Genipa: milyen gyümölcs ez és miért hasznos

A buzérfélék családjába tartozó genipa gyümölcstermő fa akár 30 méter magasra is megnő. Ez a karcsú, szétterülő ágú fa gyümölcseiről nevezetes, amelyeket az angolok 'marmeládésdoboznak' neveztek el, főként azért, mert a héja vastag és tömör, a húsa pedig illatos édességgel van tele.

A genipa lombhullató növény. A fényes, ovális levelek szélei fogazottak. A levelek szélessége 4 és 13 cm között változik, hosszúsága eléri a 33 cm-t. A levél közepén egy világos ér jól látható.

A virágzatok nagyok, 5–6 cm átmérőjűek, rózsa típusúak, 5 sárga, piros vagy fehér árnyalatú szirmuk van.

A genipa gyümölcsei ovális alakúak, 9–15 cm hosszúak, szélességük legfeljebb 9 cm. A héja érdes, mintha enyhén liszttel lenne meghintve. A gyümölcs belsejében világosbarna vagy sárga színű magvak találhatók. Érdekes, hogy a belső hús kezdetben krémszínű, de levegővel érintkezve fokozatosan megsárgul. És ez még nem minden a különleges tengerentúli gyümölcs egyedi tulajdonságaiból.

Hol nő?

A vadon termő genipa elterjedt Kuba, Puerto Rico, a Virgin-szigetek, Guadeloupe, Trinidad területén – Dél-Mexikótól, Kolumbián és Venezuelán át Perun, Bolívián és Argentínán keresztül. Ugyanezen a vidéken termesztik dísz- és gyümölcstermő növényként. Már régóta termesztik a genipát a Fülöp-szigeteken. Egyes országokban a fát természetes kerítésként vagy legelők sövényeként nevelik.

A múlt század 60-as éveinek közepén Latin-Amerika elindította a genipa szaporítására irányuló projektet az erdők helyreállítására Brazília északkeleti részén. Ott hatalmas ültetvényeket hoztak létre. A gyümölcsöket likőrök és más élelmiszeripari termékek előállítására használták, a fát pedig helyi szükségletekre.

Az Óvilágban a genipa ismeretlen. Voltak próbálkozások filippínó lelkesedők részéről a kultúra elterjesztésére az USA-ban. Egy Miami-i növénytermesztési állomáson a fa akár 6 méter magasra is megnőtt, de soha nem virágzott. Oroszországban, a 'Uszadba' mezőgazdasági tudományos központban is neveltek egy nagy fát. Nem hozott gyümölcsöt, majd a fagy elpusztította.

Ízpróba

Ezt a fát a gyümölcsei miatt termesztik. Belőlük fagylaltot, zselét, lekvárt, gyümölcsleveket és dzsemeket készítenek. Természetes formában a gyümölcsöket csak akkor lehet enni, amikor túlérettek és puhák lesznek. Az íze savanykás, szárított almára emlékeztet.

Először kissé fel kell szakítani a gyümölcs vékony héját, és ki kell szívni belőle a zselészerű tartalmat. A gyümölcs összes magját és héját kidobják. Ha mégis magok kerülnek a szájüregbe, azokat feltétlenül ki kell köpni.

Érdekes részlet: A genipa leve színtelen. De a levegőn érintkezésbe lépve az emberi bőrrel, tartós, sötétkék színű festékké alakul, ezért élelmiszer-színezékként használják. Az indiánok ezzel a lével rajzolnak testükre mintákat, és a szín tartósan, akár három hétig is megmarad.

Nem kevésbé egzotikus alkalmazást találtak a halászok. Éretlen gyümölcsökből készítenek csalit, és a vizek lakói szívesen úsznak a csemegéhez, horogra akadva.

A forró trópusi országokban aktuális a genipából készült kompót. A jól szomjoltó italt tisztán isszák, vagy borhoz adják. Egy másik módszert Puerto Ricóban alkalmaznak. A gyümölcsöket felszeletelik, vízbe teszik, és várják az erjedés kezdetét. Csak amikor a pépes massza megerjedt, akkor adják hozzá az illatos gyümölcsöket, bogyókat, aromás anyagokat. A szomjoltáson kívül a főzetnek tonizáló tulajdonsága is van.

Egyszerűen fel lehet vágni a gyümölcsöket, egy kancsó vízbe tenni, cukrot hozzáadni, és egy könnyű, limonádéra emlékeztető ital lesz belőle a forró napokra. Az utcákon árusok árulják a palackokba töltött, jéggel kínált koncentrátumot. A Fülöp-szigeteken népszerűek a hűsítő italok, valamint a zselék, sörbetek és fagylaltok. A gyümölcshús néha adalékként szolgál a pektin helyettesítőjeként, amely segíti a gyümölcslevek zselésedését. Brazília falusi lakói gyümölcsökből lekvárt, szirupot, alkoholmentes italt, bort és erős likőrt készítenek.

A gyümölcsökben, ahogy a kutatások mutatják, vannak fehérjék, szénhidrátok, almasav. A kalóriatartalom 113 kcal/100 g.

A genipa gyógyító tulajdonságai

A genipából készült kompót nemcsak fogyasztása kellemes és hatékonyan oltja a szomjat, hanem értékesebb tulajdonságai is vannak.

