek számára. Azoknak, akik súlyos betegség vagy műtét utáni rehabilitációt végeznek, feltétlenül be kell illeszteniük az étlapba a szardellából készült ételeket.

Egy ilyen tápláló haltermék jelenléte az étrendben megbízható vitamin- és ásványi anyagforrássá válik. A szardella húsának az előnye a szervezet számára felbecsülhetetlen, mivel egyedülálló összetételű formulája a hasznos hatások egész sorát váltja ki:

• megtisztít a salakanyagoktól és méreganyagoktól;
• javítja a szív működését;
• csökkenti a „káros” koleszterin koncentrációját a vérben;
• segít a testsúly csökkentésében fárasztó diéták nélkül;
• biztosítja a csontozat és a fogak szilárdságát;
• növeli az immunrendszer védő tulajdonságait;
• megelőzi a szembetegségeket;
• szabályozza a lipidanyagcserét;
• növeli a potenciát;
• kifejezett gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik;
• pozitívan hat az endokrin és az idegrendszer működésére;
• elősegíti a normális emésztést;
• aktiválja a sejtanyagcserét, ami pedig serkenti a szövetek regenerációját;
• növeli a szellemi képességeket, ami nagyon fontos a gyermekek fejlődése szempontjából.

A tudósok úgy vélik, hogy a szardella ésszerű fogyasztása megbízható megelőző eszközzé válhat a rák ellen.

Egyszóval, a kis szardellák bármely ember számára óriási hasznot hozhatnak, ha megfelelően készítik el. A helyzet az, hogy ezt a halat nem szabad sózni, mert a népszerű fűszer megfosztja a hasznos összetevők nagy részétől.

De ennek a kis halnak a fő hasznos tulajdonsága a magas tápérték és a szervezet általi gyors felszívódás. A szardellából készült ételek nem okoznak nehézségérzetet, és az összetétel szinte minden anyaga gyorsan felszívódik a belekben.

Most külön ki kell térni arra, hogy a szardella milyen hasznot hozhat a különböző korú és nemű emberek számára.

Nők számára

A szardellából készült ételeket tartalmazó étrend felbecsülhetetlen hasznot hoz a női szervezet számára. Először is, a többszörösen telítetlen savak és a vitaminkomplex tartalma biztosítja a nemi hormonok normális termelődését, ami különösen hasznos a menopauza idején. Fiatal lányok számára a kis hal azért hasznos, mert általa normalizálni lehet a menstruációs ciklust és csökkenteni lehet a fájdalmas érzéseket ebben az időszakban.

Nem szabad elfelejteni a szelén és más összetevők jelenlétét, amelyek védik a bőrt a nap és a környezet káros hatásaitól. A szardella fogyasztása megelőzi a korai ráncok kialakulását, és hosszú évekre segít megőrizni a külső vonzerőt. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a halfilé magas jódtartalma megelőzi a pajzsmirigy-betegségek kialakulását, amelyek gyakrabban fordulnak elő a nőknél.

Férfiak számára

A tudósok megállapították, hogy egy 100 grammos adag szardella 36 mikrogramm szelént tartalmaz – ezen elemtől nemcsak a szív- és érrendszer állapota, hanem a nemi szervek egészsége is függ. Az ásványi anyag állandó jelenléte az étrendben segít megelőzni a prosztatarák kialakulását. Ezenkívül a fehérjében gazdag halfilé nélkülözhetetlen a sportolók számára az izomtömeg növeléséhez. A szardella összetevői között vannak olyan komponensek, amelyek növelik a potenciát, ami szintén nagyon fontos a férfiak számára. Ha hetente legalább kétszer beillesztjük az étlapba ebből a halból készült ételeket, az ilyen táplálkozás pozitívan hat a munkaképességre és az érzelmi állapotra.

Terhesség alatt

Bármilyen paradox is, de a terhesség alatti szigorú táplálkozási korlátozások mellett az orvosok engedélyezik a szardella fogyasztását. Az orvosok ilyen engedékeny hozzáállását a kis tengeri élőlényekhez az magyarázza, hogy rövid élettartamuk miatt egyszerűen nem halmoznak fel nehézfémeket, különösen higanyt. Természetesen a kismamáknak főtt vagy sült formában kell fogyasztaniuk a halat, mértékletességet tanúsítva. Például a nő és a leendő baba egészségének támogatásához elegendő hetente kétszer beilleszteni az étlapba a szardellás ételeket.

