Dzsambolán: mi ez a gyümölcs és miben hasznos?

Ez a melegkedvelő gyümölcstermő fa a mirtuszfélék családjából a dzsambolán nevet viseli. Vannak más nevek is, amelyek szokatlanok országunkban: jambolán, fekete szilva, indiai szeder, dzsava szilva, dzsamun, lila szilva, dzsambul, japán szilva.

A japán szilva földrajzi elterjedése kiterjedt. Könnyen megtalálható a növény Indiában, a Himalájában, Malajziában, Srí Lankán és Ausztráliában, valamint Afrikában, Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken, Indonéziában, a Cook-szigeteken, Francia Polinéziában és Új-Kaledóniában.

Ez egy erőteljes, örökzöld fa, amely 20 méter magasra tör. Levelei nehézkesek, szétterülők, szárnyasak, erős terpentinszagot árasztanak. Kérge pikkelyes, a talaj közelében durva és repedésekkel teli. Virágai a rózsaszíntől a fehérig terjedő árnyalatokban illatoznak, vonzva a méheket.

Idővel a virágokból ellipszis alakú, 2–5 cm hosszú gyümölcsök lesznek. A termések vagy kis csoportokban, vagy fürtökben érnek, akár 40 bogyóból álló csokrokban. Eleinte a bogyók zöldek, majd fokozatosan színt kapnak, és végül csaknem feketévé válnak. A gyümölcsök júniusban érnek be, és a szél fújására könnyen lehullanak. Ízük édes, érezhető savanykássággal. Húsa lédús, többnyire összehúzó hatású, fehértől levendulaszínűig terjed. A szilva kóstolása után a nyelv lilává válik. A termés közepén magok találhatók.

Elterjedésének története

A fekete szilva Délkelet-Ázsiából származik. Megtelepedett Indiában, Burmában, Ceylonban, az Andamán-szigeteken. A fa tiszteletben áll a buddhisták körében. Szokás közvetlenül a hindu templomok közelébe ültetni, mint Krisna szent fáját.

Van olyan vélemény, hogy a dzsambolánt a Fülöp-szigetekre, Jávára és a Kelet-India más területeire még az őskorban terjesztették el. Másképp hogyan lehetne megmagyarázni a fa vallásos tiszteletét?

Érdekes tény! A 19. század végén a dzsambolán kicsírázott Hawaiin. De jelenleg annyira eluralkodott a szigeteken, hogy már minden eszközzel irtani kezdték. A helyi lakosok és a nyaralók felháborodnak azon az árnyékon, amelyet a növény vet a földre. Túlzottan elzárja a napfényt más hajtások elől.

Izraelbe is behozták nagyjából a múlt század közepén. Ott meleg van, és a szilva intenzíven nő, de kevés gyümölcsöt hoz. Sőt, nem is értékelik Izraelben. A fákat pusztán dísznövényként termesztik.

Amerikában a dzsambolán végleg elvesztette a tiszteletet. A gyümölcsök az utcákra hullanak, elpiszkítják a járdákat és a pázsitokat. Körülöttük rovarok rajzanak. Ezért az amerikaiak igyekeznek mihamarabb megszabadulni a fáktól, mint a szeméttől.

Termesztési feltételek

A Szizígium jambolán (tudományos név) szívesen megtelepszik a síkságokon és alacsonyabb magaslatokon, 1800 méter tengerszint feletti magasságig. Minél magasabban, annál kevesebb gyümölcs. Egyes területeken a fát csak faanyagforrásként használják.

Kényelmesen érzi magát az erős záporokkal rendelkező régiókban, virágzik a folyók közelében, és a megfigyelések szerint nyugodtan átvészeli a hosszan tartó áradásokat.

Ennek ellenére a jambolán meglehetősen türelmes a száraz, alacsony páratartalmú helyeken. Intenzíven növekszik, körülbelül 40 éves korára éri el a teljes érettséget, szereti a száraz időjárást a virágzás és a gyümölcsérés idején. A fiatal csemeték félnek a fagytól, az idősebb fákat viszont nem zavarják a rövid fagyok.

