Mangosztán gyümölcs: jótékony hatásai és ellenjavallatai

A mangosztán egzotikus gyümölcs, amelynek számos elnevezése van. Néha mangosztinnak, mangosztánnak vagy mangkutnak is nevezik. A Clusiaceae családba tartozik, és közeli rokona a kambodzsai garcinia gyümölcsének, amelyet manapság nagyon aktívan használnak a dietetikában a túlsúly elvesztésére.

Mi az a mangosztán, és hogyan néz ki

Ez a gyümölcs a mangosztánfa termése. Vadon Indonéziában nő, de eredete ismeretlen. Jelenleg a mangosztánfákat Thaiföldön, Srí Lankán, Malajziában, azaz főként Délkelet-Ázsiában termesztik. Vannak azonban információk arról, hogy Hondurasban is termesztik.

A mangosztánfa sajátossága, hogy nagyon lassan nő, és átlagosan csak élete kilencedik évében kezd termést hozni. Cserébe azonban évente kétszer terem. Nagyon magasra nő – akár 6–25 méterre is –, egyenes törzse sötétbarna, néha csaknem fekete, pikkelyes szerkezetű kéreg borítja. Koronája piramis alakú.

A kéreg belsejében gyantás, keserű anyag található, amelyet természetes latexnek nevezhetünk. A mangosztán örökzöld növény, ágait hosszúkás-lándzsás, bőrszerű levelek borítják. Érdekes, hogy az idősebb levelek sötétzöldek, enyhén fényesek az alapnál, az új levelek pedig gyakorlatilag rózsaszín árnyalatúak.

A mangosztánfa virágai meglehetősen nagy méretűek, átmérőjük akár 5 cm is lehet, és csoportosan nőnek az ágak végén. Ovális szirmaik meglehetősen élénk színűek – piros, sárga, zöld foltokkal és szegéllyel.

A virágok gyorsan lehullanak, és a fákon kerek termések jelennek meg. Külső felületük sima, átmérőjük 3,5–7,5 cm lehet. A terméseket sűrű héj borítja, amely általában nagyon intenzív árnyalatú – vöröslilától sötétliláig. A héj vastagsága 6–10 mm. A belső hófehér, néha enyhén rózsaszínes, lédús hús 4–8 gerezdre oszlik. Magok belül lehetnek, de néha előfordulnak – kicsik, hosszúkás alakúak, kissé lapítottak.

A gyümölcs húsának finom illata van, és bár minden kézikönyv az ízét savanykás-édesként írja le, valójában összetettebb. Citrus, ananász, nektarin és eper jegyei találhatók benne, ezért szinte lehetetlen egyetlen szóval leírni.

Összetétel és kalóriatartalom

A mangosztán viszonylag alacsony energiaértékkel rendelkezik. Mindössze 73 kcal-t tartalmaz 100 g-onként.

A hús és a héj eltérő kémiai összetételű. A hús összetett savanykás-édes ízét az magyarázza, hogy sok savat tartalmaz (a pH-érték körülbelül 3,5 egység). Ugyanakkor sok cukrot is tartalmaz – a fruktóz a térfogat 2,4%-át teszi ki, a glükóz valamivel kevesebbet, a szacharóz pedig vezet (körülbelül 10%).

A hús összetevői a következő anyagok:

1. B-vitaminok, beleértve a folsavat, amelyek részt vesznek az anyagcserében és egyúttal normalizálják az idegrendszer működését.
2. Aszkorbinsav, amely önmagában erős antioxidáns, és javítja a véredények állapotát.
3. E-vitamin, amely gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és jótékony hatással van a reproduktív rendszerre.
4. Ásványi anyagok – kálium, nátrium, vas, jód, cink, fluor stb.