Szoptatás alatt

A szoptató anyák, attól tartva, hogy ártanak a babának, nagyon gondosan figyelnek saját táplálkozásukra. Hiszen a tejjel együtt a babának csak a növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges hasznos anyagokat kell kapnia. Ebben a felelősségteljes időszakban a növekvő szervezet minőségi 'építőanyagra' van szüksége, amely a halfélékben található. Ha a szardellából párolt ételeket készítünk, akkor ez az étrend hasznos lesz mind az anyának, mind a babának. De a halat füstölt vagy sós formában mégsem ajánlott fogyasztani, ahogyan túlzásba vinni sem szabad. Mivel a szardellában magas a zsírtartalom, ez székrekedést okozhat a babánál. Viszont a vitamin- és ásványianyag-tartalom a halcsemegében csak elősegíti a kicsi harmonikus fejlődését.

Gyermekek számára

A felnövekvő nemzedék számára az anchósz nemcsak hasznos, hanem rendkívül szükséges is. Összetételük egyedi formulája biztosítja a csontrendszer és a szellemi képességek megfelelő fejlődését, csökkenti a rossz környezeti hatások kockázatát, erősíti az immunrendszert. Nem véletlen, hogy az anchószot különböző formában adják a gyerekeknek az óvodai és iskolai oktatási intézményekben. Ez a tény ismételten bizonyítja, hogy ez a kis tengeri hal teljesen biztonságos a gyermekek egészségére. Még kisgyermekeknek is adható póttáplálékként. Különösen hasznos az anchósz a testsúlyhiányos gyermekek számára. A gyermekétkeztetés optimális mennyisége 200 g haltermék, ami körülbelül tíz halacskának felel meg.

Fogyás esetén

A magas zsírtartalom és a nagy fehérjearány ellenére az anchósz segít a túlsúly elleni küzdelemben. Ennek az az oka, hogy a fehérjéknek köszönhetően már egy kis adag anchósz is gyors telítettséget okoz. Így a felesleges étkezési vágy egyszerűen eltűnik, és a felesleges kalóriák nem kerülnek be a szervezetbe. Igaz, a sós, szárított és füstölt hal fogyasztása fokozza a szomjúságot. Ennek eredményeként a fogyókúrázó személy sok folyadékot fogyaszt, ami kitölti a szöveteket. Az ilyen diéta végén ödéma és súlynövekedés jelentkezhet. Ezért mindenben mértékletességet kell tanúsítani; akkor az anchósz, mint az étrend része, erőteljes ösztönző lesz a szervezet öngyógyítására.

Hasznosak-e a szárított szardellák?

A szárított halacska a habos italok kedvelőinek kedvenc csemegéje. De a szárított anchósz táplálkozási tulajdonságai alapján teljes mértékben megérdemli az önálló étel státuszát. Segítségével számos tápláló étel készíthető: a termék kiválóan passzol zöldségekhez, olívabogyóhoz, pirítóshoz.

A szárított hal gyakran része az eredeti szószoknak, és második fogásokhoz adják. Ráadásul tápanyag-tulajdonságait tekintve ez a termék nem marad el a friss anchósz húsától. Teljes mértékben megőrzi az ásványi anyagokat, vitaminokat és omega-savakat. Igaz, a csemege íze közvetlenül függ a halacska méretétől: minél kisebb, annál ízletesebb a falat. Néhány ínyenc a szárított anchószot a magvakhoz hasonlítja, amelyeket észrevétlenül nagy mennyiségben fogyasztanak el. De ez a termék nem helyettesítheti a teljes értékű halételt. Ezért jobb az anchószfilét sütőben elkészíteni, megsütni vagy párolni.

Ártalmak és ellenjavallatok

Az anchósz fogyasztásának egyetlen ellenjavallata az egyéni intolerancia lehet. Más esetekben ez a halt termék teljesen biztonságos, ha megfelel a minőségi előírásoknak, valamint megfelelően tárolják és ésszerű mennyiségben fogyasztják.