A növény hajlamos az alacsony, nedves talajokban megtelepedni, de alkalmazkodhat a magaslatokhoz is, előnyben részesítve a homokos vagy vályogos talajokat.

Termés

A japán szilva fa 4–5 éves korában kezd gyümölcsöt hozni. Ha a körülmények kedvezőek, a gyümölcsök megtöltik a kosarakat.

Különböző területeken a termés különböző időszakokban érik, kezdve a kora tavasztól, a Fülöp-szigeteken pedig május közepétől nyárig. Hawaiin a gyümölcsszüret a nyár vége felé, sőt ősszel történik. Például Jáván a japán szilva csak késő nyáron virágzik, hogy ősz végére beérjen. Ceylonon a fa szinte az összes nyári hónapban virágzik, a termés pedig novemberben és decemberben kész a betakarításra.

Az intenzív gyümölcsbetakarítási időszak Indiában tavasztól őszig tart. A folyamat csak kézi erővel történik. Előfordul, hogy kedvező években többször is ki kell menni kosarakkal az ültetvényekre. Egy 5 éves fán 700 bogyó nem rossz ajándék. A nagyobb fák sokkal bőkezűbbek.

Kémiai összetétel

A japán szilva élőhelyein élő lakosság régóta alkalmazza a fa különböző részeit gyógyítási célokra. A terápiát elősegíti a bennük lévő számos vegyi anyag jelenléte.

1. A levelek flavonol-glikozidokat, kvercetint, miricetint, triterpenoidokat, észterázt, galloil-karboxilázt és tannint tartalmaznak.
2. A törzs kérge gazdag betulinsavban, friedelinben, éterben és epi-friedelanolban, kvercetinben, kempferolban, miricetinben, és cserző tulajdonságokkal rendelkezik.
3. A bogyók a már felsorolt összetevőkön kívül tele vannak raffinózzal, glükózzal, fruktózzal, savakkal – citromsavval, almasavval, galluszsavval, antocianinokkal. Az íz savassága főként a galluszsav jelenlétének köszönhető. Emellett számos vitamint tartalmaznak – A, C, PP és B.
4. Az összetétel érdekes a különböző ásványi anyagok (foszfor, klór, réz, nátrium, vas, kálium, magnézium, kalcium, kén), gyanták, zsírok, fehérjék, rostok, gallusz- és oxálsav, illóolajok, fenolok, alkaloidok, mono- és diszacharidok jelenléte miatt.

Mit tartalmaz a japán szilva 100 g gyümölcsre vetítve:

• víz – 83,7–85,8 g;
• fehérje – 0,1–0,129 g;
• zsírok – 0,15–0,3 g;
• rost – 0,3–0,9 g;
• szénhidrát – 14 g;
• kalcium – 8,3–15 mg;
• magnézium – 35 mg;
• foszfor – 15–16,2 mg;
• vas – 1,2–1,62 mg;
• nátrium – 26,2 mg;
• kálium – 55 mg;
• réz – 0,23 mg;
• kén – 13 mg;
• A-vitamin;
• tiamin – 0,008–0,03 mg;
• riboflavin – 0,009–0,01 mg;
• niacin – 0,2–0,29 mg;
• aszkorbinsav – 5,7–18 mg.

A listát ki lehet egészíteni tanninnal, galluszsavval és oxálsav nyomaival, de csak nagyon kis mennyiségben. Az elemzések azt mutatják, hogy a levelek is gazdagok hasznos kémiai összetételben, ezért állati vitaminforrásként használják őket.

Mit lehet készíteni a dzsambolánból?

A gyümölcs összehúzó tulajdonságait sós vízzel «csillapítják». Sokan szárítják az érett bogyókat. Sokkal gyakrabban fogyasztják frissen. Célszerű a nagyobbakat venni, mert finomabbak. Az édes vagy enyhén savanykás íz mindenkinek tetszik. A japán szilvát felhasználhatjuk pitékben, szószokban, lekvárokban.

