30 érdekes tény a borsóról

A borsó a hüvelyesek családjába tartozik, ahová a bab, a lencse és a szójabab is. A növények sok hasznos anyagot tartalmaznak, például nyomelemeket, vitaminokat, rostokat. Léteznek étkezési és takarmányozási fajták. A borsót a többi hüvelyesnél kissé kevesebbre becsülik, ami nagyon igazságtalan. Hiszen számos titka és szokatlan tulajdonsága van.

A borsóhüvely titkai

Ha megvizsgáljuk a növény növekedésének, kialakulásának és felhasználási területeinek minden aspektusát, rengeteg érdekességet tudhatunk meg.

1. A nemzetségben összesen 7 faj található.
2. A termést teljesen elpusztítani képes legfőbb kártevő a borsózsizsik. Emellett az ormányosbogár is szívesen megrágcsálja, a borsó vírusos fertőzései pedig nemzetközi jelentőségűek.
3. A növény a kőkorszak óta ismert, amit a régészeti ásatások leletei is megerősítenek.
4. Jelentősége a különböző országokban homlokegyenest ellentétes volt. Kínában és Indiában a jólét szimbólumának számított, Görögországban a szegénységre utalt.
5. A középkorban a növény a lakosság minden rétegének legnépszerűbb élelmiszerei közé tartozott.
6. A „zöldborsó” fogalma és kulináris felhasználása a 18. században alakult ki.
7. Ugyanebben az időben az angol nemesítők kifejlesztettek egy új, „kerti” fajtát.
8. Lenyűgöző eredményt ért el az amerikai Thomas Jefferson, aki a birtokán 30 borsófajtát termesztett.
9. A terméseket konzerválják, szárítják, fagyasztják, így az év bármely szakában fogyaszthatóvá válnak.
10. A szántóföldi növény indái 2 méter magasra nyúlnak fel.
11. A borsó, mint minden hüvelyes, képes helyettesíteni a húst az étrendben anélkül, hogy károsítaná a szervezetet.
12. A nagy mennyiségű rost gyors teltségérzetet ad.
13. A világ termése 15 millió tonna.
14. A borsólisztből kevés hús és szalonna hozzáadásával a 19. században kolbászt készítettek.
15. A borsó termesztésében Kína, Oroszország és Kanada számít vezetőnek. Ez a három ország adja a világ termésének csaknem felét.
16. A 16. századi Franciaország híres kulináris paradoxonáról, amikor a borsót szalonnával a királyok és a szegények asztalára is felszolgálták, de különböző fűszerezéssel.
17. Az öröklődés törvényeinek felfedezése Johann Mendel borsókutatásának köszönhető. Megfigyelései alapján megalkotta a genetika alapjait.
18. A növényt a nitrogénvegyületek ideális forrásának tekintik, amelyek kiváló trágyaként szolgálnak más haszonnövények számára.
19. A borsószemek kötelező elemei voltak a lengyel esküvői szertartásnak.
20. A borsóevés abszolút rekordját Janet Harris állította fel, aki egy óra alatt 7175 borsószemet evett meg.
21. A növény a IV. században került Japánba, Oroszországba pedig a VI. században.
22. A magokat Kolumbusz hozta az Újvilágba, és elültette őket Izabella szigetén.
23. A „Goroh cár idején” mondás a VI-VII. századra utal.
24. Egy brit felmérés szerint a zöldség a tíz legkedveltebb közé tartozik.
25. A borsókeményítő egyes bioplasztikák összetevője.
26. Oroszország északi régióiban volt egy különleges nap, amikor kimentek a földekre, és friss hüvelyekkel kínálták meg a szomszédokat az új termésből.
27. Wichem városában borsólövő versenyeket rendeznek célba.
28. Csehországban a menyasszonyt borsóval szórták meg, majd a szertartás után megszámolták a ruhájában megakadt borsószemeket. Ezek a jövőbeli gyermekek számát jelezték.
29. 2004-ben kísérletileg igazolták, hogy a növény jól fejlődik súlytalanság körülményei között.
30. A borsóból könnyen készíthető leves, köret és desszert.

A növény egyedülálló tulajdonságait a konyhaművészetben, az iparban és a népi gyógyászatban egyaránt hasznosítják. A főzeteket a gyomor-bélrendszer működésének normalizálására alkalmazzák, a borogatások hatékonyan enyhítik a bőrbetegségek tüneteit, a liszt pedig csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet. A kozmetikában sem hagyták figyelmen kívül a növényt. Gazdag kémiai összetétele segít a bőr egészségének megőrzésében, csökkenti az irritációt, táplálja és kisimítja a finom mimikai ráncokat.

A borsó kecses indái mögött évszázados történelem és az emberiség számára nyújtott nagy haszon rejlik, ezért a növényt tisztelet övezi, és ipari méretekben éppúgy termesztik, mint a házi kertekben.