Összességében a hús csak a gyümölcs teljes tömegének körülbelül 30%-át teszi ki, a többi a sűrű héjra jut. Keserű íze van. A héj flavonoidokat (xantonokat) tartalmaz, amelyek rákellenes tulajdonságait ma különböző egyetemeken aktívan kutatják, valamint pektint. A héjban található tanninok keserű ízt kölcsönöznek neki, és összehúzó hatást fejtenek ki. Ezért ázsiai országokban e gyümölcs héját hasmenés és különböző gyomorpanaszok esetén használják.

A mangosztán gyümölcs jótékony hatásai

Általános előnyök

A mangosztán egyedülálló összetétele, valamint az a tény, hogy gyakorlatilag nincs ellenjavallata a fogyasztásának, nagyon ígéretes nyersanyaggá teszik a gyógyszeripar számára. Ráadásul nemcsak a gyümölcs húsának, hanem héjának is vannak jótékony tulajdonságai. Régen az ezen alapuló készítményekkel kezelték a húgyúti fertőző betegségeket. Emellett a fa leveleit és kérgét használják a farmakológiában és a népi gyógyászatban.

Maga a gyümölcs a következő jótékony tulajdonságokkal rendelkezik:

1. Antibakteriális hatás. A héjában található xantonok védelmet nyújtanak a kórokozó mikroorganizmusok ellen. Úgy vélik, hogy bizonyos gombafajok ellen is hatásosak.
2. Gyulladáscsökkentő hatás. Ennek oka a nagy mennyiségű flavonoid jelenléte, különösen az antocianinok, amelyek a héjnak intenzív lilás árnyalatot adnak. Ezek rendelkeznek a legkifejezettebb gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal. Ennek köszönhetően a héj kivonatát ízületi gyulladás és más hasonló betegségek kezelésére használják.
3. Az immunitás erősítése a C- és E-vitamin magas tartalmának köszönhetően.
4. A szív- és érrendszer állapotának javítása az aszkorbinsav és a kálium jelenlétének köszönhetően.
5. Az agyi vérkeringés normalizálása.
6. Az emésztési folyamatok javítása (ráadásul a mangosztán segít megszabadulni a gyomor-bélrendszeri rendellenességektől is).
7. Az anyagcsere-folyamatok felgyorsítása.
8. A daganatos betegségek hatékony megelőzése.

A húsban és a héjban található anyagok hozzájárulnak a fejfájás megszüntetéséhez és segítenek normalizálni az alvást. Ezenkívül a héjban nagy mennyiségben jelen lévő xantonok segítenek javítani a szellemi tevékenységet, valamint adaptogén funkciót töltenek be, azaz segítik a szervezetet a környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban. A szintén a héjban található pektinek fenntartják a mikrobiális egyensúlyt a bélben.

Nők számára

A szebbik nem képviselői számára a mangosztán gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt hasznos – ez lehetővé teszi a kismedencei szervek különböző betegségeitől való megszabadulást. Ezenkívül olyan anyagokat tartalmaz, amelyek elősegítik a menstruációs ciklus normalizálását. A nagy mennyiségű jód lehetővé teszi a pajzsmirigy bizonyos betegségei elleni küzdelmet. Az E-vitamin hatékony a reproduktív rendszer betegségeinek kezelésében.

Léteznek olyan kutatások, amelyek bizonyítják, hogy a mangosztán segít a korai öregedés elleni küzdelemben. E gyümölcs húsából és héjából készült kivonatok segítenek megtartani a nedvességet a bőrben és megakadályozzák a kiszáradást. Ezenkívül enyhe antibakteriális hatásuk van, és védik a bőrt a kórokozó mikrobák megtelepedésétől.

Belgiumban is végeztek kutatásokat a mangosztán reparatív tulajdonságairól. Konkrétan bebizonyosodott, hogy a kivonatain alapuló készítményekkel kezelt bőr gyorsabban regenerálódott, mint a növényi olajokat és szilikonokat tartalmazó szokásos termékek használata után.

