Rebarbara: összetétel, jótékony tulajdonságok és ellenjavallatok

Tapasztalatlan emberek gyakran összetévesztik a rebarbara hajtásait a céklával a málnás árnyalatú szár és a nagy, lédús levelek miatt. Egyes források szerint a növény Tibetből származik, mások Kínára hivatkoznak. Akárhogy is, sok ország sikeresen termeszt rebarbarát. Többek között Ázsia, Európa és Amerika.

Összetétel és kalóriatartalom

A növény összetétele 90% tiszta vizet és 10% szénhidrátot, zsírt, fehérjét, hamut és élelmi rostot tartalmaz.

A hőmérséklet emelkedésekor a rebarbara levélnyelei hajlamosak megkeményedni és oxálsavat felhalmozni. A növény kalóriatartalma mindössze 16 kcal 100 grammonként.

A rebarbarából általában csak a levélnyeleket fogyasztják. A levéllemez nagy koncentrációban tartalmaz oxálsavat. Ilyen mennyiségben történő fogyasztása irritációt, elzáródást, sőt a vesecsatornák szakadását okozhatja, ahol a sókristályok – oxalátok – kicsapódnak.

Miben hasznos a rebarbara?

Gyógyászati célokra a növényt nemcsak a hagyományos, hanem a népi gyógyászatban is használják. A rebarbara kiváló megelőző szer avitaminózis, vérszegénység és skorbut esetén. Ezenkívül a rebarbara képes gátolni a tüdőgyulladás kialakulását, és növeli az immunitást a különböző vírusos betegségekkel szemben. Rendkívül pozitívan hat a szív- és érrendszer működésére, megakadályozva a szívrohamok vagy iszkémiás stroke-ok kialakulását.

Nők számára

A nők szervezete számára a rebarbara különösen hasznos:

1. A magas E-vitamin-koncentrációnak köszönhetően javul a szervezet, a körmök és a bőr általános állapota. Csökken a hajhullás, fokozódik a hajnövekedés.
2. A gyökerekből készült tinktúrák görcsoldó hatásúak, ami különösen fontos a fájdalmas menstruációs ciklussal rendelkező lányok számára.
3. Kiváló fehérítő tulajdonságokkal rendelkezik, ami lehetővé teszi a növény használatát pigmentfoltok és szeplők eltávolítására.
4. Emellett erős antioxidáns, ami hozzájárul a női szervezet öregedésgátlási folyamatának aktiválásához.

Férfiak számára

Férfiak számára e növény fogyasztása az alábbi esetekben hasznos:

1. Szív- és érrendszeri betegségek esetén – javítja a vérkeringést, csökkenti a koleszterinszintet, kitágítja az ereket.
2. A dohány- és alkoholtermékek gyakori fogyasztása – semlegesíti a szervezetre gyakorolt negatív hatásokat, elősegíti a méreganyagok kiválasztását, csökkenti a másnaposság szindrómáját.

Terhesség alatt

Elsősorban a nőgyógyászok azt tanácsolják a várandósoknak, hogy fogyasszanak rebarbarát, mivel vérsűrítő hatása van. Ez csökkentheti a szülés közbeni vérzés kockázatát. A növény szárai emellett számos, a női szervezet számára nélkülözhetetlen anyagot tartalmaznak:

• B, E, C és P vitaminok;
• borostyánkősav, almasav, oxálsav és citromsav;
• pektinek és származékaik.

Ezen kívül a következő jótékony tulajdonságokkal rendelkezik:

1. Pótolja a szervezet K-vitamin-szükségletét, amelynek normája a várandós nők esetében 85–90 ml. Erre azért van szükség, hogy a véralvadási folyamat normalizálódjon, és megelőzze a magzat agyába történő vérzést a szülés során.
2. Nem engedi meg a magas vérnyomás kialakulását a nőknél.
3. Tekintettel a gyógyszerkészítményekre vonatkozó tiltásra, a rebarbara hatékony alternatíva a vérnyomás normalizálására.
4. A növény csökkenti a vér koleszterinszintjét, hozzájárul az érfalak megerősítéséhez, rugalmasabbá téve azokat.
5. A gyermek csontjainak és fogainak megfelelő fejlődéséhez és megerősítéséhez a nőnek kalciumra van szüksége. Egy csésze rebarbara körülbelül 348 ml ásványi anyagot tartalmaz. Emellett pozitívan hat az embrionális idegek, izmok és szív fejlődésére és növekedésére.

