Görögdinnye: jótékony tulajdonságai és ellenjavallatai

A görögdinnye egy nagy és édes bogyó, amelyet a legtöbb ember frissítő íze miatt szeret. Emellett azonban rendkívül egészséges élelmiszer. Helyes alkalmazásával segíthet az egészség javításában és akár a felesleges kilóktól való megszabaduláshoz is.

Miben különbözik a sárga görögdinnye a pirostól

A sárga görögdinnye biológiai szempontból ugyanahhoz a fajtához tartozik, mint a hagyományos, piros bélű. Szelekciós termék, amelynél a közönséges görögdinnyét keresztezték vad fajtájával, amelynek sárga, de nem édes bélű volt. A gazdák számára a korábbi érése miatt érdekes.

A piros fajtától való eltérése nemcsak a bél színében rejlik, hanem abban is, hogy gyakorlatilag nincsenek benne magok, vagy sokkal kevesebb van. Ezenkívül nagyon száraz és kemény héj jellemzi, amelyből nem lehet cukrozott gyümölcsöt főzni vagy lekvárt készíteni. Ez a görögdinnye pedig körülbelül kétszer drágább, mint a hagyományos – ez inkább a ritkaságának és a marketing sajátosságainak köszönhető, nem pedig a minőségének.

Melyik az egészségesebb

Nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy a görögdinnye melyik fajtája egészségesebb, mivel kémiai összetételük nagyjából azonos. A sárga görögdinnye is tartalmaz rostot, vitaminokat, esszenciális aminosavakat és ásványi anyagokat. Benne azonban egy kicsivel több a rost. Ezenkívül a húsa egzotikus ízjegyekkel rendelkezik – mangóra, ananászra vagy citrusfélékre emlékeztethet (bár néha a sütőtökre is). Figyelembe véve ezt, egyesek a sárga görögdinnyét egészségesebbnek tartják, mivel a gyorsabb érés miatt kisebb a nitráthasználat kockázata a termesztése során.

Másrészt kevés mag van benne, és a héja sem tartalmazza azokat a hasznos elemeket, amelyek a vörös görögdinnyében megtalálhatók. Tehát hasznosság szempontjából azonosnak tekinthetők.

Összetétel és kalóriatartalom

A görögdinnye egy alacsony kalóriatartalmú gyümölcs. Energiatartalma átlagosan mindössze 38 kcal 100 g húsra vonatkoztatva. Ez nem meglepő, hiszen a görögdinnye körülbelül 92–93%-ban vízből áll. Viszont a maradék kizárólag hasznos anyagokat tartalmaz:

1. A-vitamin, amely fontos antioxidáns, és ezenkívül jót tesz a látásnak.
2. B1- és B6-vitamin, amelyek részt vesznek az anyagcsere-folyamatokban, és normalizálják az idegrendszer működését.
3. E-vitamin – egy másik erős antioxidáns, amely különösen fontos a reproduktív funkció szempontjából.
4. Folsav (B9-vitamin), amely a kognitív funkciók számára is hasznos.
5. C-vitamin – szintén antioxidáns, amely emellett erősíti az erek falát és hozzájárul az immunitás növeléséhez.
6. Esszenciális aminosavak, beleértve az arginint és a citrullint, amelyekről később lesz szó.
7. Makro- és mikroelemek, beleértve a mangánt, káliumot, magnéziumot stb.

És ezzel együtt a görögdinnye nem tartalmaz káros zsírokat, koleszterint, valamint nátriumot, amelyek semlegesíthetnék ezt a kiváló kémiai összetételt.

Mire hasznos a görögdinnye

Általános előnyök

Minél tovább tanulmányozzák a tudósok a görögdinnyét, annál több bizonyíték jelenik meg arra, hogy hasznos. Hiszen e gyümölcs fogyasztása lehetővé teszi:

• a vérkeringés javítását;
• a vérnyomás normalizálását;
• a zsírfelhalmozódás csökkentését;
• a vesék megtisztítását a felhalmozódott méreganyagoktól.

Elektrolitösszetételének köszönhetően a görögdinnye húsa és leve megakadályozza a kiszáradást, és még a legerősebb hőségben is felfrissít.

Nők számára

A szép nem képviselői számára a görögdinnye elsősorban magas antioxidáns-tartalma miatt hasznos, amely lassítja az öregedési folyamatot. Ezenkívül ezek az anyagok gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, ami lehetővé teszi a kismedencei szervek számos betegségének megelőzését.

Enyhe vízhajtó hatásának köszönhetően a görögdinnye segít megszabadulni a duzzanatoktól, és ezzel együtt a felesleges kilogrammoktól is. A magas C-vitamin-tartalom javítja a vérkeringést és megakadályozza a vénás pangást, amely azért veszélyes, mert visszértágulathoz vezethet.

Végül a görögdinnye húsában található E-vitamin nagyon hasznos a reproduktív rendszer számára.

Férfiak számára

A görögdinnyét néha természetes viagrának nevezik. Az orvosoknak pedig van alapjuk az ilyen összehasonlításra. A helyzet az, hogy a görögdinnye citrullin és arginin aminosavakat tartalmaz. Ezek a vegyületek részt vesznek a nitrogén-monoxid szintézisében. Ez utóbbi egyfajta jelzőmolekula és hormonszerű anyag szerepét tölti be, számos funkciót ellátva. Szabályozza a vérnyomást, normalizálja az idegrendszer működését, valamint tágítja az ereket és ellazítja azok falának simaizomzatát. Vagyis ez az anyag elvileg ugyanazokat a feladatokat látja el, mint a viagra, azaz javítja az erekciós funkciót és jótékony hatással van a reproduktív rendszerre.

Ugyanakkor a görögdinnye húsa mentes a viagrára jellemző mellékhatásoktól. Pontosan ezért olyan hasznos a görögdinnye a férfiak számára. Ráadásul számos antioxidánst tartalmaz, amelyek közül a férfiak számára a likopin a legfontosabb. Ez egy karotinoid pigment, amely a húsnak a vöröses színárnyalatot adja. A görögdinnye kétszer annyit tartalmaz belőle, mint a paradicsom, amelyet az orvosok a prosztatarák elleni védelem érdekében ajánlanak. Így a nagy mennyiségű likopint tartalmazó görögdinnye húsa megelőzi a prosztata rákos megbetegedéseit, küzd a gyulladásos folyamatok ellen, és hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez.

Terhesség alatt

A görögdinnye sok folsavat tartalmaz, amely igen hasznosnak számít a várandós anyák számára, mivel ez a vegyület megelőzi a magzat fejlődési rendellenességeit. Ezenkívül e nagy bogyó húsa sok C-vitamint tartalmaz, ami szükséges az erek megerősítéséhez. Vastartalommal is rendelkezik, amelynek hiánya az étrendben vérszegénységet okozhat. A görögdinnye húsában kalcium is található, ami a csontok kialakulásához nélkülözhetetlen – a gyermekvállalás időszakában ez az elem gyakran hiányzik. Tehát a terhesség korai szakaszában a görögdinnye nagyon hasznos.