Férfiak számára

A xantonok között (amelyekből a mangosztánban több mint 60 található) viszonylag nemrégiben elkülönítettek egyet, amelyet alfa-mangosztánnak neveztek el. Bebizonyosodott, hogy nemcsak normalizálja a vércukorszintet, hanem gyógyítja a szexuális diszfunkciót is, javítva a sperma minőségét, növelve annak aktivitását és mennyiségét. Tehát a mangosztán hasznos a férfi meddőség esetén. Ezenkívül számos kutatás kimutatta, hogy ez az anyag lehetővé teszi a vérnyomás szabályozását.

Végül, e gyümölcs kivonatain alapuló készítményeket használnak a prosztatagyulladás kezelésére és a prosztatarák megelőzésére.

Terhesség alatt

A kismamáknak nem ajánlott egzotikus gyümölcsöket fogyasztaniuk. Még ha a terhesség előtt már kóstolták is a mangosztánt, és az nem okozott semmilyen mellékhatást, ez nem jelenti azt, hogy ilyen súlyos hormonális átalakulás mellett a gyümölcs nem vált ki allergiás reakciót. Ezért a terhesség alatt jobb tartózkodni a gyümölcs fogyasztásától.

Szoptatás alatt

A szoptatás első két hónapjában a fiatal anyukák egyáltalán nem fogyaszthatnak egzotikus gyümölcsöket, nehogy allergiás reakciót váltsanak ki a gyermeknél. Később azonban kis mennyiségben beilleszthetik az étrendjükbe, de csak akkor, ha a nő a terhesség előtt már kóstolta a mangosztánt, és az nem váltott ki nála allergiát.

Gyermekek számára

Három évesnél fiatalabb gyermekeknek nem ajánlott mangosztánt adni, mivel magas az allergiás reakció kockázata. Idősebb gyermekeknek adható, de mindenképpen viszonylag kis mennyiséggel kell kezdeni.

Fogyás esetén

A gyümölcs hidroxi-citromsavat tartalmaz, ami alapot ad annak feltételezésére, hogy a gyümölcsök zsírégető hatással bírnak. Fogyókúrás szerként általában nem magát a gyümölcsöt, hanem a húsából és héjából készült kivonatokat használják, mivel ebben a formában a sav különösen aktívan fejti ki tulajdonságait.

Sajnos nem végeztek átfogó vizsgálatokat a mangosztán tulajdonságairól. Ami az összetevőjét képező hidroxi-citromsavat illeti, a tudósok bebizonyították, hogy hatása az ATP-citrát-liáz enzim aktivitásának elnyomásában nyilvánul meg. Ez az enzim részt vesz a lipidek bioszintézisében. Amikor az aktivitása gátlódik, az étellel elfogyasztott szénhidrátok nem zsírlerakódásokká, hanem glikogénné alakulnak át. Ezeket a változásokat az agy rögzíti, amely válaszul nagy mennyiségű szerotonint bocsát ki. A boldogsághormon emelkedett szintje segít csökkenteni az étvágyat, ami hozzájárul a fogyáshoz.

Ezenkívül a mangosztán kivonatai segítenek a szervezetnek növelni az energiafelhasználást. Ennek eredményeként a glikogén lebomlik, a lipidanyagcsere felgyorsul, ami segít leadni a felesleges súlyt.

De meg kell érteni, hogy az ilyen vizsgálatokban a résztvevőknek korántsem mindig sikerült megszabadulniuk a felesleges testsúlytól. Az eredmény nagymértékben függött a kivonat adagjától és a szedés időtartamától, gyakran a hatás nem volt túl tartós. Ráadásul a probléma az, hogy jelenleg az összes iparilag előállított gyümölcslé és kivonat ebből a gyümölcsből étrend-kiegészítő. Nincs egységes szabvány, és a hatóanyag adagja eltérhet – akár ugyanazon gyártó különböző tételei között is.