1. A legkevésbé mutatós gyümölcsöket levébe teszik, ami nagyon hasonlít a szőlőlére. A fehér húsú fajták a pektin jelenléte miatt sűrű zselé készítésére használatosak. Az éretlen gyümölcsökből ecetet készítenek.
2. A dzsambolanalé tökéletesen megfelel a kívánt összetevőnek a különböző szirupok és sörbetek ízének gazdagításához. Indiában az utcán edényekben kínálnak egy italt, amelyet összetört gyümölcsökből és léből készítenek. A keverékhez vizet, cukrot öntenek, citromsavat és valamilyen tartósítószert adnak hozzá. Az eredmény egy limonádéhoz hasonló ital.
3. A dzsambolana érdekes a desszertekben. A fekete szilvát töltelékként teszik pudingba, pitékbe, fánkokba, és használják sütemények, tortakrémek készítéséhez. A gyümölcshús ideális lekvárok főzéséhez.
4. A dzsambolana számos őshonos országában a szilvából bort készítenek, amely minőségében a portóihoz hasonló. Jól sikerülnek a likőrök, a brandyk. Ha a gyümölcsök megerjedtek, érdemes megpróbálni elkészíteni a kedvelt helyi italt, a «dzsambava» italt.
5. Indiában nagykeresletnek örvendő dzsambolanaecetet gyártanak. Átlátszó, vöröses árnyalatú, csábító illatú és vonzó ízű.

Felhasználás a népi gyógyászatban

A dzsambolana régi motoros a népi gyógyászatban. A dél-ázsiai országok lakossága ezzel a bogyóval menti magát számos betegség ellen, többek között akut hasmenés ellen vagy vizeletvisszatartás esetén.

1. A növény különböző részei aktívan befolyásolják a cukorbetegség kialakulásának lassítását. Kísérletek és tanulmányok ezt megerősítették. Ismert, hogy a főzött levélfőzet jelentősen csökkenti a vércukorszintet egerekben. A betegség megelőzése érdekében egyes országokban szárított magvakból készült port fogyasztanak.
2. A fekete szilva vízzel hígított leve segít legyőzni a mandulagyulladást. Gargarizálni kell. Egyébként ugyanez a folyadék gyógyító testápolóként enyhíti az ótvar megjelenését.
3. A magokat akkor használják, ha emésztési problémák vannak. A kezelés története bizonyítja, hogy a dzsambolana gyümölcse küzd a fekélybetegség és a hasmenés ellen. Az antibakteriális tulajdonságok elpusztítják a gyomrot vagy a beleket megszálló kórokozókat. Emellett a gyümölcshús és a héj szerves rostjai normalizálják a bél hullámzó mozgását az ételek akadálytalan áthaladása érdekében. A hasfájást a levélkivonat nyugtaja. Hasznos továbbá különböző etiológiájú bőrgyulladások, erős fullasztó köhögés, székrekedés, lázas állapotok esetén, és fertőtlenítő hatással van a szájnyálkahártyára.
4. Indiában, amikor kiütések jelennek meg a bőrön, elsőként a japán szilva leveleiből készült borogatáshoz fordulnak. Ha pedig fekélyek alakulnak ki, azokat a kéreg főzetével kezelik. A kérget vérszegénység, vérhas és cukorbetegség esetén is használják.
5. Már hagyománnyá vált az artériás hipertónia kezelése a japán szilva kérgéből és leveleiből készült főzetekkel és kivonatokkal. A gyümölcsök triterpenoidot tartalmaznak. Ez az anyag megakadályozza a koleszterin felhalmozódását. Ez előnyös azoknak, akiknek egészségügyi problémáik vannak, és megelőzés céljából is. A koleszterin-inhibitor csökkenti a szívinfarktus kockázatát, megakadályozza a plakkok lerakódását az erekben, az érelmeszesedést és a magas vérnyomást.
6. Hasznosak a japán szilva gyökerei. Számos népsoport használja őket, amikor valakit epilepsziás rohamok sújtanak.
7. A vérző aranyérben szenvedő embernek naponta, 2–4 hónapon keresztül kell fogyasztania a fekete szilvát, amíg be nem következik az enyhülés.
8. Általános erősítő hatást nyújt a dzsambolánmag-főzet mézzel. Megszünteti a fáradtságot, visszaadja a szervezet erejét és tónusát. A nagyobb hatás érdekében amlalevet is hozzáadhatunk.
9. Leírtak eseteket, amikor a levelek leve százlábúcsípéskor segített, és ellenméregként hatott, ha valaki ópiummal mérgezte meg magát.
10. Köztudott az antioxidánsok jelentősége az emberi szervezet számára. A tudósok felfedezték ezeket a megelőző hatású anyagokat a fekete szilva leveleiben. Alapos vizsgálatra várnak azok az illóolajok, amelyekben a dzsambolán fái és termései gazdagok, és amelyek antibakteriális és antioxidáns tulajdonságaikkal már most segítik az embereket.
11. A fekete szilva gyümölcse sok C-vitamint tartalmaz, amely – mint ismeretes – jótékony hatással van a bőrre. Ennek az az oka, hogy az antioxidáns tulajdonságok mellett a vitamin részt vesz a kollagén termelésében, amely megakadályozza a korai öregedést. Így a bőr regenerálódik, és javul a megjelenése. Az ázsiai országok hagyományos orvoslásában a dzsambolánmag-port írják fel, amikor hegeket és foltokat kell eltávolítani.
12. A tapasztalat igazolja, hogy a fekete szilva nemcsak az ínyencek öröme, hanem az egészségre is rendkívül hasznos. Súlyos gyomor-bélrendszeri betegség esetén azonban nem szabad fogyasztani; a többi ellenjavallat csak egyéni intoleranciára vonatkozik.

