Forralt bor: mi ez az ital, jótékony tulajdonságai és receptek

Az egyik legnépszerűbb házi készítésű ital a forralt bor. Az etil-alkohol alacsony tartalma nem okoz erős mámort, csupán melegség és kényelem érzetét. A könnyű alkoholos italok lehetővé teszik, hogy átmelegedjünk a hosszú téli estéken, üldögéljünk a kandalló mellett, kikapcsolódjunk és szívből beszélgessünk barátokkal és családtagokkal.

Mi a forralt bor?

A forralt bor egy vörös- vagy fehérborból, fűszerekből és gyümölcsökből készült ital. Kötelező hozzávaló a cukor (vagy méz). Alapul szolgálhat sör és ale is. Egyes receptekben konyakot, különféle likőröket vagy rumot adnak hozzá, de csak kis mennyiségben, az aroma kedvéért.

Az alkoholos adalékok nem változtathatják meg a forralt bor ízét, és nem alakíthatják azt hígított rummá vagy konyakká, csupán további jegyekkel gazdagíthatják az összhatást. A forralt bort úgy készítik, hogy a bort 75–80 fokra melegítik, de soha nem forralják fel. Az összetevőket a készítés kezdeti szakaszában adják hozzá, néhány fűszert a kész termékbe tesznek. Számos recept létezik a forralt bor elkészítésére, az ital lehet alkoholmentes is, ha az alapot gyümölcslevek képezik. Víz hozzáadásával és anélkül is készítik, forrón fogyasztják. Néha aszalt gyümölcsöket, friss és fagyasztott bogyós gyümölcsöket, valamint dióféléket is adnak hozzá.

Miben különbözik a punsch és a grog a forralt bortól?

A punsch és a grog összetételében és elkészítési módjában különbözik a forralt bortól. Amit közös bennük, hogy ezek az italok is hőkezelésen mennek keresztül, és forrón fogyasztják őket.

A punsch – egy nagy csoport forró koktél gyűjtőneve, amelyekhez gyümölcsleveket vagy friss gyümölcsdarabokat adnak. A punsch alapja a rum, de léteznek alkoholmentes receptek is. Az ital szülőhazájának Indiát tartják, Nyugat-Európában pedig már a 14. században készítettek forró koktélokat. Ezek öt összetevőt tartalmaztak.

Az alap rum volt, amelyet vízzel hígítottak és felmelegítettek. Ezután fűszereket, gyümölcslevet és mézet adtak hozzá. A koktél 5 összetevőt tartalmazott, innen származik a neve – „punsch”. A szó gyökerei a hindi nyelvben találhatók, és a „pancs” szóból ered, ami „ötöt” jelent. Angolban a „pancs” „punsch”-ká változott. Jelenleg több tucat punschrecept létezik. Az italt széles és mély tálakban szolgálják fel. Oroszországban ez az ital a 18. században vált népszerűvé. A tüzes punschot „az öröm italának” nevezték.

A grogot is forrón isszák. Úgy készítik, hogy erős rumot vízzel vagy gyenge teával hígítanak. Az íz javítására cukrot adnak hozzá. A grogot rum nélkül is készítik. Ebben a változatban a vodkát édes vízzel keverik.

A modern receptek szerint a grogot aromás és ízesítő adalékokkal készítik. A vízbe szegfűszeget, gyömbért, más fűszereket, cukrot, néha citromot tesznek. A szirupot felforralják, és csak ezután öntik hozzá a szükséges mennyiségű rumot.

Összetétel és kalóriatartalom

Ahogy fentebb említettük, a klasszikus glintvein összetevői közé tartozik a bor, fűszerek, friss gyümölcsök, cukor, víz. A modern receptek szerint készített ital összetétele lehet hagyományos vagy bővített, amikor számos összetevőt használnak. Az összes hozzávalót könnyen megvásárolhatja a szupermarketben és a fűszereket árusító szaküzletekben.

A kész glintvein összetevői közé tartoznak a szerves savak, etil-alkohol, vitaminok, nyomelemek, amelyek a borban, gyümölcsökben és fűszerekben találhatók. Az elkészítés során nem használnak forralást és párolást, ezért a tápanyagok nagy része megmarad.

A termék kalória- és energiaértéke az összetevők összetételétől függ. Átlagosan 100 ml glintvein 90–96 kcal-t tartalmaz (más források szerint 130 és 135 kcal között). Az átlagos energiaérték 395 kJ.