A nemkívánatos következmények kockázatának kizárása érdekében be kell tartani a következő szabályokat:

1. Ne éljen vissza a sós és szárított anchószokkal, különösen sörrel kombinálva, ha azt korlátlan mennyiségben fogyasztja. Ez a kombináció ödémához és allergiás reakciókhoz vezethet.
2. Ezenkívül veszélyt jelentenek a paraziták, amelyek gyakran a kis halacskák szervezetében telepednek meg. A fertőzés megelőzésében segít a megfelelő konyhai feldolgozás vagy fagyasztás.
3. Sózott szardella károsíthatja az egészséget. Ezért a nátriumfelesleg eltávolításához fogyasztás előtt fél órán át kell áztatni őket.
4. Domoinsav potenciális veszélyt jelent – egy erős neurotoxin, amely súlyos mérgezési formákhoz vezet. Ez az anyag főként a hal belében halmozódik fel. Ezért semmiképpen sem szabad a szardellát egészében megenni.

Mit lehet készíteni szardellából: receptek

Szardellafiléből gyakorlatilag bármilyen ételt elkészíthetünk: süthetjük és főzhetjük, párolhatjuk és pástétomot készíthetünk belőle, füstölhetjük és használhatjuk piték töltelékeként. Bár nálunk ez a halféleség nem olyan népszerű, az európai konyhában nagy a kereslet iránta. Például az angolok a híres Worcestershire-szószukat pont ezeknek a kis halacskáknak köszönhetően találták fel. Az olaszok és a spanyolok imádják a halas töltelékkel készült süteményeket, Svédországban pedig szardellával készítenek rakott ételt sült burgonyával és hagymával.

Az amerikaiak is hozzátették a magukét a kulináris sokszínűséghez: ők tápláló halacskával készítenek kanapékat és szendvicseket. Egyébként pont az amerikaiak alkották meg a szardellás „Cézár” saláta receptjét, amely meghódította az egész világot. Az alábbiakban közöljük a híres ételhez készült szósz egyik eredeti változatát.

Öntet a Cézár-salátához

Ebben a világhírű ételben a szósz játssza a főszerepet, amely egyszerre összetevő és öntet. Vagyis alapelemként használható csirkemellfilé, garnélarák, zöldség, bármilyen termék. De megfelelően elkészített szósz nélkül nem jön létre teljes értékű étel. A csípős ízű ínyenc szószhoz az olajban eltett szardella jobban megfelel.

Emellett még szükség lesz:

• tojás – 2 db;
• fokhagyma – 1 gerezd;
• mustár – 3 tk;
• szardella – 2–3 db;
• citrom – 1 db;
• olívaolaj – 3 ek;
• őrölt bors.

Elkészítés menete:

1. A keményre főtt tojásokat tegye hűtőbe, hogy könnyebben elváljon a sárgája a fehérjétől. A szószhoz csak a sárgájára van szükség.
2. A fokhagymát reszelje le, a halat villával törje össze.
3. Egy tálba facsarja ki a citrom levét, adja hozzá a sárgáját, a fokhagymát és a mustárt. Mindent alaposan keverje össze.
4. Most adja hozzá a halat, végül a borsot és az olívaolajat.
5. Verje fel a kapott masszát, amíg a szósz sűrű nem lesz.
6. Ezzel a szósszal öntse meg a „Cézár” salátát bármely változatban.

Szardellával töltött paradicsom

Ennek az eredeti ételnek az elkészítési ideje, amely főszerepet játszhat az ünnepi asztalon, mindössze 40 perc. Az ínyenc kulináris remekműhöz a következő hozzávalókra lesz szükség:

• egy doboz olajban eltett szardella;
• citrom – fél;
• nagy paradicsom – 6 db;
• édes paprika – 2 db;
• kapribogyó és fekete olajbogyó – 50-50 g;
• olívaolaj – 50 ml;
• só és egy kevés friss petrezselyem.

Lépésről lépésre az elkészítés folyamata:

1. Először süsse meg a paprikákat a sütőben, majd távolítsa el a héjukat, vágja apró darabokra.
2. A kapribogyót jobb felaprítani. Ugyanígy aprítsa fel az olajbogyót a petrezselyemmel.
3. A szardellás dobozt nyissa fel, és villával törje össze a halat.
4. Ezután keverje össze az összes hozzávalót a paradicsom kivételével.
5. A paradicsomokkal végezzen el egy precíz munkát – óvatosan távolítsa el éles késsel minden gyümölcs felső részét, majd egy teáskanállal távolítsa el a magházat a magvakkal.
6. Töltse meg a paradicsom «edényeket» az előre elkészített töltelékkel, fedje le a kalapkákkal, majd rakja ki egy kiolajozott tepsire. 30 percre küldje a leendő finomságot a sütőbe.