A második trimeszterben a görögdinnye azért jó, mert vizelethajtó hatásának köszönhetően segít elkerülni az ödémákat, amelyek a várandós anya számára a vérnyomás erős emelkedésével járhatnak. Ezenkívül javítja a vesék működését.

Végül a görögdinnye alacsony kalóriatartalmú csemege, jól csillapítja az éhséget és a szomjat, ugyanakkor nem vezet plusz kilók megjelenéséhez. Ha nincs ellenjavallat, akár görögdinnyés könnyítő napokat is tarthatunk, ha 1–1,5 kg húst hat étkezésre osztunk fel.

Ha cukorbetegség (beleértve a terhességi cukorbetegséget) vagy vesekövek állnak fenn, akkor a görögdinnye terhesség alatt ellenjavallt. Ugyanez vonatkozik a nagyon erős ödéma eseteire is rossz vese működés mellett.

Végül, a terhesség utolsó szakaszában a görögdinnye nagy mennyiségben történő fogyasztása álösszehúzódásokat válthat ki, ezért teljesen tartózkodni kell tőle, ha nem sikerül egyetlen szeletre korlátozni.

Szoptatás alatt

A szoptató anya étrendjének kialakításakor a gyermekorvosok általában egy egyszerű szabály betartását javasolják: ha az anyának nincs és soha nem is volt reakciója valamely élelmiszerre, akkor valószínűleg a gyermeknél sem lesz. De az élelmiszer fogyasztását kis mennyiséggel kell kezdeni, hogy a baba reakcióját egy napon belül ellenőrizni lehessen.

Ez vonatkozik a görögdinnyére is. Nagyon hasznos a fiatal anyuka számára, mivel segít leadni a terhesség alatt felszedett súlyfelesleget, és javítja a bőr, a haj és a körmök állapotát. Ugyanakkor egy kis darabbal kell kezdeni a fogyasztását; ha egy napon belül nem jelentkezik reakció, akkor a mennyiséget 3–4 szeletre lehet növelni. Többet nem érdemes enni, de más okokból. Ha a gyermek bőrén piros csalánkiütéses foltok jelennek meg, akkor elemezni kell, hogy az anyuka még mit evett aznap, lehet, hogy a termékek kombinációja a probléma. Néhány nap múlva a kísérlet megismételhető. Ha nincs reakció, akkor a termék teljes mértékben bevezethető az étrendbe.

Miért nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani a görögdinnyét – ez a kérdés sok fiatal anyát foglalkoztat. Az a helyzet, hogy korlátlan fogyasztás esetén a görögdinnye még egy felnőttnél is leggyakrabban fokozott gázképződést vált ki, nem is beszélve a gyermekről, aki emiatt kólikától szenvedhet.

Egyes gyermekorvosok még azt is gondolják, hogy a görögdinnyét – mint minden más, gázképződést kiváltó terméket – a fiatal anyuka csak akkor illesztheti be az étrendjébe, amikor a kisbaba már két hónapos. De ez csupán ajánlás, nem szigorú szabály, ráadásul a görögdinnye szezonja is gyorsan elmúlik. Tehát kizárólag a kisbaba állapota alapján kell tájékozódni.

Gyermekek számára

A kisgyermekek számára a görögdinnye ugyanolyan hasznos, mint a felnőtteknek. A gyümölcshúsban található finom élelmi rostok segítik az emésztést, ami különösen fontos, ha a kisgyermek hajlamos a székrekedésre. Vizelethajtó hatásának köszönhetően a görögdinnyét gyakran ajánlják szívelégtelenség esetén. A magas vastartalom hasznos lesz azok számára, akik vérszegénységben vagy gyakori orrvérzésben szenvednek. Ezenkívül a görögdinnye-diétát azoknak a kisgyermekeknek írják elő, akiknek túlsúlyos problémáik vannak.

Azonban kisgyermekeknek jobb nem adni görögdinnyét, a 3 éves gyermekeknek pedig csak kis mennyiségben és feltéve, hogy ezeket a gyümölcsöket alaposan ellenőrizték. A gyermekek sokkal rosszabbul reagálnak a nitrátokra, mint a felnőttek.

A görögdinnye héjának előnyei

A görögdinnye héja sok hasznos anyagot tartalmaz. Ilyen például a fent említett citrullin aminosav, amely az erek tágulásához és a simaizmok ellazulásához szükséges. A héjban még nagyobb mennyiségben van jelen, mint magában a húsban.

Az előzőleg jól megszárított görögdinnyehéj hatékony gyógymódnak számít vesegyulladás és ödéma esetén. A legkeményebb külső réteget levágják, az alatta lévő puhább, világos részt bármilyen kényelmes módon összetörik, és a minimális hőmérsékletre előmelegített sütőbe teszik. Ott a héjat félig megszárítják ebben a kímélő módban, hogy ne roncsolják a hasznos anyagokat. Ezután a héjat tiszta, világos szövetre (színezékmentes) szórják, és természetes módon szárítják ki.

Ha meg szeretne szabadulni a duzzanattól, étkezés előtt egyen meg 1 teáskanálnyi aprított görögdinnyehéjat, és igya le egy pohár langyos vízzel. Az íz javítása érdekében a vízhez adhat egy kanál mézet. Ezt a szert naponta háromszor kell fogyasztani, és hosszabb időn keresztül minden nap megtehető. Ez idő alatt a szárított héjakat üvegedényben, sötét és száraz helyen kell tárolni.

A görögdinnyehéjból készíthet egy főzetet, amely vizelet- és epehajtó hatású. Ehhez 100 g szárított vagy friss, aprított héjat öntsön fel egy liter vízzel, forralja fel, majd tartsa lassú tűzön 30 percig. Ezután még egy órán át hagyja állni és hűtse le, majd szűrje át gézen vagy nagyon finom szemű szitán.

A népi gyógyászat egyes hívei azt tanácsolják, hogy ezt a főzetet húgykőkór esetén is igya, mondván, hogy feloldja a köveket. Valójában azonban korántsem minden kő oldható fel – minden a kémiai összetételüktől függ. Ezért előzetesen konzultáljon orvosával, mert a húgykőkór bizonyos típusainál ez a főzet éppen ellenjavallt lehet.

A görögdinnyehéj hatékony gyógymódnak számít a migrén ellen. Minden fejfájásroham esetén ajánlott friss héjat a halántékra és a homlokra helyezni, és egy kendővel rögzíteni. A héjban található anyagok kitágítják az ereket, ezáltal segítenek megszabadulni a fejfájástól. Ezenkívül borogatást is készítenek belőle reuma ellen.

Annak köszönhetően, hogy a héj citrullint tartalmaz, a görögdinnye csökkentheti a vérnyomást, mivel képes tágítani az ereket. A görögdinnye héját a magokkal együtt szárítsa meg, majd az egészet őrölje porrá – ehhez kávédarálóra lesz szüksége. A kapott port ajánlott reggel és este 0,5 teáskanálnyit szedni egy hónapon keresztül. Ez lehetővé teszi a vérnyomás normalizálását.