100 ml-es adagban található:

• 1,1–1,5 g fehérje;
• 0,9–1,2 g zsír;
• 12–14 g szénhidrát.

A szénhidráttartalom a cukor vagy méz mennyiségétől függ, és jelentősen meghaladhatja az átlagos értékeket.

Miben hasznos a forralt bor?

Általános előnyök

Az ital számos hasznos és tápanyagot tartalmaz, összetevői gyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek. Nemcsak hétköznapi emberek, hanem orvosok sem tagadják a bor, citrom és fűszerek gyógyító hatását. Az ital:

• ellazító hatást fejt ki, felmelegít és megnyugtat;
• segít a fertőző betegségekből való felépülésben;
• baktericid és antiszeptikus hatást fejt ki;
• helyreállítja az immunrendszert;
• javítja az étvágyat;
• segít a nehéz fizikai és pszichikai terhelés utáni felépülésben;
• hasznos a megfázásos betegségek megelőzésében;
• javítja a vérkeringést;
• hasznos alacsony vérnyomás, álmatlanság, vitaminhiány esetén;
• eltávolítja a „káros” koleszterint;
• aktiválja a „lomha” emésztést;
• segít megőrizni az erek rugalmasságát;
• antioxidánsokat tartalmaz;
• javítja a vesék működését;
• elősegíti az enzimek termelődését;
• hasznos az ok nélküli búskomorság és levertség rohamai esetén;
• javítja a hangulatot.

A vörösborokban sok a resveratrol. A népi gyógyítók szerint ez az anyag akadályozza az Alzheimer-kór kialakulását.

A koleszterinszintet jól csökkentik a spanyol Tempranillo fajtájú szőlőből készült borok. Akár 10–12%-kal is csökkenthetik a „káros” koleszterin szintjét.

A glintvein cserzőanyagokat – tanninokat – tartalmaz. Ezek fenolcsoportba tartozó anyagok, amelyek összehúzó hatással bírnak. Elősegítik a mérgező anyagok kiürítését, javítják a C-vitamin felszívódását, vérzéscsillapító tulajdonságokkal rendelkeznek, csökkentik az idegvégződések érzékenységét és enyhítik a viszketést.

A polifenolok antioxidánsok. Ezek a szerves anyagok gátolják a szabad gyökök képződését. A polifenol hatását a lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatással hozzák összefüggésbe, amely hasonló az aszpirin hatásához.

Nők számára

Az a vágy, hogy 'becsapjuk az időt' és fiatalabbnak tűnjünk korunknál, természetes a nők számára. A borban és gyümölcsökben található flavonoidok és antioxidánsok képesek lassítani az öregedési folyamatokat, a bőrt rugalmassá, egészségessé, simává és feszessé tenni. A megújulási folyamatokat nemcsak a forralt bor fogyasztása indítja el, hanem a termék külső használata is. A folyadékot szivaccsal viszik fel, masszírozzák a bőrt, a forralt bort bedörzsölve, 10–12 percig hagyják hatni, majd meleg vízzel leöblítik.

A nők gyakrabban idegeskednek apróságok miatt, mint a férfiak, búslakodnak és depresszióba esnek. A forralt bor segít oldani a feszültséget, elfelejteni az elmúlt nap negatív pillanatait és megnyugodni. Ha az italt mértékkel fogyasztja, felbecsülhetetlen hasznot hoz a hangulat stabilizálásában.

Férfiak számára

A népi gyógyítóknak és a hivatalos orvoslásnak nincsenek különleges ajánlásaik a forralt bor férfiak általi fogyasztására. Ez az ital nemcsak általános betegségek esetén hasznos, hanem férfi betegségek esetén is, mint gyulladáscsökkentő és baktériumölő szer.

Az ital azonban nem gyógyszer. Ha gyógyszereket írtak fel, jobb, ha orvosával konzultál, hogy érdemes-e ebben az időszakban alkoholt fogyasztani.

Terhesség alatt

Az orvosok véleménye egyértelmű – terhesség alatt tilos alkoholt tartalmazó italokat fogyasztani. Az etil-alkohol gyorsan elterjed a szervezetben, könnyedén átjut a méhlepényen és bejut a magzatba. Az alkohol pusztító hatással van a gyermek agyára.