Az ételt süsse 180°C-nál nem magasabb hőmérsékleten. Az előételt tálalhatja melegen és hidegen is.

Nápolyi pizza

Nápolyban, amely e híres étel szülőhelyének számít, a pizzát fatüzelésű kemencében sütik. Ilyen régies berendezés híján beérheti egy szokványos sütővel is. A recept egyfajta tölteléket ad meg, de annak összetevőit kiegészítheti parmezánnal vagy mozzarellával.

Hozzávalók listája:

• pizzatészta – kb. 1 kg;
• olívaolaj – szükség szerint;
• paradicsom saját levében – 300 g.

A töltelékhez vegye:

• fokhagyma – 5–6 gerezd;
• szardella olajban – 30 g;
• bazsalikom – néhány levél;
• kapribogyó – 40 g;
• olívabogyó (kalamata) – 50 g.
• szárított oregánó.

Rögtön érdemes megjegyezni, hogy az egész folyamat nem tart tovább fél óránál. Elkészítése:

1. Első lépésként készítsen pasztát a paradicsomból. Ehhez a legjobb turmixgépet használni.
2. Most ossza el a tésztát négy nagyjából egyenlő részre.
3. Szórjon lisztet a munkafelületre. Azután minden tésztadarabkából formázzon egy 20 cm átmérőjű kört. A peremeket ne nyomkodja le.
4. Távolítsa el a felesleges lisztet az asztalról.
5. A következő lépés a töltelék. Kenje meg a nyersdarabok tetejét paradicsomszósszal, majd rakja rá a bazsalikomot, az olívabogyót, a szardellát, és végül a kapribogyót.
6. Az élénk massza tetejére szórja rá a vékony szeletekre vágott fokhagymát és az oregánót.
7. E művelet után óvatosan igazítsa meg a pizza peremeit.
8. A sütőt már elő kell melegíteni 250–300°C-ra. A kulináris remekművet küldje be körülbelül 10 percre.
9. Ha meg akarja tudni, hogy a pizza átsült-e, elegendő enyhén megnyomnia a peremeit: ha a tészta visszaáll az eredeti helyzetébe, az étel kész.

Tálalás előtt locsolja meg a pizzát olívaolajjal.

Szicíliai spagetti

Ez egy újabb kulináris ajándék az olasz magas konyha mestereitől. Az étel hétköznapi, de a házi ínyenceknek minden bizonnyal tetszeni fog szokatlanul gazdag ízével és étvágygerjesztő megjelenésével. Ráadásul az egész főzési folyamat nem tart tovább negyed óránál, ami nagyon értékes az elfoglalt háziasszonyok számára.

Hozzávalók:

• egy csomag spagetti – 450 g;
• fokhagyma – 3 gerezd;
• olívaolaj – 2 evőkanál;
• friss szardella – 100 g;
• petrezselyem – egy csokor;
• parmezán (reszelt) – 4 evőkanál;
• zsemlemorzsa – 2/3 csésze;
• egy csipet őrölt fekete bors.

Elkészítés sorrendje:

1. Előre tegye fel a vizet a tészta főzéséhez. Enyhén sózza meg.
2. Amíg a víz felforr, foglalkozzon az alapanyagok előkészítésével.
3. Tisztítsa meg és aprítsa fel a fokhagymát.
4. Távolítsa el a szardella belsőségeit, uszonyait és fejét.
5. Melegítse fel az olajat a serpenyőben, tegye bele a fokhagymát és a halat. Két percig folyamatos kevergetés mellett főzze a kapott keveréket.
6. Ezután adja hozzá a zsemlemorzsát és az apróra vágott petrezselymet. Mielőtt levenné a tűzről, borsozza meg.
7. Tegye a tésztát a forró vízbe. Főzze 8-10 percig, majd szűrje le egy szűrőben, hogy a víz lefolyjon.
8. Amikor a kiadós étel összes része elkészült, keverje össze őket, és a tetejét díszítse reszelt sajttal.