Görögdinnyemagok: előnyök és ártalmak

Sokan azt gondolják, hogy a görögdinnye magjai károsak – ez a sztereotípia még abból az időből származik, amikor úgy vélték, hogy vakbélgyulladást okozhatnak (valójában ez nem így van). Mára azonban a tudósok bebizonyították, hogy a görögdinnye magjai hasznosak, és íme, miért:

1. 200 g mag körülbelül 30,6 g növényi fehérjét tartalmaz, ami már több mint 60%-a az ajánlott napi bevitelnek.
2. A magok arginin aminosavat is tartalmaznak, amely nagyon hasznos a szív- és érrendszer számára, akárcsak más esszenciális aminosavak – például a lizin, a triptofán vagy a glutaminsav.
3. A görögdinnye magjai zsírokat tartalmaznak, amelyekből később nagyon hasznos olajat lehet előállítani, amelynek tulajdonságait lentebb tárgyaljuk. Itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy éppen a telítetlen zsírok segítenek csökkenteni a vérnyomást és a „rossz” koleszterin szintjét.
4. A görögdinnye magjai B-vitaminokat is tartalmaznak, amelyek összetett emésztési folyamatokban vesznek részt.
5. Ebben a termékben leginkább a niacin nevű vitamin található – a napi szükséglet körülbelül 19%-a. A niacin nemcsak az emésztési és anyagcsere-folyamatok normalizálásához szükséges, hanem a bőr egészségéhez is.

A szárított görögdinnyemagok emellett a napi magnéziumadag mintegy 139%-át tartalmazzák, ami lehetővé teszi nemcsak a vérnyomás szabályozását, hanem a vércukorszint csökkentését is. Nem kevésbé fontos szerepet játszanak a magokban található foszfor, kálium, réz és nátrium. Összetételükben sok cink is található, amely gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Ez pedig körülbelül a napi adag 75%-át teszi ki, ami a fogak, haj és köröm egészségéhez szükséges.

A magokban sok vas található, és ez a mennyiség összevethető a tenger gyümölcseiben vagy a pulykafilében lévő vastartalommal. Ennek az ásványi anyagnak a hiánya vérszegénységhez és fokozott fáradékonysághoz vezet, a magok fogyasztása azonban lehetővé teszi e kellemetlenségek elkerülését. Emellett sok rostot is tartalmaznak, amelyek elősegítik a normális emésztést.

Nyersen nehéz lenne enni a magokat. De meg lehet szárítani és megpörkölni – Kínában pontosan így fogyasztják őket. Ehhez a magokat folyó víz alatt megmossák, és papírtörlőn szárítják. A megszáradt magokat száraz serpenyőbe teszik, és közepes lángon addig pirítják, amíg sötétedni nem kezdenek. Eközben sóoldatot készítenek – 1 teáskanál só 50 ml vízben. A kissé megpirított magokat felöntik a sóoldattal, és lassú tűzön elpárologtatják belőle a vizet. Ezután a kész magokat lehűtik, majd tálalhatók.

Görögdinnyeolaj: tulajdonságai és alkalmazása

Nem mindenki hallott még a görögdinnyeolajról, pedig nagyon hasznos terméknek számít. A görögdinnye magjaiból nyerik, amelyek zsírsavakat tartalmaznak. A görögdinnyeolaj könnyű, nagyon gyorsan felszívódik a bőrben, ezért a kozmetikában is használható. Emellett kellemes ízű és rendelkezik a görögdinnye magjaira jellemző gyógyhatásokkal. Összetételét tekintve nem marad el a mandulaolaj mögött, textúráját tekintve pedig a szezámolajhoz hasonló.

A görögdinnyeolaj élénk, napos árnyalatú, arany vagy vöröses jegyekkel. Annyira folyékony és könnyű, hogy szinte teljesen hígnak és egyáltalán nem viszkózusnak tűnik. Emellett kellemes, jellegzetes illata és íze van, enyhén édeskés jegyekkel.

Ezt az olajat többféleképpen lehet használni:

1. A konyhában hőkezelést nem igénylő ételek, például saláták vagy hideg előételek elkészítéséhez.
2. Gyulladásos folyamatok okozta betegségek kezelésére külsőleg alkalmazva – ilyen esetekben az olajból borogatást készítenek, amelyet naponta kétszer helyeznek az érintett területekre.
3. Kész kozmetikumok dúsítására – legfeljebb a termék térfogatának 10%-ában.
4. Az aromaterápiában alapolajként, amely különféle illóolajokkal kombinálható, beleértve a kamilla-, cédrus- és rózsaolajat stb. Megfelelő még a pálmarózsa és a zsálya is.

Vannak bizonyos használati normák. A konyhában napi 1–2 teáskanál, amelyet főzés közben adnak az ételhez. Tiszta formában ezt az olajat csak 5 ml-es adagban szabad inni minden második nap, a kezelés időtartama 5–8 hónap – ez főként ödéma és szív- és érrendszeri betegségek esetén javasolt. Vesebetegségek kezelésénél az adag napi 1 teáskanálra, négyszeri alkalommal növelhető. A kozmetológiában viszont belsőleg napi 0,5 teáskanál, négyszeri alkalommal vehető be a bőr állapotának javítása érdekében.

Lehet-e görögdinnyét enni fogyókúra alatt

Mivel a görögdinnye húsa rostot és számos vitamint tartalmaz, ezt a gyümölcsöt kiváló méregtelenítő és fogyókúrás eszköznek tartják.

De tudni kell, hogy a görögdinnye-monodiéta az egyik legszigorúbb. Ezért csak három napig tartható, ezalatt 4–5 kg felesleg leadható. Az első három napban nem szabad mást enni, csak a dinnye húsát. Végső esetben turmix is készíthető belőle.

Ezután fokozatosan ki kell lépni a stresszes diétából, apránként csökkentve a görögdinnye mennyiségét az étrendben, és más élelmiszerekkel ellátva a szervezetet. Például görögdinnyéből és más zöldségekből készíthető könnyű saláta sovány sajt hozzáadásával.

Eközben számos szabályt kell figyelembe venni:

1. Az első napon a fogyás kizárólag a görögdinnye vízhajtó hatásának köszönhető.
2. Az első három napra gondosan ki kell számolni a szükséges görögdinnye mennyiséget. Általában az a norma, hogy testsúlykilogrammonként 1 kg dinnye, azaz napi 5–7 kg. De nem mindenki bírja el ezt a mennyiséget, hiszen hasmenéshez vezethet, ezért előzetesen meg kell beszélni az ötletet egy dietetikus orvossal, aki segít feltárni az ellenjavallatokat.
3. Bár a görögdinnye sok vizet tartalmaz, ez nem jelenti, hogy elegendő lenne. A szakemberek zöld tea és szénsavmentes ásványvíz fogyasztását is ajánlják.
4. A görögdinnye bármikor fogyasztható, de éjszaka nem.
5. Ha a diéta alatt gyomorrontás és kellemetlen érzések jelentkeznek, azonnal abba kell hagyni. Ez vonatkozik a diétából való kilépésre is, amikor a görögdinnye más élelmiszerekkel való kombinációja hasonló következményekkel jár.