Felhasználási terület

1. A dzsambolánfákat a méhészek is elismerik. Virágaik nagy méztermő képességgel rendelkeznek.
2. Indiában a leveleket selyemhernyók táplálékaként és haszonállatok takarmányaként használják. Zanzibáron a helyiek szilvaágacskákkal tisztítják a fogukat.
3. A levelekből kinyert illóolajat szappanok vagy olcsó parfümök illatosítására használják.
4. A fák kérgéből festékeket készítenek. Ezek tartósak, és a barna szín számos árnyalatát adják.
5. A kéreg tannint tartalmaz, ezért bőr cserzésére és halászhálók tartósítására használják.
6. A faanyagot a termeszek nem károsítják, ezért keresett. Vízben hosszú ideig megőrzi tulajdonságait. Persze, az idő múlásával deformáció léphet fel. Indiában a faanyagot építőanyagként használják – gerendák, deszkák, oszlopok. Számos mezőgazdasági és nem mezőgazdasági ágazatban alkalmazzák. Elég annyit mondani, hogy a vasúti talpfák korábban szilvafákból készülhettek.
7. A népi gyógyászatban, a hagyományos orvoslásban és a gyógyszeriparban a dzsambolana érdemei szembetűnőbbek. Európa, Afrika és Amerika gyógyszertáraiban magvak és szárított kéreg található a kínálatban. A szállítást Délkelet-Ázsia országai végzik.

Milyen ártalmakkal járhat?

1. Óvakodjon attól, hogy gyümölcsöt szedjen az autópálya mentén növő fáról! A gyümölcsök felszívják az ólmot és a szennyezett levegő egyéb káros anyagait.
2. A még mindig hiányos ismeretek óvatosságra intenek: nem javasolt a szilva fogyasztása várandós és szoptató anyáknak, még gyógyítási célból sem.
3. A dzsambolana csökkenti a vércukorszintet, ezért ellenjavallt a fogyasztása tervezett műtét előtt és után.
4. Ne fogyassza a gyümölcsöt éhgyomorra, és ne igyon tejet közvetlenül a szilva elfogyasztása után!

A dzsambolana történelmi hazájában népszerű és megbecsült. Mindenkinek jót tesz, ha közelebbről megismerkedik a fekete szilvával. Figyelmet érdemel!

Dzsambolana fotó