Továbbá kiderült, hogy a mangosztán jobban segít leadni a zsíros ételektől, nem pedig az édességektől származó felesleges súlyt. Tehát a fogyásban betöltött szerepét valószínűleg erősen eltúlozzák a marketingszakemberek – legalábbis jelenleg. A tudósok úgy vélik, hogy ez a gyümölcs összességében meglehetősen ígéretes termék, és talán a jövőben az alapján hatékonyabb készítményeket lehet majd előállítani.

Egyelőre elég egyszerűen hozzáadni a mangosztán húsát joghurthoz, smoothie-hoz vagy kefirhez, hogy javítsa az emésztési folyamatokat, eltávolítsa a toxinokat és ezáltal legalább egy kicsit felgyorsítsa az anyagcserét.

A mangosztán a népi gyógyászatban

Délkelet-ázsiai országokban a mangosztán húsát általában csak a konyhaművészetben használják (mégpedig gyakran hűtve fogyasztják, zúzott jégből készült „párnán” tálalva). A gyümölcs maga egyébként nem tárolható sokáig. Viszont a gyógyászati célokra használt héja sokáig eltartható. Néha kis száraz darabokként hagyják, de leggyakrabban porrá őrlik.

Az alapján a következő készítményeket készítik:

1. Főzet. 500 ml forrásban lévő vízhez 1 teáskanál por szükséges. A keveréket felforraljuk, majd azonnal lekapcsoljuk. Amikor elfogadható hőmérsékletűre hűlt, szűrőn (akár papírszűrőn) átszűrjük, és apró kortyokban isszuk. A főzet antibakteriális és gombaellenes hatásai miatt hatékony gonorrhoea, candidiasis, krónikus urethritis és cystitis esetén. Ezenkívül a főzet kifejezett lázcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik.
2. Áztatás. 200 ml forrásban lévő vízhez 1 teáskanál port veszünk, és egy órán át állni hagyjuk. Ezt a mennyiséget két adagra osztjuk, és reggel és este isszuk. Az áztatás jól segít a bélfertőzés és a vérhas különböző tünetei esetén. Továbbá használják szájöblítőként szájgyulladás, nyelvgyulladás és a szájüreg egyéb hasonló betegségei esetén.

Mind az áztatás, mind a főzet keserű ízű. Ezért kívánságra egy kis mézet lehet hozzáadni.

Az áztatás és a főzet külsőleges használatra is alkalmazható, azonban ebben az esetben a hatóanyag koncentrációját növelni kell. Azaz mindkét receptben ugyanahhoz a mennyiségű forrásban lévő vízhez 3 teáskanál port kell venni. Ilyenkor a főzetből vagy áztatásból borogatás készíthető ekcéma és különféle dermatitisz ellen, valamint gyógyfürdő vízhez adható.

A mangosztánhéjpor, ha elég finomra van őrölve, használható adalékként gyógykenőcsökhöz kiütés, gombás betegségek és ekcéma ellen.

Alkalmazás a kozmetikában

Thaiföldön mangosztán alapú kozmetikumokat gyártanak. Azonban otthon is elkészíthetők. Általában a kozmetikai termékekhez mangosztánhús kivonatot vagy a héjából készült port adnak.

Ezt az összetevőt gyakran használják érett bőrre szánt maszkokban és krémekben. Az életkor előrehaladtával a bőr regenerációs képessége jelentősen romlik, ami a barrier funkció gyengülésével jár. A mangosztánkivonatok azonban orvosolhatják a helyzetet. A bennük található anyagok segítenek kiegyenlíteni a bőr textúráját, javítani a színét, eltüntetni a finom ráncokat. Ezenkívül a mangosztán segít enyhíteni az irritációt és a gyulladást, megszüntetni a pirosságot, és megszabadulni a couperose-tól (ami látható érrendszeri hálózat formájában nyilvánul meg).

A gyümölcs alapú készítményeket a bőr sérülés utáni helyreállítására is használják.