A diétából való kilépés szintén legfeljebb két-három napig tartson. Ez idő alatt a fogyás folytatódik, de már mélyebb biokémiai folyamatok révén, nem pusztán a folyadék kiürítése által.

A görögdinnye a gyógyászatban

A görögdinnye a hivatalos orvostudományban elsősorban diétás terméknek számít a felesleges kilók leadására, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. De meg kell vizsgálni, hogyan hat a szervezetre egy-egy kórkép esetén.

Cukorbetegség esetén

A görögdinnye nagyon sok szénhidrátot tartalmaz. Éppen ezért cukorbetegség esetén nem ajánlott a fogyasztása. Kivéve, ha az illető le tud mondani az összes többi szénhidrátról egy-két szelet dinnye kedvéért. A magokból készült, porrá őrölt port viszont be lehet venni a vércukorszint normalizálása érdekében.

Fontos: a görögdinnye glikémiás indexe — 65-70 egység.

Hasnyálmirigy-gyulladás esetén

A betegség fellángolásának időszakában a görögdinnye nem fogyasztható, mivel az összetevői erős irritációt okoznak a nyálkahártyákon, és csak súlyosbítják a betegség lefolyását, mivel a hasnyálmirigy is reagál erre. Remisszió idején a dinnye fogyasztható, de lehetőleg ne nyersen, hanem zselé vagy más feldolgozott desszert formájában. A helyzet az, hogy a nyers dinnye mindenképpen fokozott hasnyálmirigy-aktivitást vált ki, ami ebben az esetben teljesen felesleges.

Gyomorhurut esetén

Mivel a görögdinnye húsa serkenti a gyomornedv termelődését, alacsony savtartalmú gyomorhurut esetén megengedett. Ugyanakkor magas savtartalmú gyomorhurut fellángolásakor ellenjavallt, mert ront a helyzeten. A remisszió szakaszában azonban fogyasztható egy kis mennyiségű hús, mégpedig az, amely a magházhoz közelebb található és édesebb. De még jobb, ha nem magát a húst fogyasztjuk tiszta formában, hanem belőle készült italokat vagy zselét.

A bélrendszer számára

A bélrendszer számára a görögdinnye azért hasznos, mert a húsban található rostok, valamint a magnézium fokozzák a perisztaltikát, ami elősegíti az emésztési folyamatot. Ugyanakkor, ha túlzottan megemeli a bélmozgást, krónikus betegségek fennállása esetén a patológia súlyosbodásához és erős hasmenéshez vezethet. Tehát ilyen hajlam esetén nyilvánvalóan nem szabad visszaélni a dinnyével; napi 200–250 g elegendő.

Székrekedés esetén

Néhány szelet nyers görögdinnye bőven elegendő ahhoz, hogy beindítsa az emésztési folyamatot – mégpedig az első alkalommal.

Köszvény esetén

Ez egy gyulladásos betegség, amely a sóanyagcsere zavarai miatt alakul ki. A görögdinnye ebben a kórképben nagyon hasznos – nem tartalmaz purinokat, viszont segít helyreállítani az anyagcserét, valamint eltávolítani a felesleges folyadékot és méreganyagokat a szervezetből. Köszvény esetén ajánlott időnként dinnyés böjtnapokat tartani.

Vastagbélgyulladás esetén

Ez a vastagbél gyulladásos betegsége, amelyet a dinnyében található savak által okozott nyálkahártya-irritáció súlyosbíthat. Ezért a kolitisz fellángolásakor a görögdinnye egyáltalán nem fogyasztható. És még a remisszió időszakában is óvatosság szükséges – legfeljebb 200 g hús naponta.

A máj számára

A görögdinnye méregtelenítő tulajdonságokkal rendelkezik. Segít eltávolítani a káros anyagokat a májból. Ehhez elegendő az egész szezonban napi 150–200 g görögdinnyehúst enni, és bizonyos mértékű mértékletességet tanúsítani az étkezésben. Lehetőség van böjtnapok tartására is, ahogy azt fentebb említettük.

Aranyér esetén

Ennél a betegségnél nagyon fontos elkerülni a székrekedést. És ezek megelőzésében a görögdinnye kiválóan segít. Sok C-vitamint tartalmaz, amely erősíti az ereket és segít leküzdeni azokat a problémákat, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Természetesen a görögdinnye fogyasztása nem helyettesíti a speciális torna szükségességét.

Epehólyag-gyulladás esetén

Az epehólyag-gyulladás súlyosbodásának időszakában a görögdinnye fogyasztása ellenjavallt, mert csak ronthat a helyzeten. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a betegséget epevezetékben lévő kövek képződése kíséri. Ha az epehólyag-gyulladás remissziós stádiumban van, és nincsenek kövek, akkor naponta legfeljebb 250 g görögdinnyét lehet enni, de jobb nem egyszerre, hanem két alkalommal. Így akár a gyulladás tünetei is csökkenthetők.

Mérgezés esetén

Bármilyen élelmiszer okozta mérgezés esetén terápiás böjt javasolt, így a görögdinnye fogyasztása semmiképpen sem megengedett, még akkor sem, ha ismert, hogy eltávolítja a méreganyagokat. Néha éppen a görögdinnyétől lehet mérgezést kapni, mivel nitrátokat tartalmazhat.

Ha a mérgezés oka a görögdinnye volt, először hányást kell kiváltani a méreganyagok eltávolításához. Ezt követően Enterosgelt kell inni a bél normál működéséhez és a káros anyagok utolsó maradványainak kiürítéséhez.

A görögdinnye a kozmetikában

Tekintettel arra, hogy a görögdinnye milyen sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, nem meglepő, hogy ezt a nagy és édes bogyót széles körben alkalmazzák a kozmetológiában.

Arcápoláshoz

Számos görögdinnye maszk recept létezik. Bármelyikük egészséges arcszínt és bőrsimasságot biztosít szó szerint egyetlen használat után. A görögdinnye kémiai összetétele elősegíti a hidratálást. Emellett lédús és édes húsa gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A kívánt hatás eléréséhez a következő maszkok készíthetők:

1. Univerzális. Vegye ki a görögdinnye közepéből a húst, hogy néhány kis darabot kapjon, tisztítsa meg a magoktól, és minden egyes szeletet dörzsöljön szó szerint az arcbőrbe masszírozó mozdulatokkal. Ezt a maszkot 20–30 percig tarthatja az arcán, majd langyos vízzel mossa le. Az eljárást háromnaponta egyszer ismételheti meg. Az allergiás reakció ellenőrzéséhez először vigye fel a maszkot a csuklójára vagy a könyökhajlatára.
2. Hidratáló. Vegyen 1 evőkanál frissen facsart görögdinnyelevet, keverje el ugyanannyi tisztított vízzel, ezzel a folyadékkal itassa át a gézt, és tartsa az arcán 15 percig, majd öblítse le hideg vízzel. A hígított görögdinnyelevet használhatja tonikként, és reggel és este naponta kétszer törölje át vele a bőrét.
3. Matináló. A zúzott görögdinnyehúst egyenlő arányban keményítővel keverje össze, és turmixgépben habosítsa fel, amíg sűrű tejföl állagú nem lesz. Ezt a keveréket vigye fel az arcbőrére 15 percre, majd öblítse le hideg vízzel.
4. Normál bőrre. Vegyen 1 teáskanál mézet, túrót és zúzott görögdinnyehúst, keverje össze homogén állagúra, vigye fel az arcra 15 percre, majd öblítse le.
5. Száraz bőrre. Keverjen össze 1 evőkanál zúzott görögdinnyehúst, 1 teáskanál tejfölt és ugyanannyi olívaolajat. Ezt a keveréket vigye fel a bőrre 10 percre, majd távolítsa el egy zöld teában áztatott vattakoronggal, majd törölje át az arcát egy jégkockával.