Szoptatás alatt

A szoptatás időszakában jobb korlátozni ennek a zöldségnek a fogyasztását, vagy csak rendkívüli óvatossággal enni. A magas savtartalom károsíthatja a gyermek egészségét. A legtöbb esetben az orvosok megtiltják a szoptató anyáknak, hogy fogyasszák. Végső esetben kis mennyiségű hőkezelt termékből lekvárt vagy kompótot lehet készíteni. De jobb, ha egy ideig megpróbálunk nélküle élni.

Gyermekek számára

A rebarbarát 10–12 hónapos kortól adhatjuk a gyermeknek. Különösen hasznos a székrekedésben szenvedő gyermekek számára. Soha ne adjunk nekik friss szárakat – csak könnyű kompótot. Két éves kor után ajánlott rebarbaraszirupra váltani. A fiatal hajtások emellett növelik az étvágyat. Enyhén édesíteni kell őket, hogy csökkentsék a savanykás ízt. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a túlzott fogyasztás súlyosan károsíthatja a gyomor falát.

A gyermek szervezetének reakciója a termékre rendkívül egyéni. A sav hatását enyhíthetjük, ha a rebarbarát más ételekkel kombináljuk. Például készíthetünk gyümölcskocsonyát. Tavaszi vitaminhiány esetén pedig hasznos lehet egy könnyű zöldségleves fiatal gyökerekkel és különféle zöldségekkel (burgonya, sárgarépa, hagyma, zöldfűszerek, fiatal borsó). Ha a gyermek nem akarja egészben megenni, készíthetünk krémlevest, ha az egészet botmixerrel összeturmixoljuk.

A rebarbara jótékony hatása a fogyásban

A rebarbara-diéta betartása nem jelent különösebb nehézséget, mivel nem kell éheztetnie magát, vagy megtanulnia összetett ételeket készíteni. Van azonban néhány nem elhanyagolható szempont. Először is elegendő figyelmet kell fordítani a szervezet állapotára, különösen a gyomor-bél traktus szerveire, és az emésztési zavar első jeleinél azonnal abba kell hagyni a termék fogyasztását. Ezenkívül fontos betartani az adagolást – nagy mennyiségben a rebarbara több kárt okoz az egészségnek, mint hasznot. A kívánt hatás eléréséhez elegendő napi egy adag étel.

A rebarbara-diétához készíthet salátát uborka, paradicsom, kaliforniai paprika, hagyma, káposzta vagy retek hozzáadásával. Kötelezően nagy mennyiségű zöldfűszert kell tartalmaznia. Ezenkívül bármilyen cukor hozzáadása nélküli egészséges ital megfelel. Elkészítheti menta, citromfű, almalé vagy narancslé hozzáadásával. Minden az ember ízlésétől függ.

A fogyás időszakában gyakorlatilag minden termék fogyasztása megengedett, kivéve az édes pékárut és édességeket. Továbbá emlékezni kell arra, hogy az ételeket lehetőleg párolva, főzve vagy sütve készítse. A rebarbarát nem szabad sütni. Ezenkívül fontos nem elfelejteni a szervezet vízháztartását. Tiszta víz, cukormentes kompót, zöld tea, gyümölcslevek, ásványvíz legyen elegendő mennyiségben jelen az étrendben naponta.

A rebarbara gyökerének gyógyító tulajdonságai

A növény gyógyító tulajdonságainak szintje közvetlenül összefügg a betakarítás időszakával és az elkészített termék minőségével. A hepatitisz elleni főzet elkészítéséhez a gyökereknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

• kor – 3–4 év;
• augusztustól novemberig bezárólag gyűjtött;
• nem lehet benne semmilyen rothadt vagy féregrágott rész;
• szárítás +65°C hőmérsékleten egyenletes sűrűségűre.

Megfelelő elkészítés esetén a termék enyhén kesernyés ízű és jellegzetes aromájú. Ezenkívül ropognia kell a fogak alatt rágáskor. A friss gyökerek sötétvörös színűek, a szárítottak fakó vörös-sárgák, kis foltokkal.