Szardellás pirítós

Hihetetlenül finom és arcátlanul egyszerűen elkészíthető előétel, amely tökéletesen alkalmas akár egy különösen fontos ünnepség fogadására is. Az étel nagyon vonzóan néz ki, és mindössze 15 perc alatt elkészíthető, ha a következő hozzávalók kéznél vannak:

• szardellafilé (olajban) – 250 g;
• kenyér – 6-8 szelet;
• krémsajt – 50 g;
• paradicsom – 4 db;
• fokhagyma – 1 gerezd;
• korianderzöld – egy kis csokor;
• olívaolaj – 2 ek.

Elkészítés sorrendje:

1. A kenyérdaraboknak adjon bármilyen formát: készítse őket kerekre, hosszúkásra vagy kis négyzetek formájában.
2. Először pirítsa meg a kenyeret kevés olajon egy serpenyőben. Ügyeljen arra, hogy mindkét oldalán étvágygerjesztő kéreg képződjön.
3. A pirítósokat dörzsölje át fokhagymával.
4. A paradicsomokat vágja kockákra.
5. Az elkészült pirítósokra először tegye rá a paradicsomokat, majd a zöldfűszereket, utána a szardellákat és a sajtot.

A kiváló előétel készen áll a kóstolásra.

Paradicsomkrémleves

Ez az étel konzerv, saját levében eltett paradicsomból készül, a szardellák pedig a spanyol akcentus érdekében kerülnek bele.

Hozzávalók listája:

• közepes fej hagyma – 1 db;
• fokhagyma – 3 gerezd;
• pirospaprika – ½ tk;
• szardellafilé (olajban) – 4-5 db;
• alaplé (zöldség- vagy húsleves) – 400 ml;
• paradicsom – 800 g;
• cukor – 2 tk;
• só, őrölt bors.

Elkészítés:

1. A fokhagymát a hagymával együtt aprítsa fel, a paradicsomot a szardellákkal együtt pedig törje össze villával.
2. Egy vastag aljú edénybe öntsön egy evőkanál növényi olajat. Pirítsa meg a hagymát, amíg üveges nem lesz.
3. Adja a hagymához a fokhagymát, a szardellákat és a pirospaprikát. Pirítsa a keveréket még egy percig.
4. Keverje össze az alaplét a paradicsomos masszával, majd öntse bele a lábasba.
5. Forralja fel a keveréket, majd csökkentse a lángot a minimumra, és főzze a levest fedő alatt kb. 20 percig.
6. Vegye le az edényt a tűzről. A forró masszát turmixgéppel keverje simára, majd adja hozzá a sót, cukrot és borsot.
7. Tálalja az ételt krutonnal.

Ez a leves jobban megfelel a téli menühöz. Az egyszerű elkészítés és a szokásos hozzávalók ellenére az étel nagyon ízletes és laktató lesz.

Érdekes tények

1. Nem is olyan régen a szardellákat a kozmetikában kezdték el használni. Elsőként a japánok figyeltek fel a hal fiatalító tulajdonságaira. A kivonat alapján ma már egy egész sor hatékony fiatalító krémet gyártanak.
2. Az ókorban a rómaiak a szardellákból készítették a garum nevű csípős szószt, amely akkoriban rendkívül népszerű volt. Az öntet összetevői a halon kívül olívaolaj és fűszerek voltak. Ez a fűszer helyettesítette a sót. A szósz készítése során a jellegzetes illat olyan erős volt, hogy hamarosan úgy döntöttek, a műhelyeket, ahol a terméket előállították, kiköltöztetik a városból. Ma már csak Thaiföldön készítenek olyan szószt, amely némileg emlékeztet a garumra.
3. Az antik időkben a sózott és szárított szardellák voltak a legértékesebbek. A görögök nagyon jövedelmező árucikknek tartották ezt a halterméket, és még második kenyérnek is nevezték.
4. És még egy érdekes történelmi tény: eredetileg nem a halacskát nevezték szardellának, hanem a belőle készült ételt. Az idők folyamán azonban ez a név szilárdan ráragadt a halacskára.

Összefoglalva, szeretnénk felidézni a népi bölcsességet, mely szerint az érték nem függ egy adott tárgy nagyságától. A szardellák szerény méretei semmivel sem csökkentik az érdemeiket.

Szardellák fotója