Nyáron a bőr szenvedhet a napégéstől. Ezzel a problémával a görögdinnye is segíthet – csak ebben az esetben nem a hús, hanem a héj, amelyet daraboljon fel, majd turmixgépben őrölje meg pépes állagúra. Ezzel a szerrel kenheti be a napsütötte bőrfelületeket.

Hajápoláshoz

A görögdinnyehús rendkívül jótékony hatással van a hajra, mivel számos értékes elemet tartalmaz – aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat. Például a már említett likopin pigment védi a hajat az ultraibolya sugarak káros hatásától, a niacin (a B-vitaminok egyike) pedig serkenti a hajsejtek megújulását. Az olyan antioxidánsok, mint az A- és E-vitamin, megelőzik a korpásodást. Emellett segítenek a hajhullás elleni küzdelemben, míg a B-vitaminok elősegítik a haj szerkezetének helyreállítását és növekedését. A kalcium segít fenntartani a haj állapotát még festés után is, a vas pedig elengedhetetlen a hajhagymák táplálásához és az anyagcsere normalizálásához.

Számos hajmaszkrecept létezik. Bármelyikhez csak jó minőségű, érett gyümölcsöt szabad használni. A legegyszerűbb változatban a maszkot friss húsból készítik, amelyet kézzel pépesre lehet gyúrni. Ezt a szert vigye fel a haj teljes hosszára. Ha a haj száraz, akkor kissé hagyjon távolságot a tövektől, ha zsíros, akkor vigye fel a bőrre és a tövekre is. Ezután tegyen egy műanyag zuhanyzósapkát a fejére, takarja le egy törülközővel, és hagyja hatni 20 percig. Ezután mossa le szokásos samponnal. A víz legyen langyos, de ne forró.

Ártalmak és ellenjavallatok

Sokan úgy vélik, hogy a minőségi görögdinnye semmiképpen sem okoz kárt. Valójában ez nem teljesen igaz. A görögdinnye sok rostot tartalmaz, ami javítja a bélmozgást. Ugyanezzel a hatással bír a magnézium, amely szintén nagy mennyiségben van jelen a görögdinnyehúsban. Ha valakinek bizonyos bélproblémái vannak, a görögdinnye fogyasztása csak súlyosbítja azokat, legjobb esetben pedig hasmenést okoz. De ez a mellékhatás sem olyan ártalmatlan, mint amilyennek tűnik, mivel erős kiszáradáshoz vezethet.

Ezenkívül a görögdinnye ellenjavallt azoknak, akik krónikus vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvednek.

A görögdinnye-mérgezés tünetei

Magával a görögdinnyével nem lehet megmérgeződni, csak a benne lévő nitrátokkal – ezeket az anyagokat azért használják, hogy a gyümölcsök gyorsabban nőjenek és nagyobbak legyenek. Valójában a nitrátok nem mindig okoznak azonnali toxikus hatást. Az elég erős egészségű embereknél egyszerűen hosszan felhalmozódnak a szervezetben. Ez az immunrendszer gyengüléséhez, gyengeséghez, alvászavarokhoz, álmatlansághoz vezet.

A kisgyermekeknél, valamint a kismamáknál vagy a gyomor- és bélbetegségekben szenvedőknél azonban a hatás nagyon gyorsan jelentkezik. Eközben a mérgezés tünetei klasszikusak lesznek – hányinger, amelyhez rövid időn belül hányás, szédülés, gyomorfájdalom társul.

Néha a mérgezést nem a nitrátok jelenléte, hanem a helytelen tárolási körülmények okozhatják. Például, ha a felületen karcolás vagy repedés van, akkor a kórokozó mikrobák bejuthatnak a belsejébe, onnan pedig egyenesen a gyomorba kerülnek, hiszen a görögdinnye nem esik át hőkezelésen. Ezért kell olyan alaposan kiválasztani ezeket a gyümölcsöket.

Hogyan válasszon érett és édes görögdinnyét

Annak a jele, hogy a görögdinnye a dinnyeföldön nőtt, nem pedig üvegházban, az a sárgás folt a felületén – ezen az „oldalán” feküdt a gyümölcs az ágyásban. Emellett a görögdinnye színezetében jól láthatóaknak kell lenniük a csíkoknak. Összenyomáskor recsegő hangnak kell hallatszania, és a héj felső rétegének könnyen le kell válnia, még akkor is, ha csak enyhén megkarcoljuk a körömmel.

A görögdinnye szárának zöldnek és ruganyosnak kell lennie, nem pedig száraznak. Egyébként, ha a szár le van vágva, az azt jelezheti, hogy az eladó szándékosan tette, hogy elrejtse a termék minőségét. Sokan emlékeznek arra, hogy a dinnyét előzetesen meg kell kopogtatni. A tompa hang azt jelzi, hogy a gyümölcs túlérett, a túl csengő hang pedig azt, hogy éretlen. Ideális esetben mély hangnak kell hallatszania, amely rezgésre emlékeztet.

Természetesen a vásárlónak előzetesen meg kell vizsgálnia a görögdinnyét, ellenőriznie, hogy nincs-e rajta repedés vagy sérülés. Egyébként a görögdinnye héja nem lehet fényes. Az érett gyümölcsök héja mindig kissé matt textúrájú.

Ami a formát és a színt illeti, itt már nincsenek olyan szigorú szabványok, mint régen. Az elmúlt években megjelentek a piacon hosszúkás, ovális, sőt négyzet alakú görögdinnyék is. Az ízük is eltérő lehet, mivel a különböző fajták a cukortartalomban is különböznek egymástól.

A görögdinnye könnyű és friss illattal rendelkezik. A minőségi gyümölcsöknél ez még a héjon keresztül is érezhető. Ha nincs illat, az azt jelezheti, hogy valójában vegyszerek használatával termesztették.

Hogyan ellenőrizze a nitráttartalmát

Elméletileg a vásárló kérheti az eladótól a görögdinnye minőségét igazoló dokumentumokat. Ezek lehetnek számlák, amelyek a beszerzési forrást jelzik, biztonságot igazoló tanúsítványok stb. Sajnos a piaci eladóknál gyakran nincsenek ilyen dokumentumok. És a görögdinnye felvágása nélkül a nitrátok jelenlétének vagy hiányának ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen.