A magas makro- és mikroelem-tartalomnak köszönhetően a növény a következő gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik:

• erősíti az immunrendszert;
• javítja az emésztést és tisztítja a beleket;
• hozzájárul a testsúly megtartásához;
• segít eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből;
• epehajtó hatású;
• hozzájárul az idegrendszer működésének normalizálásához;
• megszünteti a duzzanatokat;
• erősíti a szív- és érrendszert;
• normalizálja a vérnyomást;
• megszünteti a vérszegénységet;
• javítja a porcok, csontok és szövetek képződését, ami hozzájárul az oszteoporózis kialakulásának megelőzéséhez;
• gyógyítja a sebeket és bőrbetegségeket;
• gyulladáscsökkentő hatású.
• kezeli a bonyolult betegségeket, mint a vitiligo és a pszoriázis.

Rebarbara a kozmetológiában

A növény gyökereiből készült levé gyakran használatos egyfajta alapozó krémként, mivel enyhe barnulást kölcsönöz a bőrnek. Ez különösen fontos azok számára, akik olyan betegségben szenvednek, mint a vitiligo.

Arcápoláshoz

A rebarbara segíthet kiegyenlíteni az epidermisz általános tónusát. Elég egyszerűen bekenni az érintett területeket a gyökér levével, és hagyni hatni 10–15 percig. Meleg vízzel lemosni. Fontos észben tartani, hogy a kezelés után egy ideig nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni.

Hasonló hatást érhetünk el, ha összekeverünk egy szokásos bőrhidratáló krémet és rebarbaralevet 1:1 arányban. A keveréket vigyük fel a bőrre, majd 15 perc múlva mossuk le.

A rebarbara kiváló eszköz a szeplők és pigmentfoltok fehérítésére. A speciális maszk elkészítéséhez szükség lesz:

• rebarbaraszárak – 2 evőkanál;
• apróra tört zabpehely – 1 evőkanál;
• 15%-os tejszín – 1 evőkanál.

Minden hozzávalót alaposan össze kell keverni, a kapott masszát felvinni a bőrre, 25–30 percig hagyni hatni, majd meleg vízzel lemosni.

A zsíros, pattanásos bőr gyógyítására és tisztítására a következő recept használható:

• apróra vágott rebarbaraszárak – 2 evőkanál;
• glicerin – 1 evőkanál;
• felvert tojásfehérje – 1 db

Mindent alaposan összekeverni, felvinni az arcbőrre, és 15–20 percig hagyni hatni. Ezután meleg vízzel lemosni. A kívánt hatás eléréséhez a maszkot minden második nap alkalmazza. Összesen 8–10 alkalommal.

A növény kiválóan segít a pattanások elleni küzdelemben. Készítsen egy speciális borogatást úgy, hogy összekeveri az apróra vágott rebarbaragyökereket ecettel. Szükség esetén ez a módszer segíthet horzsolások és zúzódások esetén is.

Nagyon hasznos és tápláló arcbőr-tonik készíthető ebből a zöldségből. Szükség lesz:

• finomra aprított rebarbaragyökerek – 3 evőkanál;
• forrásban lévő víz – 0,25 liter;
• méz – 1 evőkanál.

Keverjen össze minden hozzávalót, és hagyja a masszát teljes kihűlésig állni, majd szűrje le. Naponta kétszer törölje át vele az arcbőrt. A tonikot hűtőszekrényben tárolja.

Hajápoláshoz

A növény gyökereit a haj dúsítására és fényesítésére, valamint enyhe világosítására használják.

Az első esetben szükség lesz:

• apróra vágott gyökerek – 1 evőkanál;
• forrásban lévő víz – 1 liter

Öntse fel, és hagyja állni fél órán át. Ezután hűtse le, és használja öblítőként a samponos hajmosás után.

A hajfestéshez szükség lesz:

• apróra vágott rebarbaragyökér – 25 g;
• hideg víz – 0,25 liter.

A kapott keveréket forralja 20 percig, folyamatosan kevergetve. Ezután hűtse le 35°C-ra, és dörzsölje be tiszta, száraz hajba. Kellemes szalmasárga árnyalatot kap.

Ugyanerre a célra egy másik keverék is megfelel:

• apróra vágott gyökér – 150 g;
• fehérbor – 0,5 liter.

Forralja a keveréket addig, amíg az eredeti térfogat fele el nem párolog. Lehűlés után vigye fel a hajra. Világos szőke árnyalatot kap. Ha a keverékhez ad 0,5 teáskanál szódabikarbónát, akkor sötétsárga, vöröses árnyalatú színt kap.