Leggyakrabban az ájurvédikus termékeket és házi kozmetikumok összetevőit árusító üzletekben található mangosztánhéjpor. Használata a következő:

1. Problémás arcbőrre való maszk – 1 teáskanál port összekeverünk kefirrel és frissen facsart citromlével, hogy folyékony tejföl állagot kapjunk. A keveréket 15-20 percig az arcra visszük, majd szobahőmérsékletű vízzel lemossuk. A maszk enyhe fehérítő hatással rendelkezik.
2. Zsíros arcbőrre való maszk – 1 teáskanál mangosztánhéjport összekeverünk folyékony virágmézzel és frissen facsart citromlével (elég egy fél gyümölcs levét venni). Az állagának azonosnak kell lennie a fent leírt maszkéval. A keveréket 15 percig a bőrön hagyjuk, majd hideg vízzel lemossuk.
3. Szkrab problémás bőrre. A por bármilyen lipid alapanyaggal – például joghurttal – keverhető. Soha nem lesz belőle egységes keverék, de ebben az esetben éppen ezt a tulajdonságát használják ki, a szemcsék pedig csiszolóanyagként funkcionálnak. Az ilyen szkrab nemcsak a gyulladás csökkentésében segít, hanem a komedonoktól (mitesszerektől) is megszabadít.

A porból testradírt készíthet, ha különböző alapolajokkal – például őszibarack- vagy mandulaolajjal – keveri össze. Zsíros bőr esetén adjon hozzá egy kis friss citromlevet.

A mangosztán forrázatát vagy főzetét hozzáadhatja a fürdővízhez – az is növeli a bőr tónusát. A gyümölcs porát gyári krémekbe és maszkokba is keverheti.

Kulináris felhasználás

Délkelet-Ázsia országaiban a mangosztánt széles körben használják a konyhaművészetben. Salátákat készítenek belőle, többek között tenger gyümölcseivel, valamint gyümölcskoktélokat és desszerteket, finom habokat és szufléket, pikáns szószokat, amelyek kiválóan passzolnak húshoz és halhoz. A mangosztánból remek töltelék is készíthető édes pitékhez. Ez a gyümölcs friss jegyeket és enyhe citrusos ízt kölcsönöz.

A gyümölcsből különböző ételeket készíthet.

Gyümölcssaláta

A mangosztán húsát apró darabokra vágja, és keverje össze felvágott ananásszal, eperrel és más thai gyümölcsökkel.

Mangosztánnal készült smoothie

Vegye 2–3 gyümölcs húsát, vágja darabokra, turmixolja le egy zsírszegény, adalékanyagok nélküli joghurttal. A smoothie-hoz epret vagy citrusféléket is adhat.

Mangosztánlekvár

Vegye a gyümölcs fehér húsát, aprítsa fel, keverje össze egyenlő mennyiségű barna cukorral, és adjon hozzá egy kis fahéjat. Forralás után a keveréket néhány percig főzze.

Mangosztán alapú szósz

Vegyen 5–6 gyümölcsöt (mérettől függően), fél teáskanál friss lime-levet, 150 ml forralt vizet, 1 teáskanál kukoricakeményítőt, 1 teáskanál curry-fűszerkeveréket, 3 csipet sót és 1 csipet cukrot. A mangosztánokat hámozza meg. A magokat nem kell kidobni. Enyhén megpírthatja őket egy serpenyőben olaj nélkül, és hozzáadhatja a szószhoz vagy valamilyen salátához. A szószt wokban vagy tapadásmentes aljú edényben készítse. A finomra vágott mangosztánt ebbe az edénybe tegye, adja hozzá az említett fűszereket és a lime levét, majd öntse fel fél pohár vízzel. Az edényt tegye a tűzhelyre, és lassú tűzön tartsa, amíg a hús teljesen megpuhul. Eközben a kukoricakeményítőt keverje össze hideg vízzel, hogy sima, csomómentes legyen (csak hideg vízben oldódik). Amikor a gyümölcshús villával összenyomható, akkor következik a végső szakasz. A gyümölcs- és fűszerpürét keverje össze a vízzel hígított keményítővel, és kevergesse, amíg egységes masszát nem kap. Még egyszer összeturmixolhatja, és lassú tűzön addig melegítse, amíg besűrűsödik, de ne hagyja felforrni.