Ha az eladó beleegyezik a görögdinnye felvágásába, a szakértők azt javasolják, hogy figyeljen a fehér magvak jelenlétére. Ugyanis nitrátok és más hasonló mezőgazdasági vegyszerek használata esetén a hús gyorsabban érik. Azonban ezek az anyagok a magvakra gyakorlatilag nincsenek hatással. Tehát ha nagyon sok a fehér mag, akkor a görögdinnye termesztése során nitrátokat használhattak.

A szakértők azt is tanácsolják, hogy figyeljen a sárga és fehér erecskék számára a görögdinnye húsában. Ha sok ilyen ér található, az arra utal, hogy a termesztés során nitrogénműtrágyákat, vagyis nitrátokat használtak a tápanyag-utánpótlásra, ráadásul emelt dózisban.

A nitrátot tartalmazó görögdinnye vágásfelülete egyenletes és sima lesz. Azoknál a gyümölcsöknél, amelyek nem tartalmaznak káros vegyszereket, a vágásfelületen mindig szemcsék láthatók.

Hogyan tárolja helyesen a görögdinnyét

A görögdinnyeszezon nem tart sokáig, csupán 2–3 hónapig, és akkor sem minden régióban. Azonban a minőségi érett görögdinnyéket télig – sőt akár újévig is – el lehet tárolni. Ehhez az érettség valóban nagyon fontos, mivel más gyümölcsöktől eltérően a görögdinnye csak a dinnyeföldön tud beérni.

Ha a cél az, hogy a görögdinnyét újévig eltároljuk, akkor ne vásároljunk túl nagy gyümölcsöket. Az optimális választás a 4–5 kg-os görögdinnye. Ráadásul a hosszú távú tároláshoz a legjobb, ha késői fajták gyümölcseit vásároljuk; sok szakértő a „Holodok” fajtát ajánlja.

A görögdinnye kiválasztásakor maximális figyelmet kell fordítani a héj állapotára. A felületén még apró sérülések sem lehetnek. Egy alig észrevehető karcolás is negatívan befolyásolhatja a tárolási időtartamot. Ezért nemcsak a vásárláskor kell alaposan megvizsgálni a görögdinnyét, hanem nagyon óvatosan kell hazaszállítani.

A görögdinnyét elő kell készíteni a tárolásra. Ehhez mossa meg hideg vízben, törölje szárazra egy törölközővel vagy papírszalvétával, majd hagyja természetes módon megszáradni.

Úgy tartják, hogy a görögdinnyét a legjobb +1–5 Celsius-fokon tárolni. Ha a lakásban meleg van, a gyümölcs legfeljebb két hétig tárolható. Jobb áthelyezni egy üvegezett loggiára. Családi házban természetesen egyszerűbb, mivel ott van pince – ideális hely. A lényeg, hogy száraz legyen.

Úgy tartják, hogy a görögdinnyét nem szabad kemény felületen tárolni, alá feltétlenül puha törölközőt kell tenni. A helyiségben ne legyen túl száraz, ennek a gyümölcsnek normál páratartalomra és jó szellőzésre van szüksége.

A görögdinnye hosszú távú tárolásának három alapvető módja van:

1. Az akasztás a legegyszerűbb, ugyanakkor hatékony módszer. Ehhez csupán egy erős vászon- vagy lenvászon szatyorra lesz szükség. Ebbe teszik ezt a napfényes gyümölcsöt, majd felakasztják. Műanyag szatyrot nem szabad használni erre a célra, mert a görögdinnye gyorsabban megromlik.
2. A homokban tárolás bonyolultabb, de nem kevésbé hatékony módszer. Ehhez egy ládára van szükség, lehetőleg fából készültre, amelybe száraz folyami homokot kell önteni, mégpedig átszitáltat, hogy ne legyen benne nagy kagyló, kavics és kő. Ezt a homokot a láda aljára öntik úgy, hogy egyfajta 10 cm vastag „párna” keletkezzen. Erre helyezik a görögdinnyét úgy, hogy a felülete ne érintkezzen a falakkal. Az összes szabad helyet előkészített homokkal töltik fel. Tömöríteni nem kell. A homok helyettesíthető száraz gabonával vagy szárított szalmával (utóbbit tömeges dinnyetermés tárolásakor használják). Mindezek az anyagok a felesleges nedvesség felszívásához szükségesek. Városi körülmények között a legkönnyebben homokot lehet szerezni.
3. Tárolás vízben. Sok háziasszony szerint ez a módszer az optimális, de tiszta formájában csak magánház esetén valósítható meg. Hiszen ebben az esetben helyet kell találni egy edény számára, amelyben a görögdinnye szabadon úszhat. Ilyen körülmények között 4 hónapig könnyen megőrzi frissességét.

Egyes háziasszonyok homok helyett macskaalom használatát ajánlják, de valójában ezek az anyagok összetételükben nem teljesen azonosak. Ráadásul nem világos, hogy ez a szer reakcióba lép-e a görögdinnyében található anyagokkal vagy sem.

Le lehet-e fagyasztani

Elméletileg a görögdinnye húsa és leve lefagyasztható. De érteni kell, hogy a fagyasztás hatására a hús elveszíti eredeti szerkezetét. Nem lesz ropogós és rugalmas, de hozzáadható lesz fagylalthoz, desszertekhez, turmixokhoz és zselékhez. Gyümölcsjég is készíthető.

A legegyszerűbb mód a kockákra vagy golyókra fagyasztás. A görögdinnyét előzőleg hideg vízzel meg kell mosni és szárazra törölni. Hogy könnyebb legyen a hús feldolgozása, jobb a gyümölcsöt négy részre vágni. A görögdinnye héját le kell vágni – ezeket külön is fel lehet dolgozni. A húsból eltávolítani a magokat, ezeket a népi gyógyászatban használják, így nem kell kidobni őket.

Ha a húst kockákra fagyasztják, egyszerűen fel kell vágni, ha golyókra – fagylaltkanalat kell használni. Az elkészült darabokat műanyag vágódeszkára vagy tálcára kell helyezni úgy, hogy ne érjenek egymáshoz, majd a fagyasztóba tenni 2–4 órára. Használható a gyorsfagyasztó üzemmód, ha a hűtőszekrényben rendelkezésre áll. Amikor a görögdinnye darabok megfagytak, fa spatulával leválasztani a deszkáról, és áthelyezni műanyag edénybe vagy zacskóba. A fagyasztóban egy évig tárolhatók.

Léteznek más módszerek is. Például a görögdinnye cukorral is lefagyasztható. Ehhez a húsát a fent leírt módon fel kell vágni, és a kapott darabokat megszórni közönséges kristálycukorral – legfeljebb 200 g / 1 kg hús. Mindezt óvatosan összekeverni kanállal, edénybe tenni, és a fagyasztóba helyezni.