Ártalmak és ellenjavallatok

Minden előnye és gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalma ellenére a rebarbara legalább annyi kárt okozhat, mint hasznot. A helytelen fogyasztás a kívánt szervezet-megerősítés helyett a meglévő betegségek súlyosbodásához vezethet. Vagy még rosszabb: új betegségek megjelenéséhez.

A növény fogyasztása szigorúan tilos, ha az alábbi kórképek állnak fenn a szervezetben:

• gyomorégés;
• húgykövesség;
• akut vakbélgyulladás;
• reuma;
• vérzési hajlam;
• köszvény;
• gyomorhurut;
• allergiás reakciók;
• cukorbetegség;
• hasnyálmirigy-gyulladás;
• a mellékpajzsmirigyek túlműködése;
• epehólyag-gyulladás;
• gyomorfekély;
• gyulladásos folyamat a hólyagban.

A zöldség helytelen fogyasztása szintén mérgezéshez vezethet: a növény fűszerként használt levelei oxálsavat tartalmaznak, amelytől mérgezés léphet fel.

Ha rendszeresen nagy mennyiségű zöldséget fogyaszt, a savasság növekedése miatt ízületi és vesebetegségek léphetnek fel.

Hogyan válasszuk ki és tároljuk helyesen a rebarbarát?

Ahhoz, hogy gyakrabban lehessen fogyasztani a rebarbarát, meg kell tanulni, hogyan kell helyesen gyűjteni és tárolni.

1. A további tárolásra kiválasztott növény nem lehet fonnyadt. A száraknak tömör szerkezetűeknek, erősnek és egyenesnek kell lenniük.
2. Érdemes a fiatal növényeket választani: ezekben az oxálsav koncentrációja többszörösen alacsonyabb.
3. A jó növények élénk színűek, és vastagságuk körülbelül egy hüvelykujjnyi.
4. Érdemes megjegyezni, hogy a kifejlett növény színe közvetlenül a fajtától függ. A leggyakoribb a vörös, zöld erezettel, de néha találkozni tisztán vörös vagy tisztán zöld színű egyedekkel is.

A tárolásra való előkészítés nagyon fontos lépés. A rebarbarát alaposan meg kell mosni folyó víz alatt, és papírtörlővel szárazra kell törölni. Csak ezután lehet a növényt vákuumzacskókba csomagolni. Ebben a formában körülbelül 24 órán át, hűtőszekrényben akár három napig is eltartható, azután fokozatosan romlásnak indul.

Ahhoz, hogy minél tovább élvezhessük a tápláló terméket, le lehet fagyasztani. Ez a folyamat kissé megváltoztatja a növény szerkezetét, de ha helyesen végezzük, nem befolyásolja jelentősen a tulajdonságait. A fagyasztás előtt a zöldséget elő kell készíteni.

A rebarbarát meg kell tisztítani a levelektől és a gyökérrésztől. A zöldséget elég egyszerűen meghámozni egy sima konyhakéssel. Meg kell emelni a héjat az egyik végénél, és végighúzni a másik végéig.

Az alak és a szín megőrzése érdekében előzetesen blansírozhatjuk. Elég egy perc forró vízben, majd azonnal jeges vízfürdőbe kell tenni. Ez az eljárás ajánlott, de nem kötelező.

Fagyasztás
A zöldséget fagyaszthatjuk hámozva vagy héjastól. Az első változat alkalmas kompótok készítéséhez, a második piték töltelékéhez és levesekhez.

A legegyszerűbb módja az egyszerű fagyasztás további összetevők nélkül:

1. A zöldséget kis rudacskákra vágjuk.
2. Egyenletes felületen elrendezzük, és körülbelül 1,5 órára a fagyasztóba tesszük. Ez megakadályozza, hogy a tárolás során összeragadjanak.
3. Ezután az előkészített terméket zacskókba vagy dobozokba adagoljuk. Nem kell a tárolóedényt teljesen megtölteni, jobb, ha 2–3 cm szabad hely marad. A zacskóból pedig érdemes minél több levegőt kiszorítani.
4. Mindent a fagyasztóba teszünk hosszú távú tárolásra (körülbelül fél évre).

Ugyanerre a célra használhatjuk a cukros módszert is:

• 1 kg zöldséget centiméteres darabokra vágunk;
• a konténerbe rétegenként rebarbarát és cukrot rétegezünk.

A fagyasztáshoz körülbelül 8-9 evőkanál cukorra lesz szükség. A rebarbara ilyen formában akár 10 hónapig megőrzi tulajdonságait. Felolvasztás után alkalmas sütemények és kompótok készítésére.