A rendszeres alkoholfogyasztás eredményeként idióta és más szellemi fejlődési rendellenességgel, alacsony testsúllyal, testi eltérésekkel rendelkező gyermekek születnek. A patológiák és az alkohol közötti összefüggést az ókori Róma orvosai is leírták. A 18. századi Angliában 'dzsinfogyasztási járványról' számoltak be, amelynek következtében sok szellemi fogyatékossággal és testi hibákkal született gyermek jött a világra.

Jelenleg pontosan megállapították a kapcsolatot a női alkoholizmus és a beteg utódok között. A kismamának le kell győznie a vágyat, hogy megigyon egy pohár forralt bort, jobb, ha eltereli a figyelmét és alkoholmentes itallal csillapítja szomját.

Szoptatás alatt

A gyermekorvosok nem javasolják a szoptató anyáknak, hogy akár gyenge alkoholtartalmú italokat is fogyasszanak, amelyek közé tartozik a forralt bor is. A bor biztonságos fogyasztási adagja nem létezik. Csak csodálkozni lehet, milyen nyugodtak az alkoholista nők csecsemői, szinte mindig alszanak. Ez azért van, mert az etil-alkohol bejut az anyatejbe és altatóként hat.

Ennek eredményeként a csecsemőnél megbomlik az alvás és ébrenlét napi ritmusa, az alkohol pedig semmilyen módon nem járul hozzá a gyermek szellemi és fizikai fejlődéséhez. Ezért az ital elkészítését és kóstolását el kell halasztani a szoptatás végéig. A forralt bor fűszereket is tartalmaz, amelyek megváltoztathatják a tej ízét, ennek következtében a gyermek idő előtt megtagadhatja a mellet.

Gyermekek számára

Az alkoholos forralt bort nem adják gyermekeknek. Alternatívaként a bor nélkül készült ital szolgál. Több tucat recept létezik a „gyermekeknek való” forralt borhoz. Ezeket világos és vörös szőlőléből készítik.

Az ízt a gyümölcslé, a gyümölcsök és a mérsékelt mennyiségű fűszerek kombinációja adja. Ha az ital nem tartalmaz illatos fűszereket, akkor nemcsak gyermek, hanem szoptató anya és várandós nő is ihatja.

Fogyás esetén

A forralt bor – más alkoholos italokhoz hasonlóan – étvágyat kelt, ami teljesen felesleges a fogyókúrázóknak. Az alkohol hatására csökken az önkontroll, és nő a „leszakadás” veszélye. Ha a fogyó személy mégis megivott egy-két pohárral, ajánlott fizikai aktivitással „elégetni” a plusz kalóriákat. Például elmenni a sportpályára, uszodába, gyalog sétálni ahelyett, hogy autóval vagy busszal utazna.

A szigorú diéták azonban teljesen kizárják az idegen élelmiszereket, ezért a forralt borról le kell mondani. Az ital nemcsak kalóriadús etil-alkoholt, hanem cukrot is tartalmaz. Ez a szénhidrát jó energiaforrás, de a diéta alatt nincs rá szükség. Az etil-alkohol akadályozza a szénhidrátok és zsírok lebontását is, ami megzavarja a természetes anyagcserét.

Lehet-e forralt bort inni gyomorhurut esetén?

A gyomorhurut olyan betegség, amelyben a gyomor nyálkahártyája begyullad. A forralt bor – más alkoholos italokhoz hasonlóan – irritálja a szöveteket, és még nagyobb gyulladáshoz és görcsös fájdalmakhoz vezet. Irritáló hatásúak bizonyos gyümölcsök – citrom, alma, mandarin, narancs – valamint sok fűszer is. Ezért akut gyomorhurut esetén nem szabad ezt az italt az étlapra tenni.

Ha egy személynél krónikus gyomorhurutot diagnosztizáltak, a forralt bor fogyasztható a remisszió időszakában, amikor a nyálkahártyákat nem irritálja a csípős, savas étel és az alkohol. A lehető legkisebb alkoholtartalmú koktélokat kell választani, és csak kis adagokat szabad inni.

Hasznos-e a forralt bor megfázás esetén?