A görögdinnyedarabokat lefagyaszthatja gyümölcslében – őszibarack- vagy narancslében –, hogy egy pikáns ízű desszertet kapjon. Elég, ha a görögdinnye húsdarabjait egyszerűen felönti a lével egy megfelelő formában.

A szokásos jégkockaformában közvetlenül a görögdinnyelét is lefagyaszthatja, amelyet a turmixgépben összetört húsból nyer. Ezt a jeget még télen is hozzáadhatja desszertekhez, koktélokhoz vagy alkoholmentes italokhoz.

Hogyan fogyassza helyesen a görögdinnyét

Leggyakrabban a görögdinnyét szeletekre vágják. De ez nem mindig kényelmes, különösen a gyermekek számára, akik gyakran nagyon összepiszkolják magukat. Jobb, ha ezekről a szeletekről levágja a héjat, és kockákra vagy egyszerűen kis darabokra vágja. Ha maga a görögdinnye kicsi, a húsa akár kanállal is fogyasztható, ha a gyümölcsöt négy részre vágja. A gyerekeknek így a legkényelmesebb.

Mennyit lehet egy nap enni

Úgy tartják, hogy egy egészséges veséjű és normális anyagcseréjű ember számára a napi maximum egy kilogramm görögdinnye fogyasztható. Egy gyermek, különösen kisebb korú esetében azonban ennek körülbelül a harmada az ajánlott. Ismételten figyelembe kell venni a szervezet egyéni reakcióját, és ha a görögdinnye erős vízhajtó hatást fejt ki, csökkenteni kell ezt a mennyiséget.

Ehető-e este és éhgyomorra

Éhgyomorra nem ajánlott görögdinnyét fogyasztani. Irritálja a gyomor nyálkahártyáját, ami diszpepsziát és különféle kellemetlen érzéseket okoz. Elméletileg este is ehető a görögdinnye – nem túl kalóriadús étel. De sok vizet és rostot tartalmaz, meglehetősen erős vízhajtó és enyhe hashajtó hatása van. Ezért ahhoz, hogy éjszaka teljesen kipihenje magát és jól aludjon, jobb, ha este 6 óra után nem fogyasztja ezeket a gyümölcsöket.

Lehet-e enni a görögdinnye magjait

A görögdinnyemagok nagyon hasznosak – arginint, B-vitaminokat, ásványi anyagokat stb. tartalmaznak. A tudósok azonban azt mondják, hogy ezek a magok csak akkor hasznosak, ha alaposan megrágják őket, nem pedig egyszerűen lenyelik. Persze lehet a magokat a hússal együtt is fogyasztani, de ilyenkor nem mindig sikerül megrágni őket, ezért leggyakrabban külön és megszárítva eszik őket.

Lehet-e júliusban görögdinnyét enni

Oroszország európai területének nagy részén minőségi, érett görögdinnyék csak augusztus második felében jelennek meg. Napos és forró nyáron azonban ez korábban is megtörténhet – augusztus elején. De azok a görögdinnyék, amelyek júliusban jelennek meg a polcokon, egyszerűen nem értek volna be a szabadföldben, azaz a dinnyeföldön. Érésüket felgyorsította, hogy fólia alá helyezték, vagy eleve üvegházban termesztették.

A probléma az, hogy mind a szabadföldi, mind az üvegházi termesztés során nitrogén műtrágyákat, azaz nitrátokat juttatnak a talajba. Természetes érés során ezek az anyagok lebomlanak, és nem kerülnek toxin formájában az emberi szervezetbe. Üvegházi termesztés esetén azonban ez nem történik meg. És még ha nem is voltak mérgezési tünetek, ezek az anyagok akkor is bejutnak a vesékbe és a májba, ahol felhalmozódnak, idővel negatív következményekhez vezetve. Tehát érdemes legalább augusztus közepéig várni a görögdinnye vásárlásával.

Mit lehet készíteni görögdinnyéből: receptek

A görögdinnye gyakorlatilag sokoldalú gyümölcs. Először is, magában, nyersen is kiváló. Másodszor, levét készítik belőle, amiből pedig ízletes dinnyejeget kapunk, amelyet bármilyen italhoz hozzáadhatunk. A görögdinnyéből készül nyári puncs, alkoholos koktél, smoothie, zselé és szorbet is. És természetesen gyümölcssalátákba kerül, vagy tejszínes fagylalttal tálaljuk.

De a görögdinnyéből nemcsak desszerteket készíthetünk. Remekül párosítható sós ízű zöldségekkel és sajtokkal. Készíthetünk például salátát görögdinnyével, uborkával, rukkolával és feta sajttal. Vagy akár hideg gazpachót is paradicsomból és görögdinnyéből: a húsukat turmixgépben összeturmixoljuk, és újhagymát, bazsalikomot és mentát adunk hozzá.

Lekvár

Sokan kóstolták már a görögdinnyehéjból készült lekvárt. Valójában azonban ennek a gyümölcsnek a húsából is csodálatos desszert készíthető. A lekvárhoz 0,7 kg görögdinnyehúsra, 1 kg kristálycukorra, valamint 10-10 g citromsavra és vaníliás cukorra van szükség, mivel ezeknek a gyümölcsöknek nincs saját jellegzetes aromájuk.

A görögdinnyét meg kell mosni, a héját le kell vágni, a húsát ki kell magozni, és nem túl apró kockákra kell vágni. Az egészet tegyük lábasba, tálba vagy más lekvárfőzésre alkalmas edénybe, és szórjuk meg cukorral. Hagyjuk állni pár órát, hogy elegendő lé váljon ki. Ezután a lábast a lével és a hússal tegyük közepes lángra, forraljuk fel, majd hagyjuk közepes lángon további 15 percig, közben folyamatosan kevergetjük fakanállal vagy spatulával. Ezután vegyük le a tűzhelyről, és hagyjuk teljesen kihűlni. Ezt a műveletet még háromszor ismételjük meg. Az utolsó főzésnél, amikor a massza már forr és majdnem kész, adjuk hozzá a citromsavat és a vaníliás cukrot, főzzük 15 percig, majd vegyük le a tűzről, hűtsük kissé le, és töltsük előkészített üvegekbe.

Kompót

Hőkezelés során a görögdinnye elveszíti gyógyító tulajdonságainak egy részét, de így is sok hasznos anyag marad benne. A görögdinnye-kompót viszont tovább eláll, mint a frissen facsart lé. Így készül: 1 liter vízhez 0,5 kg dinnyehúsra és 3-4 evőkanál cukorra van szükség. A forró vízben elkeverjük a cukrot, beletesszük a kockákra vágott dinnyehúst (a magokat előzőleg eltávolítjuk), és felforraljuk, majd azonnal elzárjuk, hogy minél több hasznos anyag megmaradjon. A kompótot lehűtjük. Jobb, ha hidegen tálaljuk, vagy jégkockát teszünk bele.

Fagylalt

Készíthetünk gyümölcsjeget, ha a görögdinnye levét az áttört hússal lefagyasztjuk. De igazi fagylaltot is készíthetünk. Ehhez 400 g dinnyehúshoz 1 pohár 20%-os tejszínre és 1 evőkanál porcukorra lesz szükség.