Használhatunk a fagyasztóban való tároláshoz egy szirupos töltetet is, amely 1 kg cukorból és két liter vízből készül. A kész oldatot le kell hűteni. A további előkészítés a következő sorrendben történik:

• a tartályt fóliával béleljük ki;
• ráhelyezzük és elegyengetjük a rebarbarát;
• leöntjük sziruppal és betesszük a fagyasztóba.

Egy nap elteltével a fagyott tömböt kivesszük a tartályból, becsomagoljuk folpackba, és további tárolásra helyezzük. Ilyen formában a termék akár egy évig is eltartható.

Mit lehet készíteni rebarbarából: receptek

A rebarbarát számos különféle étel elkészítéséhez használják: kásák, saláták, levesek, rakott ételek, zselék, mousse-ok, valamint kompótok, palacsinták, pite- és palacsintatöltelékek. Téli tartósításhoz is használják. Köztük a dzsem, a lekvár, a marmelád, a kandírozott gyümölcsök, sőt a gyümölcslé is.

A különféle ételek elkészítéséhez főként a szárakat használják – a gyökerek gyógyászati célokat szolgálnak.

Lekvár

A rebarbaralekvár készítése nem igényel sok erőfeszítést vagy időt. A lényeg, hogy a gyümölcsöt és a cukrot megfelelő arányban keverjük össze. Ezenkívül más gyümölcsökkel vagy bogyós gyümölcsökkel kombinálva is elkészíthető. Bármilyen kombinációban nagyon ízletes és intenzív ételt kapunk.

Klasszikus recept

• rebarbara szár – 1 kg;
• cukor – 1 kg.

Elkészítés:

1. A növény szárait mossuk meg, szárítsuk meg, és vágjuk kockákra.
2. A felvágott terméket ne fém edénybe öntsük, szórjuk meg cukorral, és hagyjuk 24 órán át ázni.
3. A szükséges idő elteltével tegyük a lekvárt kis lángra.
4. Főzzük forrásig, időnként megkeverve, majd még körülbelül 15-20 percig.
5. A kihűlt lekvárt üvegekbe töltjük, műanyag fedővel lezárjuk, és hűtőszekrényben tároljuk.

Cseresznyelevél hozzáadásával

• rebarbara szárak – 1 kg;
• cukor – 1 kg;
• cseresznye levelek – 100 g;
• víz – 0,2 l.

Elkészítés:

1. A szárakat mossuk meg, és vágjuk apró kockákra.
2. Készítsünk szirupot, adjuk hozzá a levelek felét. Amikor a cukor teljesen feloldódott, vegyük ki őket.
3. A forró sziruppal öntsük le a rebarbarát.
4. A kihűlt lekvárhoz adjuk hozzá a maradék leveleket, mindent ismét forraljunk fel, és főzzük még 5-10 percig. Elkészültükkor vegyük ki őket.
5. A forró lekvárt sterilizált üvegekbe töltjük, lezárjuk, és száraz, hűvös helyen tároljuk.

Kompót

Fontos emlékezni, hogy a főzéshez kizárólag a szárakat használjuk. Meg kell mosni, meghámozni és felvágni. Készíthetünk belőlük diétás italokat, valamint téli kompótot az ünnepre.

Narancs hozzáadásával

• rebarbara – 0,4 kg;
• cukor – 0,1 kg;
• narancs – 1 db;
• víz – 2 l.

Elkészítés:

1. Készítsük elő a szárakat, vágjuk apró darabokra.
2. A narancsot vágjuk gerezdekre, a héj eltávolítása nélkül.
3. Tegyük a vizet a tűzre, forráskor adjuk hozzá a cukrot, és ismét forraljuk fel.
4. Dobjuk a szirupba a rebarbarát és a narancsot.
5. Főzzük 30-40 percig közepes lángon.
6. A kompót fogyasztásra kész, csak hagyni kell kihűlni.

Téli tartósítás (3 liter)

• rebarbara – 0,7 kg;
• cukor – 0,2 kg;
• víz – amennyi belefér.

Elkészítés:

1. Vágja a szárakat 4–5 cm-es kockákra.
2. Öblítse ki az üvegeket, vagy hevítse ki a sütőben, majd tegye beléjük a felvágott zöldséget.
3. Öntse fel az egészet forró forralt vízzel, és hagyja állni fél óráig.
4. Öntse vissza a folyadékot a fazékba, oldja fel benne a cukrot, forralja fel, majd öntse vissza az üvegekbe.
5. Zárja le a befőttet, hűtse le, és helyezze a pincébe tárolásra.