A kis alkoholtartalmú koktélok nem tudják megelőzni a megfázásos betegségeket, és az alkoholos italok nem hatnak a vírusokra. Betegség alatt azonban a mérsékelt alkoholfogyasztás segít „kiizzadni” a takaró alatt, ellazulni és pihenni. A koktél összetevőiként szolgáló citrom és narancs, valamint a fűszerek olyan mikroelemeket és vitaminokat tartalmaznak, amelyek hasznosak az immunitás aktiválásához.

Megfázás esetén a forralt bort este, lefekvés előtt érdemes inni. A forró bor enyhíti a betegség tüneteit és javítja az alvást. Hasznos továbbá a bor gőzeinek belélegzése is.

Ártalmak és ellenjavallatok

Mérsékelt, időszakos fogyasztás esetén a forralt bor nem káros, de nagy mennyiségben történő fogyasztása magas vérnyomást, arcpirosodást és fejfájást okoz. A forralt bort nem ihatják cukorbetegek, mivel a bor cukrot tartalmaz. Az ital veszélyessé válik, ha a személy inzulinfüggő formában szenved a betegségből. Aktív fázisba léphetnek a gyomor-bélrendszeri betegségek és a GERD – gasztroezofageális reflux betegség.

Az ital nem ajánlott gyomorégésre hajlamos személyeknek, mivel a fűszerek akár egészséges embereknél is bélirritációt okozhatnak. Ki kell zárni azoknál, akik egyéni érzékenységet mutatnak bizonyos gyümölcsökkel, fűszerekkel és borokkal szemben. Allergiára gyanakodhatunk, ha kiütések, hányinger, duzzanat és általános rossz közérzet jelentkezik.

Hogyan kell helyesen tárolni a forralt bort?

A forralt bort forrón tálalják, eltarthatóságát a hőmérséklet korlátozza. Az italt csak egy jó termoszban lehet megőrizni (de legfeljebb két óráig). A koktél összetevői ez idő alatt megpárolódnak, és az ital besűrűsödik. Hosszabb tárolás esetén a bor „megfullad”, ízjellemzői megváltoznak, az eredeti aroma eltűnik.

A kihűlt forralt bort nem tárolják, mivel ezt az italt csak forrón fogyasztják, lehűlt állapotban az eredeti íz elvész. Az ital tárolható termoszban, de szintén legfeljebb néhány óráig.

Ha a forralt bort egy óránál tovább tervezik tárolni a termoszban, vegyék ki belőle a citromot. A héja keserűséget ad, ami miatt az ital nemkívánatos mellékízt kap.

Milyen bor szükséges a forralt bor elkészítéséhez?

A forralt borhoz való bort a házigazdák és a vendégek preferenciái alapján választják. Nincs azonban garancia arra, hogy egy ismeretlen termék használata jobb eredményt ad. A „minél drágább a bor, annál jobb a forralt bor” elv nem mindig működik. Ezért e különleges ital rajongói a gyakorlatban szerzett saját tapasztalataikra hagyatkoznak.

A száraz bor jól alkalmas az ital elkészítésére, ez a keverék hagyományos összetevője. A száraz borokat színezékek, ízesítő adalékok, tartósítószerek és egyéb „javító” anyagok nélkül készítik. A gyártási technológia nem ír elő idegen anyagok hozzáadását. Ezeknek a boroknak nincs erős illatuk, émelyítő ízük, frissítőek, és a gyomor könnyen befogadja őket. A száraz borok cukortartalma nem haladja meg a 3 g-ot 100 ml-enként. Ez lehetővé teszi, hogy a forralt borhoz cukrot adjunk és édesítsük az italt.

A félszáraz bor a száraztól csak magasabb cukortartalmában különbözik (3–12 g 100 ml termékben). Szintén adalékanyagok, édesítőszerek és tartósítószerek nélkül készítik. Nem túl édesek, így cukorral vagy mézzel is készíthető belőlük forralt bor.

A félédes borok kiszámíthatatlan hatást kelthetnek, különösen az olcsó fajták. A borászok gyakran eltérnek a klasszikus receptúrától, és természetes vagy mesterséges adalékokat adnak hozzá. A borokat citromsavval savanyítják, aromákat adnak hozzá, növelik a töménységet, élelmiszer-színezékekkel színezik. Ennek eredményeként olyan terméket kapnak, amely nem alkalmas forralt bor készítésére, mivel az adalékok hevítéskor kiszámíthatatlanul viselkednek. Ezenkívül a félédes borok etil-alkohol-tartalma meglehetősen magas (18–22 fok).