„Három íz” saláta mangosztán-öntettel

Ez egy hagyományos thai étel, amelyet az orosz viszonyokhoz is lehet igazítani. Elkészítéséhez szükség lesz 100 g ananászra (lehetőleg friss, ne konzerv, mert az utóbbi túl édesnek számít), 10 darab nagy főtt garnélára, fél salottahagymára, fél chili paprika hüvelyre, 7-8 koktélparadicsomra, 50 ml mangosztánszószra (amelyet a fent leírt módon készítenek), mentalevelekre, 100 g főtt csirkemellre. Az utóbbi hozzávalót gyakran pulykával helyettesítik, de annak a húsa szárazabbnak számít, így lehet, hogy több szószra lesz szükség.

A garnélarákot kiolvasztjuk, eltávolítjuk a páncélját és a kemény hátérszakaszt, majd forrásban lévő sós vízben legfeljebb 2 percig főzzük. A csirkemellet vagy a pulykát szintén előfőzzük. A chili paprikát vékony karikákra vágjuk, a magokat feltétlenül eltávolítjuk. A csirkehúst kockákra vágjuk. A salottahagymát meghámozzuk és karikákra vágjuk, majd negyedekre osztjuk. A koktélparadicsomokat félbevágjuk. A hagymát és a chili paprikát egy külön edényben összekeverjük a mangosztánszósszal. Szükség esetén lime levet is adunk hozzá, és hagyjuk egy kicsit állni.

Egy salátástálba tesszük a csirkedarabokat, a paradicsomokat, a kockára vágott ananászt és az egész garnélákat. Ezután leöntjük az elkészített öntettel és összekeverjük. Végül mentalevelekkel díszítjük.

Thai saláta mangosztánnal, garnélarákkal és sertéshússal

Elkészítéséhez szükség lesz 6-7 meghámozott mangosztánra, 100 g nem túl zsíros sertés darált húsra, 8-10 nagy garnélára, 2-3 salottahagymára. Ehhez a salátához egy összetett szósz kell, amely friss lime lé (3 evőkanál), hagyományos halszósz (20 ml), kevés kajenni bors, 1 evőkanál cukor (nem púpozva) és egy marék mentalevél felhasználásával készül. A darált húst főtt sertéshúsból készítjük. A garnélákat megtisztítjuk és a fent leírt módon megfőzzük.

A mangosztánt meghámozzuk és gerezdekre szedjük. A hagymát vékony tollakra és félkarikákra vágjuk. Az öntetet egy külön edényben készítjük el, addig keverjük a hozzávalókat, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik. A salátástálba tesszük az összes hozzávalót, leöntjük a szósszal, majd összekeverjük és 15 percig állni hagyjuk, hogy a hús és a tenger gyümölcsei is átjárják a gyümölcs és az öntet ízei.

Mangosztánsörbet

Ehhez csak a gyümölcs húsára van szükség. Több adag elkészítéséhez 500 g gyümölcshúst veszünk. Abból kell kiindulni, hogy 100 g húshoz 2-3 darab gyümölcs (héjastul) szükséges. A gyümölcsöket meghámozzuk, kivesszük a magokat, a húst pedig turmixgépben felverjük nagyon kevés sóval. Ezután a felvert gyümölcshúst hűtőszekrénybe tesszük, de nem a fagyasztóba, 30-40 percre. Közben cukorszirupot főzünk – mint a szokásos sörbet esetében. Az egzotikumok kedvelői készíthetik kókuszvízzel is, mivel az egészségesebb és sok ásványi anyagot tartalmaz. Tehát fél óra múlva a gyümölcspürét összekeverjük a sziruppal, amíg egynemű masszát nem kapunk. Ezután a fagyasztóba tesszük – 3 órára. Kb. 20-30 percenként megkeverjük a pürét.