A dinnyehúst a szokásos módon készítjük elő: kivesszük belőle a magokat, és akkora darabokra vágjuk, hogy beférjen a turmixgép táljába. Ezután egynemű pürévé turmixoljuk, hozzáadjuk a tejszínt, és újra felverjük, már mixerrel, mégpedig elég sokáig, hogy a massza kellően habos és levegős legyen. Az utolsó lépésben a kapott keverékhez hozzáadjuk a porcukrot, és ismét mixerrel felverjük, ezúttal alacsony fokozaton.

Ha szeretné, a kapott keveréket kiöntheti formákba (akár készen vásárolt, akár joghurtos poharakba), és beleszúrhat fa- vagy műanyag pálcikákat. Sajnos azonban ebben az esetben a textúra elveszíti könnyedségét, és jégkristályok jelenhetnek meg a fagylaltban, ezért jobb, ha műanyag edénybe teszi a fagyasztóba. Elég 2,5 órát a fagyasztóban tartani – a massza kellően megfagy, de még mixerrel felverhető. Felverés után ismét tegye a fagyasztóba 2–2,5 órára. A desszertet desszertes poharakban tálalja, a fagylaltkanál segítségével gombócokat formázva. Díszítheti mentaágacskákkal és friss görögdinnyedarabokkal.

Bor

Mivel a görögdinnye egy bogyós gyümölcs, amelyből számos alkoholmentes italt készítenek, logikus feltételezni, hogy bort is lehet belőle készíteni. Azonban vegye figyelembe, hogy a görögdinnye húsa körülbelül 93%-ban vízből áll, így nagy mennyiségre lesz szükség. És több cukrot is kell venni. Például egy 9 kg-os görögdinnye esetében, amelyben a hús körülbelül 1 kg-mal kevesebb, 0,6–1 kg cukrot kell venni.

A házi bor készítéséhez csak a legédesebb görögdinnyéket válassza, különben az ital erősnek fog tűnni. Asztali bor nem készíthető ebből a gyümölcsből, csak erős, édes bor. A görögdinnyét meg kell mosni, a héját le kell vágni, a húsát ki kell magozni. Csak a piros húst szabad használni, a fehér részeket kíméletlenül ki kell dobni. A kapott alapanyagot turmixgépben aprítsa fel, a levét öntse egy előkészített üvegballonba, és szórja meg cukorral a fenti arányban. A cukor mennyisége azonban szabályozható aszerint, hogy milyen erős bort szeretne.

Az erjedés sötét helyen, szobahőmérsékleten történjen. A ballonra vízzárat kell helyezni – azaz mindezt a szokásos módon kell végezni a házi bor készítése során. Egyes gazdasszonyok azt javasolják, hogy az erjedés felgyorsítása érdekében tegyen egy csepp szalmiákszeszt, de jobb, ha minden természetes úton történik. Amikor az erjedés befejeződött, a bort gézlapon keresztül szűrje le, és öntse előkészített palackokba. A bor általában rózsaszín árnyalatú, néha enyhén vöröses.

Pácolt görögdinnye üvegekben

Ez a szokatlan téli görögdinnye-tárolási mód azoknak való, akik szeretnek kísérletezni. Az elkészítéshez vegyen 2 kg görögdinnyehúst (a héját nem szükséges levágni), 1 liter vizet, 70 ml ecetet, 3 evőkanál kristálycukrot és 1,5 evőkanál finom sót. A vizet forralja fel, adja hozzá a cukrot és a sót, keverje el, majd hagyja alacsony lángon még 10 percig. Ezután vegye le a pácot a tűzről, szűrje le, majd adja hozzá az ecetet. Közben vágja a görögdinnyét apró darabokra, hogy kényelmesen elférjen az edényben, majd tegye előkészített üvegekbe, és öntse rá a pácot. Sterilizálja 20 percig, zárja le fedővel, fordítsa fejre az üvegeket, és hűtse le.

Lehet-e görögdinnyét adni az állatoknak

Kutyáknak és macskáknak is adhatunk görögdinnyét – sok háziállat magától vonzódik hozzá, mert számukra is fontos vitamin- és ásványianyag-forrás, és ezt érzik is. De az állatoknak csak feldarabolt, héjától és magvaktól megtisztított húsát szabad adni. Ellenkező esetben a keményebb héj felülete megsértheti a nyelőcsövet vagy akár a beleket.

Érdekes tények a görögdinnyéről

Úgy tűnhet, hogy a görögdinnye egy bogyó, amelyről mindent tudunk. De a tudósok nem hagynak fel az újabb és újabb felfedezések csodálatával. Tehát a görögdinnye egy igen érdekes bogyó. Teljes mértékben ehetőnek tekinthető. Kínában még azt is megtanulták, hogy minden részét felhasználják. Például a magvakat úgy pörkölik, ahogy fent leírtuk, a héjból pedig nemcsak édes kandírozott gyümölcsöt készítenek. Sózzák, pácolják, párolják is, könnyű zöldséges harapnivalóvá alakítva.

Mit mond még érdekeset a tudomány a görögdinnyéről? Érdekes tények a következők:

1. Bár a görögdinnye bogyó, ugyanakkor nemcsak a tökfélékkel, hanem az uborkával és a cukkinivel is rokonságban áll.
2. Nem ismert, pontosan hol történt a görögdinnye termesztésbe vonása, de a tudósok biztosak abban, hogy Dél-Afrika volt.
3. A legősibb görögdinnyének, amelynek magvait egy libanoni település ásatásain találták, legalább 5000 éves.
4. Jelenleg a görögdinnyét 96 országban termesztik, a vezetők Kína és Törökország.
5. Több mint 1200 görögdinnyefajtát számolunk, ezek többsége piros húsú, de van sárga és krémszínű is.
6. A görögdinnye leggyakrabban kerek vagy enyhén megnyúlt alakú, azonban Japánban négyszögletes terméseket nemesítettek ki. Úgy vélik, erre azért volt szükség, hogy a dinnyék ne guruljanak le az asztalról. Az első négyszögletes görögdinnyéket több mint 30 éve nemesítették ki, amikor a japánok a terméskezdeményt a megfelelő alakú, speciális fényáteresztő dobozokba helyezték. Aztán a termés nőtt, és felvette a doboz formáját. Ma az ilyen négyszögletes görögdinnyéket Brazíliában, az Emírségekben, sőt még Angliában is termesztik. Emellett a jelenlegi technológiák lehetővé teszik, hogy más alakú dinnyéket is termesszenek – például háromszögletű, szívre vagy akár emberi arcra emlékeztetőeket.
7. Vietnámban a görögdinnye az újév szimbólumának számít, ami némileg furcsa az oroszországi lakosok számára. A vietnami hiedelmek szerint a görögdinnye szerencsét hoz, méghozzá nemcsak anyagi téren, hanem az élet minden területén.
8. A görögdinnye természetes antidepresszáns – az összetevői hozzájárulnak a boldogsághormonok termeléséhez.

Görögdinnyék fotói