Az alkoholos italok szakértői azt javasolják, hogy csak fiatal félszáraz és száraz bort használjunk. Az ital alkoholtartalma legalább 7, de legfeljebb 13 térfogatszázalék (fok) legyen. Érdemes egy megbízható, ismert borászat termékét választani.

A forralt bor alapja lehet fehér- és vörösbor is. A klasszikus receptekben a forralt bort csak vörösborból készítik.

A fehérborokat nem melegítik 50 foknál magasabb hőmérsékletre, mert az ízük erős melegítés hatására romlik. A vörösborok akár 90 fokig is bírják a melegítést.

A forralt bor jó alapja lehet a Cabernet, a Vranac, a Dolcetto, a Gamza és más közepes árfekvésű borok. A félédes változatok közül a Hvanchkara, a Cahors vagy a Kindzmarauli. A Sangriát viszont nem minden alkoholkedvelő tartja jó választásnak. Ennek ellenére léteznek olyan összetett receptek, amelyeknek ez a népszerű termék is a részét képezi.

Milyen fűszerek szükségesek a forralt bor elkészítéséhez?

A fűszereket az ízlés és a preferenciák alapján választják ki. Itt mindig van hely a kísérletezésnek és a kulináris fantáziának. A választékot az adott fűszer elérhetősége vagy hiánya korlátozza. Ez néha arra készteti az embert, hogy lemondjon az összetett receptekről. A fűszerek helyes kiválasztása és kombinációja a kulcsa egy egyedi, aromás és ízletes termék előállításának.

A forralt borba kötelezően tesznek fahéjat és szegfűszeget. A többi fűszert válogatva teszik hozzá, a recepttől függően. Az általános fűszerlista a következőket tartalmazza:

• szegfűszeg;
• fahéj;
• gyömbér;
• ánizs;
• mentalevél;
• kardamom;
• bors;
• babérlevél;
• sáfrány;
• citromfű;
• citromhéj;
• szerecsendió;
• csillagánizs;
• koriander;
• borbolya és mások.

1. A szegfűszeg fokozatosan adja ki az aromáját, az illat intenzitása a folyadék hőmérsékletétől függ. Minél forróbb az ital, annál erősebben bontakozik ki a szegfűszeg. Ez a fűszer alkalmas fehér- és vörösborokhoz is.
2. A fahéj szintén klasszikus összetevő. A tapasztalt szakácsok azt javasolják, hogy rúd formájában, ne pedig por alakban használjuk. Az őrölt fahéjnak nem olyan intenzív az illata, és kevésbé telt az íze.
3. A szerecsendió fanyar, fűszeres jegyeket ad hozzá. Ettől a fűszertől enyhe csípősség érezhető a borban. A szerecsendiót a főzés kezdeti szakaszában teszik a borba, aprított darabok vagy por formájában.
4. Az ánizs jól illik a kardamom és a szegfűszeg aromájához. Számos receptben használják, de az illata különlegessé teszi az italt. A fűszert a főzési folyamat végén teszik a borba.
5. A bors csípősséget és aromát ad, fűszeres hangsúlyokat teremt. Használnak fekete, piros, szegfűbors, jamaikai és másféle borsokat, egész borsot és őrölt változatot is.
6. A gyömbér pikáns árnyalatot ad, és dominál az aromák csokrában, ha a többi fűszer nem bocsát ki erős illatokat.
7. A csillagánizs finomabb aromájú, mint a rokon ánizs. A fazékba a főzés elején, a melegítés előtt teszik.
8. A sáfrányt jobb akkor hozzáadni, ha az összetevők mennyisége kicsi. Ennek a fűszernek önálló, jól felismerhető aromája van.
9. A kardamom szintén a forralt bor hagyományos fűszerei közé sorolható. A fűszer jól illik a gyömbérhez, a sáfrányhoz és a csillagánizshoz.
10. A babérlevelet ritkán használják. A fazék tűzről való levétele után adják hozzá. Ez a fűszer inkább levesekhez illik, mint borhoz. De néhány recept ezt az összetevőt is tartalmazza.
11. A menta illik a fehérborhoz, de az élénk, jellegzetes illatához nehéz illő fűszereket találni. Vannak azonban olyan receptek, amelyekbe mentalevelet tesznek.