A mangosztánt a konyhában nemcsak a fent felsorolt módokon használhatja fel. Például a gyümölcshúsból nyert levet citrusos zseléhez adják. Egyébként a mangosztán héja a pektintartalma miatt önmagában is zselésítő tulajdonságokkal rendelkezik. A keserűség eltávolításához azonban hőkezelésre van szükség.

Ártalmak és ellenjavallatok

A mangosztánt az egyik legbiztonságosabb élelmiszernek tartják. Valóban, a megfigyelések során nem találtak olyan esetet, amikor a fogyasztása negatív hatással lett volna az emésztőrendszerre. Ennek ellenére óvatosan illessze be az étrendjébe.

Mint minden más egzotikus gyümölcs, a mangosztán is allergiás reakciót válthat ki. Ez többnyire bőrkiütés, bőrpír és viszketés formájában nyilvánul meg. Ilyen tünetek jelentkezésekor azonnal zárja ki a gyümölcsöt az étlapjából. Ugyanezen okból nem ajánlott a fogyasztása terhesség és szoptatás alatt.

Más korlátozások is léteznek. Úgy vélik, hogy a mangosztán nagy mennyiségben történő fogyasztása csökkentheti a vércukorszintet. Bár cukorbetegek számára összességében hasznos, ezért nem fogyasztható ellenőrizetlenül. A fent leírt kapcsolat a hidroxicitromsav és a szerotonin között azt is eredményezi, hogy ez a gyümölcs nem kombinálható a depresszió kezelésére felírt gyógyszerekkel. Hiszen – bármennyire paradox is – a szerotonin túltermelődése mérgezést okozhat, méghozzá meglehetősen súlyosat.

Érdekes módon a kutatások kimutatták, hogy a mangosztán – ellentétben rokonával, a kambodzsai garciniaval – jól kombinálható a zöld teával. Alkohollal, bizonyos hormonális készítményekkel, valamint a vér viszkozitására és alvadására ható szerekkel azonban nem ajánlott fogyasztani. Továbbá a magas gyümölcssavtartalom miatt reflux, hasnyálmirigy-gyulladás és magas savtartalmú gyomorhurut esetén – különösen, ha ezek a betegségek akut fázisban vannak – nem szabad beilleszteni az étlapba.

Hogyan válasszuk és tároljuk

Nem is olyan nehéz friss mangosztánt választani. Elég nagynak kell lennie (hiszen a hús a térfogatának csak egyharmadát teszi ki), és tapintásra rugalmasnak. A héj legyen sima, hibátlan és ne legyen túl kemény.

A héj színe egyenletesen lilás legyen, foltok nélkül. Ha foltok jelennek meg, az arra utalhat, hogy a gyümölcsöt már túl sokáig tárolták. Erre utal a felső levelek barnás árnyalata is – ideális esetben sötétzöldek. Ha a héj repedezett, az a gyümölcs romlására utal. Ezenkívül a repedéseken keresztül a héjban lévő keserű anyagok behatolhatnak a húsba, és egyszerűen íztelenné válhat.

A mangosztán a hűtőszekrényben két hétig is eltartható, ha még a héjában van. A mangosztán húsát nem szabad lefagyasztani, mert elveszíti minden jótékony tulajdonságát. Ahhoz, hogy két hétnél tovább megőrizze, legfeljebb szirupot készíthet belőle. Egyes szakértők a kíméletes tartósítást is ajánlják – a gyümölcsöket legfeljebb 10 percig sterilizálják, különben nemcsak jótékony tulajdonságaikat, hanem ízüket és aromájukat is elveszítik. A hagyományos mangosztánlekvár is eltartható néhány hónapig.

Hogyan tegye, hogy a mangosztán beérjen?
Ez a gyümölcs csak a fán érik be, ezért kizárólag már megérett gyümölcsöket szabad választani.