1. Közép-Amerika lakói régóta használják a kompótot köptetőként erős köhögés esetén. Kezelnek vele megfázásos betegségeket és anginát is. A virágok főzete lázcsillapítóként szolgál, akárcsak a levelek leve.
2. A gyümölcsökben gazdag kalcium-, foszfor- és aszkorbinsav- (C-vitamin-) tartalom figyelhető meg. Természetes, hogy a gyümölcsök általános erősítő és fiatalító hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
3. A helyi lakosságra jellemző, hogy sárgaság esetén a genipa gyümölcseihez folyamodnak, és féregűző szerként használják.
4. A vizelethajtó hatás nélkülözhetetlenné teszi a gyümölcsöket különböző etiológiájú ödémák, valamint a húgyúti rendszer betegségei esetén.
5. A népi gyógyászat azt ajánlja, hogy az éretlen gyümölcsöket aprítsák fel, és használják a kéreg főzetével együtt a garatgyulladás és a nemi betegségek kezelésében. Ezenkívül a gyökér főzete erős hashajtó hatású is.
6. A genipa kérge is hasznos. Gazdag tanninban, ami nélkülözhetetlenné teszi a bőr fertőző betegségeinek kezelésében. Ha a fa törzsén bemetszést ejtenek, a kéregből világos, édes ízű gyanta folyik. Nos, ez az a bizonyos erős fertőtlenítőszer. A gyantát vízzel hígítják, és a kapott oldattal nemcsak sebeket és karcolásokat, hanem még gyulladt szemeket is mosnak.
7. Megfigyelhető továbbá a genipatermékek aktív antibakteriális hatása a kórokozó mikrobákra, azaz antibiotikumként hatnak. Az összetört magvakat hánytatószerként lehet alkalmazni.

Ellenjavallatok

A genipát termesztő, gyümölcseit fogyasztó, valamint a virágok, kéreg, levelek, gyökerek tulajdonságait tanulmányozó emberek tapasztalata azt sugallja, hogy nincsenek ellenjavallatok. Csak egyéni érzékenység lehetséges.

Hol használják a genipát

Guyanában az éretlen gyümölcsöket főként halcsaliként használják. A földre hullott terméseket vad- és háziállatok eszik meg. A lombozat jó takarmánykiegészítőként szolgál az állatok számára.

A kérget gyakran használják bőrcserzésre, rostok előállítására. Igaz, az ilyen szálak csak durva ruházathoz alkalmasak.

A fiatal fát tűzifának, kerítésoszlopoknak használják. A tízéves fákat fűrészáruvá dolgozzák fel. A fa sárgásfehér vagy akár halvány rózsaszínű, alig észrevehető vöröses erekkel. Jó rostszerkezetű, kemény, de rugalmas és tartós. Azonban ezt a fát nagyon kedvelik a termeszek, ami kétségessé teszi a tartósságát.

A genipa fájából sokféle háztartási eszközt készítenek, egészen az asztalosipari termékekig. A virágok jó méhlegelőként szolgálnak.

Hogyan termesztik?

A genipát magról és dugványról is szaporíthatjuk. A magokat nem is kell külön előkészíteni. Elég, ha a jól fellazított talajba fél centiméter mélyre helyezünk egy magot. A hely legyen meleg, 23 fok feletti. A földet folyamatosan nedvesen kell tartani, de ne legyen vizes.

A csírák 25–30 nap múlva jelennek meg. 6 és 12 hónapos koruk között át kell ültetni őket. A fa nem igényel sok figyelmet, kiválóan túlél és virul még nehéz körülmények között is.

Ha a gyümölcstermesztés a prioritás, akkor a fák közötti távolságot 10–15 m-re kell beállítani. A lehulló levelek a talaj dúsítását szolgálják az ültetvényen.

A növény szó szerint a szemünk előtt nő. Három év múlva várható az első termés. A fa leggyakrabban évente egyszer terem. De vannak különösen termékeny fajták, amelyek egész évben örvendeztetik meg tulajdonosaikat. A genipa kedveli a túlnedvesedést, és jól érzi magát az időszakosan elárasztott talajokon, de egyáltalán nem tűri a hideget, és enyhe fagy esetén is elpusztul.

Ezért ez a növény nem található meg hegyvidéki területeken, ahol az időjárás változékony és eltér a forró, nedves trópusokétól.

Hol termesszük?
A helyet naposnak, világosnak kell választani; ha van árnyék, akkor csak kevés. A talaj reakciója semleges vagy enyhén savanyú legyen. Az öntözés legyen bőséges, hogy nyáron a talajt folyamatosan nedvesen tartsuk – pont az az eset, amikor jobb túlöntözni, mint alulöntözni.

A tápanyagutánpótlást legalább havonta kétszer kell elvégezni, váltogatva a szerves és ásványi műtrágyákat. Télen nem szükséges trágyázni.

A hőmérsékleti igény fontos követelmény. Télen a hőmérsékletet 15–20 fokon kell tartani, nyáron minél melegebb, annál jobb. Természetesen a genipa rövid ideig elviseli a 0 fokig történő lehűlést, de jobb nem kockáztatni.

Érdekes tények

1. A genipát különböző országokban haguának, csibarának, lanának, vitunak, malukónak nevezik.
2. A perui vizekben él egy kandiru nevű parazita harcsa. Szó szerint halálos félelemmel tölti el a helyi lakosságot. Képes beúszni az ember bármely, még a legintimebb helyére is, és kopoltyúin található éles tüskékkel rögzül ott. A parazita vérrel és a környező szövetekkel táplálkozik, nemcsak erős fájdalmat okoz, de halálos kimenetelű is lehet. Eltávolítása sebészeti beavatkozás nélkül nem lehetséges. Segíthet a genipa gyümölcs leve vagy az elégetett levelek. Ezeknek a termékeknek a kandiru rögzülési helyére való juttatása elpusztítja a halat, és azután eltávolítható.
3. A guatemalai indiánok szent jelentőséget tulajdonítanak a fának. Bizonyos rituálék során a gyümölcsöket a kezükben hordozzák, remélve és hívén, hogy ez megvédi őket a szerencsétlenségektől és betegségektől.

Fotó a genipa gyümölcsről