Az üzletekben kaphatók fűszerkészletek forralt bor készítéséhez. Ezek fűszerkeverékek, és egy adott recepthez valók. Az összetevőket porrá őrlik, ami nem túl jó hatással van a végeredmény minőségére.

Hogyan készítsünk forralt bort: receptek

Tucatnyi recept létezik forralt bor készítésére. Vannak köztük hagyományosak és újak, egyszerűek és bonyolultak. Az italok eltérnek az összetevők számában, a melegítés hőmérsékletében és a gyümölcsadalékok fajtájában. Bár az ital alapja hígított bor, sok alkoholmentes recept is létezik.

Alkoholmentes

Az alkoholmentes forralt bort kész szőlőléből készítik. Pontosan levet kell vásárolni, nem nektárt vagy gyümölcsitalt. A klasszikus alkoholmentes recepthez szükségesek:

• 2 liter piros szőlőlé;
• egy kis darab gyömbér, 2–3 cm³-es;
• egy közepes méretű citrom;
• 1 fahéjrúd;
• egy csipet őrölt szerecsendió;
• 2–3 csillagánizs.

Szükség van még egy 2,5 literes lábasra, merőkanálra, kanálra, késre. Megfelelő az antiadhéziós bevonatú, kerámia vagy zománcozott edény. Az acél, öntöttvas és alumínium lábas nem alkalmas, mert a lé reakcióba lép a fémekkel, és a szőlőlé íze megváltozik. Az elkészítés a következő lépésekből áll:

1. A lábasba öntik a levet, bekapcsolják a tűzhelyet, a folyadékot addig melegítik, amíg az első buborékok megjelennek, majd leveszik a tűzről, anélkül hogy felforrna. Ebben a receptben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 80 fokot.
2. A citromot félkarikákra vagy darabokra vágják a héjával együtt, a magokat eltávolítják.
3. A fűszereket a lábasba teszik, és hozzáadják a citromot.
4. A folyadékot elkeverik, lefedik, és 30 percre hagyják állni.

Amikor eljön a forralt bor kitöltésének ideje, az ital forró marad (körülbelül 70 Celsius-fok). Ezért olyan anyagból készült edényt használnak, amely rosszul vezeti a hőt. Az italt vastag falú üvegbögrékben, poharakban tálalják. Kerámia bögrék is megfelelnek füllel. A forralt bort merőkanállal öntik ki.

Alkoholos

Az alkoholos forralt bort szintén kerámia, zománcozott vagy teflon edényben készítik. A szakácsnak szüksége lesz:

• 2 üveg száraz vörösbor, egyenként 0,75 l;
• 2 kisebb narancs;
• 2 fahéjrúd;
• 1 teáskanál gyömbérpor;
• 5 szegfűszeg;
• fél kanál őrölt szerecsendió;
• 3 kardamommag;
• 2 csillagánizs;
• 4 evőkanál kristálycukor.

Ebben a receptben egyetlen őrölt összetevő a szerecsendió. Por helyett használhatunk egészben törött darabokat is. Az elkészítés a következő lépésekből áll:

1. Egy kisméretű, tapadásmentes bevonatú lábaskába teszik az összes fűszert, és felöntik hideg vízzel (100–150 ml).
2. Az edényt a tűzhelyre teszik, felmelegítik, hagyják egy kicsit forrni, majd 10 percre hagyják hűlni.
3. A folyadékot szitán átszűrik, és áttöltik egy legalább 2 literes lábasha.
4. Ugyanabba a lábasba öntik a bort, hozzáadják a cukrot, és az összetevőket elkeverik.
5. A narancsokat karikákra vágják, és szintén a lábashoz teszik. Egyszerűen kifacsarhatjuk a levét, és hozzáönthetjük.
6. Kapcsolja be a tűzhelyet közepes fokozatra, és melegítse a folyadékot addig, amíg buborékok nem képződnek, de ne forrjon fel.
7. Vegye le a fazekat a tűzhelyről, és hagyja állni lefedve néhány percig.
8. Öntse ki bögrékbe, és tálalja.

Multifőzőben

A multicooker lehetővé teszi több tucat étel elkészítését, és ez alól a forralt bor sem kivétel. Ez a készülék egyenletes melegítést biztosít, és lehetővé teszi, hogy a kész termék meleg maradjon a beállított ideig. A recept szerinti ital elkészítéséhez vegye elő:

• 1 üveg (0,75 l) száraz fehérbort;
• 15 szegfűszegmag;
• 2–3 csillagánizs;
• 7 mandulamag;
• 2 darab (szárított) gyömbérgyökér, 2-3 cm³;
• 1 fahéjrúd;
• 1 közepes narancs;
• egy marék mazsola;
• fél pohár konyak;
• 2 evőkanál (púpozás nélkül) cukor.