Hogyan tisztítsuk és fogyasszuk helyesen a mangosztánt

Ezt a gyümölcsöt legjobb frissen fogyasztani. Ehhez először megszabadulnak a héjától. A gyümölcs felső leveleit kézzel nyitják fel. Ha a gyümölcs érett, elegendő két ujjal oldalról megnyomni. Ekkor megreped, és könnyen lehúzható a héja, alatta található az ízletes hús.

Előfordul, hogy a héj nyomásra nem reped meg. Ilyenkor több bemetszést ejtenek a késsel, ügyelve arra, hogy ne legyenek túl mélyek, és ne sértsék a húst. Egyébként óvatosan kell eljárni, mert a mangosztán sima héján a kés erősen csúszik. Ezután óvatosan megemelik a héjat késsel vagy villával, és leveszik azt, akár egészben, akár félbe. A keletkező félből kanállal kiemelik a húst.

Ehetők-e a magok

A mangosztán magjai a gyümölcs magjai. Nyersen nem fogyasztják őket. De sült formában népszerű fűszer a thai konyhában.

Érdekes tények

A mangosztánhoz sok legenda fűződik. Némelyik a maga módján értelmezi a nevét. Például az egyik legenda szerint a gyümölcsöt először „mangkut”-nak hívták. Aztán valamelyik piacon egy idegen félrehallotta a nevet, és megkérdezte: „Ez mangó lenne?”. Az eladó állítólag így válaszolt neki: „Mango son-tin”, ami nagyjából azt jelenti: „Miféle mangó az ördögbe?”. De a „mango son-tin”-ből „mangosztán” lett, és a név tovább terjedt. Úgy tűnik, ez csupán egy turistáknak szánt mese, de annál érdekesebb.

Egy másik legenda szerint Buddha fedezte fel először a mangosztánt egyik vándorlása során. A gyümölcs frissítő íze annyira megtetszett neki, hogy Buddha megáldotta ezeket a gyümölcsöket, és elhozta az embereknek – mint a mennyek rendkívüli ajándékát. Ebben a történetben van egy szem igazság is – a mangosztánt Délkelet-Ázsiában ősidők óta ismerik.

A fa, amelyen ezek a gyümölcsök nőnek, valóban egyedülálló. Elméletileg a mangosztánfa a kétlaki növények közé tartozik, ami azt jelenti, hogy egyes egyedeken női virágoknak, másokon hím virágoknak kell lenniük. Az utóbbiak azonban a természetben szinte egyáltalán nem fordulnak elő. Ezért a női példányoknak beporzás nélkül kell boldogulniuk, és a gyümölcsök rajtuk egy agamospermia nevű folyamat eredményeként jelennek meg. Az ilyen gyümölcsök magjaiból olyan fák nőnek, amelyek az anyanövény pontos másai.

A mangosztánfa magjai nagyon kényesek, száradáskor gyorsan elpusztulnak, ezért csak nedves körülmények között tárolhatók. Oroszországban azonban aligha sikerül mangosztánt termeszteni – még +20 fokos hőmérséklet mellett is lelassítják a növekedést, +5–6 foknál pedig elpusztulnak, a fagyokról nem is beszélve!

A mangosztánt először a XVII. században hozták Európába, de hosszú ideig különlegesség maradt, mert akkoriban nagyon nehéz volt szállítás közben megőrizni, és a tengeri utazás Indonéziából Britanniába több hónapig tartott. Ezért szó szerint csemetéken szállították, amihez a hajókon speciális üvegházakat kellett kialakítani és különleges körülményeket biztosítani. Ez drága volt, és a gyümölcs nem terjedt el széles körben – egészen a közelmúltig, amikor a légi szállítás lehetővé tette a szállítását. És ez nagyszerű, mert a növény termése nagyon hasznos – elég megemlíteni, hogy a tudomány által ismert 200 xantonból egyharmad pontosan a mangosztánban található!

Fotó a mangosztánról