Kandírozott kálmos

Az otthon készített kandírozott gyümölcsök megjelenésben elmaradnak a boltiaktól. Viszont tápértékben messze felülmúlnak minden édességet.

Hozzávalók:

• víz – 0,6 l;
• rebarbara – 2 kg;
• cukor – 2,4 kg;
• porcukor – 50 g.

Elkészítés:

1. Vágja a növényt kockákra, és merítse forró vízbe 2–3 percre.
2. Cserélje ki a folyadékot, adja hozzá a cukrot, és kevergetve forralja fel.
3. Főzze 5–7 percig, majd tegye félre 12 órára.
4. Ismételje meg az eljárást háromszor.
5. Hagyja lecsepegni a vizet, majd terítse szét a leendő kandírozott darabokat egy tepsire.
6. Helyezze a sütőbe száradni 3–4 órára.
7. Az utolsó lépés a kész kandírozott gyümölcsök megforgatása porcukorban. Ez azért szükséges, hogy a darabok ne ragadjanak össze tárolás során.

Leves

Ez az étel különösen tartalmas és ízletes lesz. A legjobb fiatal rebarbaraleveleket használni, mivel ezek tartalmazzák a legtöbb hasznos vitamint.

Hozzávalók:

• rebarbara – 0,3 kg;
• burgonya – 0,5 kg;
• zöldfűszerek, hagyma – 1 csokor;
• keményre főtt tojások – 3 db;
• baromfihús – 0,5 kg;
• víz – 2 l.

Elkészítés:

1. Készítsen húslevest, és tegye bele az apróra vágott rebarbarát.
2. Forralja fel, majd adja hozzá a burgonyát.
3. Amikor kész, tegye bele a hagymát, és hagyja állni 15–20 percig.
4. Tálaláskor tegyen a levesbe néhány darab tojást és zöldfűszereket.

Kisszel

Annak ellenére, hogy a rebarbara zöldség, elkészítésében semmiben nem különbözik a gyümölcstől. Főzés közben nagy mennyiségű vizet bocsát ki. A kisszel édeskés-savanykás lesz, ami igen időszerű a nyári hőségben.

Hozzávalók:

• rebarbara – 0,5 kg;
• cukor – 2 evőkanál;
• víz – 1 l;
• keményítő – 2 ek.

Elkészítés:

1. Vágja a szárakat kockákra, öntse fel vízzel, és adja hozzá a cukrot.
2. Főzze 15 percig kis lángon, időnként megkeverve.
3. Öntse le a folyadékot egy külön edénybe.
4. Oldja fel a keményítőt 0,5 pohár vízben, majd öntse a kiszelbe.
5. Forralja fel, és főzze további 5 percig.
6. Az ital elkészítése összesen 40 percet vesz igénybe.

Érdekes tények a rebarbaráról

1. A növény levelei mérgezőnek számítanak. A halálos adaghoz azonban nagyon nagy mennyiségre van szükség. Olyan magas koncentrációban tartalmaznak oxálsavat, hogy erős csípő érzést és duzzanatot okozhatnak a szájüregben és a garatban. Továbbá hányás és nehéz légzés is előfordulhat.
2. A tenyeres rebarbara (Rheum palmatum) része az Essiac teának (amely bojtorjángyökeret, juhsóskát és amerikai szil kérgét is tartalmaz). Azért vált népszerűvé, mert egy kanadai ápolónő, René Kaissé használta népi gyógymódként a rák betegség ellen. Elmondása szerint ez a recept az ojibwa indiánok ősi öröksége. Az igazság azonban az, hogy a kanadaiak először a 19. század elején találkoztak a rebarbarával.
3. Annak ellenére, hogy ez a növény a zöldségek közé tartozik, az amerikaiak gyümölcsnek nevezik. Odáig fajult, hogy egy 1947-es bírósági eljárás során határozat született arról, hogy a rebarbarát gyümölcsnek kell tekinteni, mivel ugyanúgy használják és készítik el. A vásárlók számára ez több mint előnyösnek bizonyult. Az importált gyümölcsök vámja jelentősen alacsonyabb a zöldségekéhez képest.

Rebarbarafotó