A forralt bor elkészítésének sorrendje:

1. Kapcsolja be a multicookert, öntse a bort a készülék edényébe, és állítsa be a „Melegítés” üzemmódot.
2. Tegye hozzá az összes fűszert. A mandulát előzőleg aprítsa fel.
3. Zárja le légmentesen a fedelet, és melegítse a bort 10 percig.
4. Vágja félbe a narancsot, az egyik feléből facsarja a levét közvetlenül a fazékba, a másik felét aprítsa fel, és tegye a borba.
5. Zárja le a fedelet, és hagyja a folyadékot további 20 percig melegedni.
6. Ezután kapcsolja ki a multicookert, és hagyja az italt a zárt edényben fél órán át állni.
7. A forralt bor kész. Töltse ki az italt adagolópoharakba, és tálalja.

Hogyan és mivel fogyasztják a forralt bort?

A forralt bor egy önálló ital. Leggyakrabban étkezés után szolgálják fel, amikor a vendégek már csillapították éhségüket. Lassan, az illatot élvezve, kortyonként fogyasztják. Nem kell gyorsan inni, mert az ital forró.

De nincsenek általános szabályok, ezért egyes házi szakácsok hús-, hal- és szárnyasételekhez is felszolgálják a forralt bort, valamint desszertekkel párosítják. Az európai országokban különböző hagyományok élnek e ital fogyasztását illetően.

1. Németországban az ünnepi vásárokon és fesztiválokon süteményekkel, lepényekkel, csokoládéval és csokoládébonbonokkal falatoznak mellé.
2. A svédek füstölt hallal fogyasztják ezt a boros italt, és különféle falatkákat készítenek csípős sajtfajtákkal.
3. Hollandiában fánkokkal, kaláccsal, bécsi fánkkal fogyasztják.
4. Oroszországban, a Fehérorosz Köztársaságban és Ukrajnában bármilyen étellel kombinálják. Lehetnek kolbászok, sült csirkecombok, sült húsok, földimogyoró és más diófélék, húsos palacsinták, sós péksütemények.
5. Az osztrákok kalácsot, lepényeket tálalnak mellé.

Iható hidegen?
Lehűlve az ital elveszti ízminőségét. Az ínyenc csemege helyett savanykás, ízetlen bort kapunk. A kihűlt italt természetesen meg lehet inni, de aligha okoz örömet. Ezért ajánlott a vendégek számának megfelelő mennyiségben elkészíteni, annyit, amennyit el tudnak fogyasztani.

Érdekes tények

1. A forralt borhoz hasonló italokat már az ókori Rómában is készítettek. A bort az akkor ismert fűszerekkel keverték, de nem melegítették. A bor melegítésének szokása a 9–10. században jelent meg Észak- és Közép-Európa országaiban. Ismert, hogy a forralt bor népszerű alapanyaga a bordeaux-i bor volt, amelyhez alpesi galanga gyömbérfüvet (más néven kalgan) adtak.
2. A «glintvejn» orosz elnevezése német gyökerekkel rendelkezik. Ezen a nyelven «glhender Wein»-nek («gljuender vejn») hangzik – «forró, lángoló bort» jelent. Lehetséges, hogy ez az elnevezés Lengyelországon keresztül jutott el a szláv országokba, ugyanis ott «glintvajn»-ként («glintvajn») nevezik az italt.
3. Ez a bortermék Franciaországban is népszerű, ahol «vin chaud»-nak nevezik, ami szintén «forró bort» jelent.
4. A német szabványok szerint a vásárokon és vendéglátóhelyeken árusított glintvejn alkoholtartalmának legalább 7 százaléknak kell lennie.
5. Az ital alapjaként érdemes minőségi grúz, orosz vagy moldáv bort, illetve közepes árú, az USA-ban, Görögországban és más országokban készült termékeket választani. A márkás, kiváló minőségű borok kifinomult ízzel és különleges «védjegyzett» aromával rendelkeznek. A felmelegítés és az adalékanyagok rontják a minőségüket.

A forralt bor fotója